Az ENSZ Biztonsági Tanácsa elnöklőjének pénteken levelet juttatott el egy körülbelül 60 tagot számláló értelmiségi csoport: akadémiai tagok, egyetemi professzorok és más kiemelkedő értelmiségiek, valamint független intézmények Montenegróból. Ebben a levélben kiindulva az ENSZ Alapokmányának VII. Szakaszából eredő kötelezettségekből, hogy a Biztonsági Tanácsnak minden esetben be kell avatkoznia, amikor a világban a békét veszélyeztetik; valamint a levelet aláírók független a személyiségükből, illetve az intézményi voltukból eredő felelősségéből felhívják a figyelmet néhány Montenegróban bekövetkezett történésre, amelyeknek ki kell váltaniuk a világszervezet érdeklődését.

A montenegrói értelmiségiek levelében először kiemelik, hogy a Jugoszláv Katonaság egységei és a nehéztűzérség a montenegrói városokra és településekre irányították fegyvereiket, mint ahogyan a Koszovón bekövetkezett NATO-beavatkozás idején cselekedték, emlékeztetvén, hogy akkor a NATO-légierő közvetlen leszámolása miatti félelem akadályozta meg Milosevicset, hogy lerombolja Montenegrót, valamint még arra figyelmeztetvén, hogy most arra készülődik, hogy megismételje Szrebrenica, Szarajevó, Vukovár és Mosztár szörnyűségeit. Milosevics eddigi négy háborújával kapcsolatban az ENSZ megelőző tevékenységében lassúság és eredménytelenség volt tapasztalható, így a militarista és nacionalista belgrádi rezsim, az utolsó évtizedben, sok mindenben komolyabb bűntényeket követett el, mint Hitler Wermactjának csapatai. Most Montenegróra került a sor, arra a régi balkáni és mediterrán országra, amely tíz évszázadnyi állami, politikai és kulturális történelemmel rendelkezik.

Amint a jelenlegi belgrádi hatalomtartók ősei, közvetlenül az I. Világháború vége előtt, a szövetségesek hallgatólagos beleegyezésével, megszüntették a montenegrói államot, úgy kívánják ismét megszüntetni mai utódjaik, a nagyhatalmak lassú reagálására számítván, a montenegrói nép II. Világháború után felújított államát; találhatjuk a montenegrói értelmiségiek levelében, amelyben még rámutatnak, hogy ma Montenegróban az európai demokrácia és a polgári társadalom modelljét kell védelmezni, mert ezek a legmagasabb szintű civilizációs kritériumok. Emlékeztetnek arra, hogy még I. Nikola montenegrói fejedelem, az örmények legyilkolása kapcsán, azt követelte a világ közvéleményétől, létesítsenek Hágában nemzetközi bíróságot a háborús gaztettek felderítésére, a montenegrói értelmiségiek a végén azt kérik a Biztonsági Tanácstól, hogy küldjön sürgősen ENSZ-megfigyelőket Montenegróba, olyan felhatalmazásokkal, hogy kísérjék Milosevics katonai és álkatonai alakulatainak destruktív tevékenységét, és figyelmeztessenek azokra.
 

Vissza a kezdőlapra