A Hírcsokor tartalomjegyzéke:

    Szakszervezeti akciók, párttámogatással
    Legyen-e áttelepítés a határon túlról? MGYSZ, MVSZ és RMDSZ-MKDSZ vélemény
    Mi újság az MDF-ben?
    A Munkáspárt is az EU-ba tart, mégis szalonképtelen, még az MSZP-nek is.
    Barak nem bírja tovább
    Őkegyelme megkegyelmez
    Ki lesz az elnök Romániában?
    Lesz-e kompromisszum Nizzában?
    Lennon hatvan éves lenne
    Inkább az alvás, mint Koszovó: megszakadt a parlamenti ülés Belgrádban
    Csalókat fogtak el a Fehár Házban
    Kell-e szabályozni az Internetet?

Élénkülő szakszervezetek s akik mögöttük állnak

Az EDDSZ és társainak petíciója törvényi garanciát követel a társadalombiztosítási járulékok és a közpénzek felhasználásának civil kontroljára. Az aláírók követelték azt is, hogy egy 2000. december 31-ig jogszabályban kihirdetett megállapodás adjon garanciát arra, hogy ötéves felzárkóztatási programmal mindkét ágazat dolgozói a nemzetgazdasági ágak között az 1-3. helyre kerüljenek átlagkeresetükkel.
 Az Országgyűléshez és a kormányhoz címzett petíció átadásával befejeződött a budapesti demonstráció, amelyen a szervezők becslése szerint mintegy tízezren vettek részt. Az egészségügyi és a szociális dolgozók követelését Gyarmati László, az Országgyűlés elnökének kabinetfőnöke vette át Cser Ágnestől, az EDDSZ elnökétől, és a társszakszervezetek őt kísérő képviselőitől a Parlament épületében.
 Gyarmati László, az Országgyűlés elnökének kabinetfőnöke a petíciót átadó delegáció előtt hangsúlyozta: az Országgyűlés és a kormány tudatában van az egészségügy iránti felelősségének. Utalt arra, hogy az ágazat gondjainak jelentős részét a kormány az elődeitől örökölte. „Még a most parlament előtt lévő költségvetések is annak tudatában készültek, hogy az állampolgárok által befizetett személyi jövedelem adó jelentős részét elviszik a múlt terhes örökségeként ránk maradt adóságok terhei” - hangsúlyozta. Úgy vélekedett, hogy az ország gazdaságának új lendülete az egészségügy elé is biztató távlatokat nyit.

Tiltakozó megmozdulást tartottak az egészségügyiek Székesfehérvárott is. Az Országalmánál több százan kék léggömbökkel, hajtókájukon kék szalaggal vonultak föl. Képviselőjük arra hívta fel a figyelmet, hogy az idei, az egészségügy évének nevezett esztendőben, szinte semmi nem valósult meg a kormány ígéreteiből.
Pénteken Cser Ágnes, az EDDSZ elnöke egyeztető tárgyalást kezdeményezett Orbán Viktor miniszterelnökkel. Az egyeztetéseket az egészségügyi miniszter kezdi meg, amelyről Gógl Árpád a szakszervezeti vezetőt levélben értesítette.

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) tiltakozó röpgyűléseket helyezett kilátásba a közoktatási intézményekben december 18-ára a pedagógusbérek elmaradt korrekciója miatt. Borbáth Gábor főtitkár felhívta a figyelmet, hogy a szakszervezetek a gazdasági paraméterek tervezettől eltérő alakulása miatt legalább 5 százalékos korrekciót tartanak indokoltnak. Borbáth Gábor elmondta: a PSZ és várhatóan a többi érintett szakszervezet jövő héten levélben fordul a Miniszterelnöki Hivatalhoz és a Pénzügyminisztériumhoz, s abban a kiigazítás elmaradása ellen tiltakozik.

