Vissza
a kezdőlapraNovember elsején lépett életbe Romániában az a kormányrendelet, amely a diszkrimináció minden formáját tiltja és bünteti. Az RMDSZ által kezdeményezett rendelet egyedüli és úttörő a volt szocialista tábor országainak törvényhozásában. Hazai jelentősége rendkívüli: az elmúlt tíz év legnagyobb előrelépése a kollektív jogok romániai elfogadtatása irányába. November 1-jén életbe lépett a diszkrimináció megelőzéséről és büntetéséről szóló kormányrendelet, amelyet az Eckstein-Kovács Péter miniszter által vezetett Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal kezdeményezett. A rendelet nemcsak a faji, nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozik, hanem tiltja a vallás, kor, nem, szociális helyzet, világnézet, valamint a szexuális irányultság szerinti hátrányos megkülönböztetés minden formáját. Ugyanakkor tiltja a fogyatékosok, a nem fertőző krónikus betegségekben, illetve AIDS-ben szenvedők diszkriminációját is.
A volt szocialista országokban úttörőnek számító kormányrendelet részletesen kifejti az alkotmányban szereplő egyenlőség elvét, megszabja a hatóságok feladatait a hátrányos megkülönböztetés megelőzése terén, kijelenti a diszkriminált személyek arányos kártérítéshez való jogát, és tételesen tartalmazza a megkülönböztetést alkalmazó fizikai vagy jogi személyek büntetését is. A rendelet szerint szabálysértést követ el az is, aki passzív magatartásával hozzájárul a hátrányos megkülönböztetés megvalósulásához.
A kollektív jogok romániai elfogadtatása szempontjából fontos lépés, hogy a kormányrendelet nemcsak az egyénekre, hanem ezek közösségeire, csoportjaira is vonatkozik. Tehát akkor is az igazságszolgáltatáshoz lehet fordulni, ha egyéni szinten nem, de közösségi szinten megállapítható a hátrányos megkülönböztetés. Ilyen eset például az, ha egy intézmény alkalmazottainak összetétele nem tükrözi az álláshirdetésre jelentkező személyek etnikai vagy nemi összetételét.
A kormányrendelet alapján kihágásnak minősül és mint ilyen büntetendő, ha valamely munkahely betöltését vagy a létszámcsökkentést fajra, nemzetiségre, etnikumra, vallásra, korra, szociális helyzetre, világnézetre, nemre vagy szexuális irányultságra vonatkozó feltételekhez kötik, vagy ezen kritériumok is közrejátszanak a döntéshozatalban. Ezek után már csak azon cégek álláshirdetéseiben fogunk olyan megkötéseket találni, hogy „legfelsőbb korhatár 35 év", vagy „romák kizárva", amelyek vállalják az ezzel járó 20 millió lejig terjedő pénzbírságot is.
Kihágást követ el az a munkáltató is, aki a fizetések megállapításakor nemcsak a szakmai hozzáértést veszi figyelembe, hanem hátrányosan kezeli valamelyik fenti kategóriát, például a nőket. Ha pedig valaki úgy érzi, hogy nem kizárólag szakmai alkalmatlansága, hanem valamely említett kisebbséghez való tartozása miatt nem vették fel vagy bocsátották el, bírósághoz fordulhat, amely a hátrányos megkülönböztetés megállapítása esetén kártérítést ítélhet a felperes javára.
Ugyancsak bírósághoz fordulhatnak azok, akik úgy érzik, hogy a fenti kritériumok alapján utasította el őket valamilyen közintézmény vagy szolgáltató egység, hiszen tilos bármilyen állami vagy magánszolgáltatást fajra, nemzetiségre, etnikumra, vallásra, korra, szociális helyzetre, világnézetre, nemre vagy szexuális irányultságra vonatkozó feltételekhez kötni, vagy ezen kritériumok alapján különböző elbánást biztosítani.
A rendelet tiltja a fenti kisebbségekre gyakorolt bárminemű nyomást, amely lakóhelyükről való elköltözésükre irányul, minthogy megtiltja a lakosság etnikai vagy faji összetételének megváltoztatására irányuló betelepítéseket is.
A jogszabály megállapítja, hogy az esélyegyenlőség megteremtése érdekében nem elegendő a jogegyenlőség biztosítása, adott esetben pozitív diszkriminációt kell alkalmazzanak a hatóságok, a köz- és magánintézmények.
Ez a jogszabály méltó befejezése az RMDSZ-nek a román társadalom normalizálására, a mindenféle megkülönböztetések felszámolására irányuló kormányzati tevékenységének, amely a tanügyi törvényt, illetve a helyhatósági törvényt módosító sürgősségi kormányrendeletekkel kezdődött 1997- ben. Mert az európai felzárkózás nemcsak jobb gazdasági eredményeket, hanem a hazai társadalom mentalitásváltását is feltételezi. A kormányrendelet elfogadtatásával az RMDSZ még egyet lépett ezen az úton. Most már újabb jogi garanciánk van arra, hogy magyarként és nyugati keresztényként ne diszkrimináljanak hazánkban. És nem utolsósorban van egy új jogszabályunk, amely arra is emlékeztet, hogy többségiként hogyan ne viszonyuljunk a nem keresztényekhez, a fogyatékosokhoz, a más neműekhez és nem utolsósorban más nemi irányultságúakhoz.
Ezzel a kormányrendelettel, akárcsak a jogi garanciákkal általában, csak az a gond, hogy nem elegendő a meghozatala, hanem szükség van arra is, hogy az igazságszolgáltatás valóban független legyen, és minden részrehajlás nélkül hozza meg döntéseit. A jelenlegi román társadalom, és ezen belül az igazságszolgáltatás, morális válságának megoldásához az RMDSZ önmagában kevésnek bizonyul. De ennek a törvénynek a hatályba lépése is azt bizonyítja, hogy következetességgel lehet eredményeket elérni. Az elkövetkező törvényhozási ciklusban talán megadatik a lehetőség és a partner is a társadalom átfogó reformjának folytatásához.
Örülünk a fenti hírnek. Gondunk csak egy kérdés: nem hatálytalanítja-e túl gyorsan a rendeletet egy új, nacionalista kormány?