A magyar miniszterelnök még római látogatásának idején, Nizzába utazása előtt nyilatkozott a Corriere della Sera-nak, a legtekintélyesebb olasz polgári napilapnak. Előrebocsátotta, hogy ő csak vendég a csúcstalálkozón, így nem szólhat bele, miként döntsenek az unió tagállamai saját belső reformjaikról.

Magyarország szeretne egy helyet magának a brüsszeli bizottságban, és fontosnak tartja az Európai Unión belüli hatáskörök világos szétválasztását - fejtette ki Orbán Viktor.

Az újságíró kérdésére válaszolva nem titkolta, hogy milyen fajta kompromisszum lenne a kedvére. Magyarország - hasonlóan a többi közép-európai államhoz - megelégedne azzal, ha biztosítanának számára egy helyet a brüsszeli bizottságban. A nagy országok nehezen értik meg, milyen biztonságot jelenthet a "kicsik" számára, ha mindig ott tudhatják egy képviselőjüket a "vezérlőteremben". Ez közvetlenül érinti nemzeti identitásukat - fogalmaz Orbán. Orbán üdvözöl minden olyan lépést, amely az egyszerűsítés irányába mutat. Szerinte lehetetlen állapot, hogy éveket kelljen tanulni az EU szerkezetének megértéséhez. Orbán Viktor úgy véli, hogy olyan szavazási rendszert kellene kialakítani, amely egyszerre venné figyelembe az egyes államokat, illetve lakosságaik nagyságát.

A miniszterelnök egy másik kérdésre felelve leszögezte: Magyarország helyesen döntött, amikor belépett a NATO-ba. Az EU azonban túlmutat a katonai biztonság szféráján, kiterjed a politika és a gazdaság területére is. Ezért Orbán figyelemre méltónak tartja Romano Prodi bizottsági elnöknek azt a nyilatkozatát, amely szerint a bővítésről szóló megállapodás nélkül a kontinens biztonsága is csorbát szenvedne.

A csúcstalákozó egy részén a tagjelölt államok vezetői is részt vettek. Ezt követően Orbán Viktor találkozott a sajtó képviselőivel.

A nizzai Európai Konferencián egyszer s mindenkorra lekerült a napirendről az Európai Unió bővítésének "big bang" formájú megvalósulása, vagyis az a kilátás, hogy az első hullámban nagyszámú jelölt országot vegyenek fel egyszerre - jelentette ki a magyar kormányfő.

A 15 EU-tagország, a 13 tagjelölt, valamint Svájc első számú vezetőinek részvételével megtartott konferencián felszólalt Orbán Viktor is. Megállapította, hogy az unió előtt történelmi lehetőség nyílik Európa újraegyesítésére. Magyarországon derűlátóan tekintenek ennek megvalósulása elé, de nem zárják ki egy kedvezőtlenebb forgatókönyv bekövetkezését sem. Ez utóbbi csalódottságot és némi zavart okozna ugyan az országban, de nem változtatna azon az eltökéltségén, amellyel az uniós tagságra törekszik - szögezte le a miniszterelnök. Orbán Viktor kifejezésre juttatta a magyar kormánynak azt a kívánságát, hogy az unió ne állítson további akadályokat a bővítés elé, s üdvözölte a soros elnökséget januárban átvevő Svédország programját, amely a megvalósítandó feladatok között az első helyre sorolta a bővítést. Magyarország a maga részéről 2002 végétől készen áll a csatlakozásra - erősítette meg Orbán, emlékeztetve ugyanakkor arra is, hogy a csatlakozási menetrend az uniós tárgyalási álláspontok előterjesztésétől is függ. A kormányfő kérte a tizenötöket, fogadják el az Európai Bizottság ütemtervét, amely szerint 2002 folyamán lezárhatók a csatlakozási tárgyalások a legfelkészültebb jelöltekkel. A konferencián az EU-tagországok vezetői valamennyien támogatásukról biztosították a bizottsági menetrendet, és megerősítették azt is, hogy az integráció jövőjéről való közös gondolkodásba a tagjelölteket is be kell vonni - közölte a miniszterelnök. Egységesek a tizenötök abban is - fűzte hozzá -, hogy fel kell venni az unióba azokat a jelölteket, amelyek elvégezték a felkészülés munkáját. Valamennyi tagország megerősítette továbbá, hogy bármilyen további reformok valósuljanak is meg az unióban, azok nem válhatnak a bővítés akadályává.
Magyarország csatlakozási törekvéseivel kapcsolatban Orbán Viktor megállapította, hogy a kétéves költségvetés elfogadása rendkívül kedvező feltételeket teremt a folyamat felgyorsításához. Azt jelenti ugyanis, hogy jövőre a parlamentnek nem kell a költségvetéssel foglalkoznia, így minden idejét a jogharmonizációval kapcsolatos feladatok elvégzésének szentelheti. Nemcsak Magyarország, de partnerei is úgy vélik, hogy ez minőségi ugrást eredményezhet a felkészülésben - állapította meg a miniszterelnök. Magyarország számára kifejezetten kedvező, hogy egyelőre az uniónak sincsenek kiforrott elképzelései az integráció távolabbi jövőjével kapcsolatos olyan kérdésekről, mint például a közösségi és tagállami hatáskörök világos elhatárolása vagy a szubszidiaritás, mert így be tud kapcsolódni a róluk folytatandó vitákba - mondta az MTI kérdésére válaszolva Orbán Viktor. Magyarországnak természetesen van álláspontja ezzel kapcsolatban, de ennek alakításába a közvéleményt is be kell vonni. A magyar kormány ezért csak a későbbi tudományos, társadalmi viták után és fényében kívánja ismertetni hivatalos álláspontját az integráció jövőjéről - fűzte hozzá a kormányfő. Orbán Viktor miniszterelnök, aki részt vett az Európai Unió nizzai csúcsértekezletéhez kapcsolódó Európai Konferencián, csütörtökön hazaérkezett Nizzából. A magyar kormányfő a tanácskozáson kifejezésre juttatta a magyar kormánynak azt a kívánságát, hogy az unió ne állítson további akadályokat a bővítés elé.

(Az MTI és a CNN nyomán)

Vissza a kezdőlapra