A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete a kormánytól a kulturális alapellátásban dolgozóknak 2000. január 1-jéig visszamenőleg legalább 5 százalékos bérfejlesztést szeretne kérni.
A KKDSZ csak akkor folytatja a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma és a kormány közötti tárgyalásokat a jövő évre szóló megállapodásokra, ha a kormány kedden dönt a közgyűjteményi és közművelődési dolgozók 2000. évi bérkompenzációjáról. A KKDSZ elnöke arra kérte a kormányt, hogy a bérfejlesztés összegét a 2001. évi költségvetésbe mind a 22 ezer munkavállalóra vonatkozóan építsék be és a pénzeket még januárban fizessék ki. Amennyiben ezek a kormányzati döntések nem születnek meg, a KKDSZ semmiféle, a SZEF és a kormány közötti további tárgyalásokat a SZEF részére sem engedélyeznek - jelentette ki Vadász János a KKDSZ elnöke.
 

A Magyar Szocialista Párt Országos elnöksége és országgyűlési képviselőcsoportja egyetért az egészségügyi dolgozók követeléseivel és támogatja azt a törekvésüket, hogy a költségvetés nagyobb támogatást nyújtson az egészségügynek - hangsúlyozza az MSZP abban a közleményében, amelyet szombaton juttatott el az MTI-hez. A szocialisták "indokolatlannak" és "elfogadhatatlannak" tartják, hogy a kormány a közel 6 százalékos gazdasági növekedés ellenére "sem hajlandó" elegendő pénzt biztosítani az egészségügy helyzetének javítására. A közlemény utal arra, hogy az MSZP e helyzet megváltoztatása érdekében kezdeményezte a 2001. évi költségvetés kiadási oldalának átcsoportosítását, azt, hogy a tervezettnél 30 milliárd forinttal több jusson az egészségügyi intézmények működési költségeinek fedezésére, az egészségügyi dolgozók bérének emelésére. A szocialisták további 30 milliárd forintot tartanak szükségesnek az egészségügyi intézmények műszereinek cseréjére, technikai ellátottságuk fejlesztésére. Az MSZP azt is javasolja, hogy az egészségügyi ellátás javítása érdekében 10 milliárd forinttal nőjön az önkormányzatoknak nyújtott költségvetési támogatást. "A Magyar Szocialista Párt Országos Elnöksége és országgyűlési képviselőcsoportja felszólítja a kormányt, hogy haladéktalanul vizsgálja felül az egészségügy gondjai iránti érzéketlen, elutasító magatartását és a költségvetési kiadások átcsoportosításával biztosítsa az egészségügy legsúlyosabb gondjainak, a betegek megfelelő ellátását, gyógyítását veszélyeztető válságának enyhítését" - áll a közleményben. A szocialisták ezenkívül felhívják a kormány figyelmét "az átfogó egészségügyi reform elmaradásának mind súlyosabb következményeire".
 

Helyes dolog-e a határon túli magyarság áttelepítése?

A Magyar Nemzet beszámolója szerint Széles Gábor hamarosan azt javasolja a kormánynak, hogy fontolja meg: az elhagyatott alföldi tanyákra települjenek át határon túli magyarok, s Kelet-Magyarország iparosításánál hasznosítsák az új munkaerőt.

 Király Zoltán a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnökhelyettese elmondta: a Magyarok Világszövetsége támogatja azt a kormányzati törekvést, amely évenként meghatározott időre törvényes munkavállalási lehetőséget biztosítana a határon túli magyarok számára, mert az így megszerzett pénzösszegekkel hozzájárulhatnának az otthon maradt családok életkörülményeinek javításához.
A határon túli magyarok anyaországba való telepítése helyett kívánatosabb olyan gazdasági környezetet teremteni a magyar közösségek által lakott szomszédos országokban, amely lehetővé tenné a szülőföldön való boldogulásukat.
Surján László és Dézsi J. Zoltán december 9-én az MKDSZ III. Küldöttgyűlése kapcsán ugyancsak megbeszélték ezt a kérdést. Az RMDSZ és az MKDSZ egyetért abban, hogy a fő feladat azt biztosítani, hogy minden magyar a szülőföldjén boldoguljon. Az áttelepítés lehetőségét különleges esetek számára fenn kell tartani, de nem lehet rendszeres és jelentős méretű.
 

