Szövetség az Értékekért
Dokumentum-tervezet az EPP 2001. januári kongresszusára

VI.   Új felfogások és szilárd értékek

Az Európa-műben mindig felmerülnek új kérdések, ha előre nem látott fejlődési folyamatok alakulnak ki, új lehetőségek kínálkoznak, új távlatok mutatkoznak. A mai idők dinamizmusát alapul véve, a napi politikai döntések megváltozhatnak. Az EPP szilárd értékei azonban mindenkor alapvető jelentőségűek maradnak, világos jelzőfényt adnak és koordináta-rendszert képeznek, amelyek alapján el lehet dönteni, hogy mit kell megőrizni, mit kell javítani, mit kell elkerülni és mi ellen kell harcolni.

Mi végső soron ezekből az értékekből nyerjük erőnket és indítékainkat, amelyek az élet egészét képezik, és nem választhatók el egymástól.

A személyek szabadsága és felelőssége

Mi a férfit és a nőt felelősséggel bíró személyiségnek tekintjük, akik egyedülálló és magasabbrendű méltósággal vannak felruházva. Ezek kiteljesítéséhez az embereknek szabadságra, önrendelkezésre és felelősségre van szükségük. Minden személynek biztosítani kell a jogot ahhoz, hogy kifejlessze és használja saját képességeit, tehetségét, és azt a lehetőséget, hogy értelmes életet alakítson ki a maga, felebarátai és környezete számára. Számunkra ez nem csak az anyagiakra érvényes, hanem az ember kulturális és lelki igényeire is. A személynek joga van arra, hogy megkapja a megfelelő figyelmet más emberektől, a közösségétől, és ha szükséges, az állam által. Ez az alapvető emberi méltóság minden személy számára elidegeníthetetlen jogot biztosít ahhoz, hogy szabadon rendezhesse be a életét. Ugyanakkor minden személy kötelességévé teszi, hogy felelősséget viseljen az életéért és a cselekedeteiért. Ezt a felelősséget, amely a szabadságunkból következik, mind a múlt, mind a jövő generációbeli embertársainkkal szemben fel kell mutatnunk.

Ennek a szabadságnak és felelősségnek fontos része az a lehetőség, hogy az emberek civil közösségekben élhessenek és szervezhessék életüket alapvető meggyőződésük és hitük szerint. A gazdaságban a piac egy eszköz, amely képessé teszi az embereket tehetségük és adottságaik kihasználására szabadságuk és felelősségük alapján. A piacnak szabadnak és felelősnek kell lennie, mind szociális értelemben, mind pedig a természeti környezettel szemben. A civil társadalom, a piac és a kormányzat nem öncélúak, hanem végső soron arra szolgálnak, hogy elősegítsék az emberi személy szabadságának, felelősségének és méltóságának kibontakozását. A kormányzat ne vállalja magára azokat a feladatokat, amelyeket a társadalom maga jobban elláthat. Az Európai Unióban minden döntéshozót a szubszidiaritás alapelvének kell irányítania.

Az alapvető egyenlőség

Minden létező ember, férfi és nő egyenlő és ugyanazzal a méltósággal rendelkezik. Az emberek közötti kapcsolatoknak ennek az egyenlőségnek, és a jog előtti egyenlőségnek a figyelembevételén kell alapulnia. Ily módon az emberek képessé válnak arra, hogy saját tehetségüknek és képességeiknek megfelelően, szabadságban és felelősségben fejlődjenek, függetlenül származásuktól, koruktól, életpályájuktól, nemzetiségüktől, szexuális orientációjuktól, vallásuktól, meggyőződésüktől, társadalmi helyzetüktől vagy fizikai képességeiktől. Ez érvényes az emberi élet kezdetétől a mulandó lét végéig.

Szolidaritás

Mint emberi lények, természetszerűen függünk a társadalomtól és embertársainktól. Minden polgárnak kötelessége, hogy hozzájáruljon a társadalom építéséhez. Az EPP ezért arra törekszik, hogy megőrizze és erősítse a civil közösségi érzést és a szolidaritás szellemét minden társadalmi csoport és minden egyén között. A társadalomnak ezen a felfogásán alapulva munkálkodni fogunk a közösségi lét kisebb egységeinek erősítésén; az egyéntől és a családtól a civil társadalmi közösségekig.

A szolidaritás, az emberi személy megóvása saját maga vagy környezete számára mind a személy, mind a kormányzat szabadságának és felelősségének nélkülözhetetlen része. A szolidaritás a leggyengébbek védelmével kezdődik, elsősorban a civil társadalom részéről, de ha szükséges, a közintézmények részéről is. A szolidaritásnak kell színt adnia a kapcsolatoknak az emberek és közösségeik között. Ez magában foglalja a Teremtés sérthetetlenségét. Elutasítjuk azt a felfogást, amely a személyt elszigetelt individuumnak tekinti, amelyet kizárólag a saját érdekei vezetnek, s elutasítjuk azokat az ideológiákat is, amelyek szerint a szolidaritás csak állami intézményeken keresztül működhet.

Igazságosság

A társadalmat szabadságban, felelősségben és szolidaritásban kell felépíteni. Az igazságosság értékei különösen érvényesek a kormányzatra, mind helyi, regionális, nemzeti, mind pedig európai szinten. A kormányzat alapvető feladata azoknak a feltételeknek a megteremtése, amelyeknek köszönhetően a személyek, a civil társadalom és a piac szereplői optimális mértékben, az egyenlőség alapján élhetnek a szabadságukkal, felelősségükkel és szolidaritásukkal. Ez nem csak a civil és politikai jogokra és szabadságra érvényes, hanem a méltóságteljes élet gazdasági, szociális és kulturális feltételeire is.

A jog az az eszköz, amelyet a kormányzat használhat az igazságosság elősegítésére. A demokratikus politika – a szabad választások, a nyílt és felelősségteljes társadalmi párbeszéd – a legjobb módja annak, hogy a jogrend érvényesüljön. A hiteles demokrácia ezért sohasem összeegyeztethetetlen a jog uralmával. A felelősségre vonhatóság és a sérthetetlenség a politikai magatartásban alapvetően fontos biztosíték. A demokráciának a lehető legközelebb kell állnia az emberek érdekeihez. Egy feladatot csak akkor kell a legmagasabb szinten ellátni, ha a probléma mérete ezt megkívánja. Az európai integráció sok területen jelentősen hozzájárul az igazságosság elősegítéséhez. Európa nem önmagáért való, hanem a mi hozzájárulásunk egy békésebb és igazságosabb világrendhez.

Szubszidiaritás

A társadalomnak és az államnak az emberi személyt és a közjót kell szolgálnia. Az emberi személyeknek és közösségeknek rendelkezniük kell azzal a joggal, hogy megtehessék azt, amit saját érdekeik alapján megtehetnek. Amit alacsonyabb szinten és független szervezetek keretében nem lehet megtenni, azt nagyobb és magasabb szinten (regionális, állami, nemzetek feletti szervezetekben) kell megoldani. Ennek megfelelően a szubszidiaritás a decentralizáció, a föderalizáció és az európai integráció kulcsfontosságú alapelve is. Minden társadalmi tevékenység természeténél fogva szubszidiáris. A politikának támogatnia, és nem rombolnia vagy elnyelnie kell az emberi személyek, családok és a közbenső közösségek tevékenységét.

Fenntarthatóság

A társadalomnak meg kell védenie a jövendő generációk lehetőségeit. A politikának nemcsak a környezet, hanem a közfinanszírozás, a nyugdíjrendszer és a szolidaritás fenntarthatóságára is gondolnia kell. Tudatában vagyunk mind ezek örökségének, mind ezek jövőjének.
 

Vissza a kezdőlapraVissza a kongresszusi anyag tartalomjegyzékéhez