Az MDF az elnökjelölésről, a vagyonnyilatkozatról, a Fidesz-szel való együttműködésről és Dabasról.

 A Magyar Demokrata Fórum megyei választmányai támogatják, hogy ismét Dávid Ibolyát válassza pártelnökké az MDF Országos Gyűlése január 27-én Gödöllőn. Székelyhidi Ágoston, az Országos Választmány elnöke az MDF megyei elnökeinek és Országos Választmánya elnökségének szombati budapesti együttes ülése után hangsúlyozta, hogy ez a folytonosság az MDF, a koalíció és az ország stabilitását szolgálja a kormányprogram megvalósítása keretében.
Székelyhidi Ágoston közölte: a választmány és a megyei elnökök elvárják, hogy a kormánypártok valamennyi politikusa, a koalíció feddhetetlenségének bizonyítására önként és mielőbb hozza nyilvánosságra vagyonnyilatkozata titkos részét is. Nincs kivétel - szögezte le Székelyhidi Ágoston arra a kérdésre válaszolva, hogy Torgyán Józsefre, a Független Kisgazdapárt (FKGP) elnökére is vonatkozik-e ez az elvárás.
 Beszámolója szerint az érintett három helyi szervezet elnökéből álló választókerületi fórum állásfoglalt arról, hogy az MDF a dabasi időközi országgyűlési választáson a Fidesz jelöltjét támogassa. A választmányi elnök jelezte, hogy ez ügyben még az illetékes megyei választmánynak és a január 6-án összeülő új összetételű országos választmánynak is állást kell foglalnia.
 Boross Péter jelezte: Dávid Ibolya pártelnök teljes felhatalmazást kapott a Fidesszel való választási együttműködéssel kapcsolatos tárgyalások folytatására, és várhatóan december végén, január elején a megállapodás "áttekinthető formába kerül". Elhangzott ugyanakkor, hogy az MDF Országos Választmányának is szentesítenie kell majd ezt a dokumentumot. Fel
 

Munkáspárti hátraarc
Az európai uniós csatlakozás ügyében a Munkáspárt megváltoztatta korábbi álláspontját, és most már támogatja Magyarország európai integrációját. Ezt azzal indokolta, hogy a párt mérlegelte az európai fejlődést, illetve a magyar közvélemény hangulatát.

A Munkáspárt javaslatot tett a Magyar Szocialista Pártnak a választási együttműködésre, de a szocialisták nem válaszoltak a Munkáspárt hivatalos megkeresésére. Az együttműködés célja a Munkáspárt parlamentbe való bejuttatása, egy bal-közép kormány előkészítése és a Magyar Igazság és Élet Pártja "veszedelmes előretörésének" megállítása lett volna.
Ez számunkra azt jelenti, hogy az MSZP tanult a fehérgyarmati hibából, nem volt hasznos, hogy Kovács és Thürmer együtt kampányoltak.

Ehud Barak lemond posztjáról
Ehud Barak izraeli miniszterelnök szombat este televíziós beszédben jelentette be, hogy lemond posztjáról, és hatvan napon belül általános választásokat ír ki.
Emlékezzünk, a zavargások hírére egységkormányt tervezett, de ezt máig nem sikerült létrehoznia.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szombaton kijelentette, hogy "figyelembe veszi" a kegyelmi bizottság véleményét, amely a kémkedésért elítélt amerikai állampolgár, Edmond Pope szabadon bocsátását javasolta. Az 54 éves amerikai üzletembert szerdán ítélték el 20 évi kényszermunkára egy magas technológiai fejlettségű orosz torpedóval kapcsolatos információk illegális megszerzése miatt. Pénteken az orosz kegyelmi bizottság az elítélt szabadon bocsátását indítványozta Putyinnak, aki közölte: mindenképpen figyelembe kell venni egy ilyen tekintélyes személyiségekből álló testület véleményét.

Románia
Vasárnap dől el, hogy Románia új államfője a volt kommunista Ion Iliescu, a Szociális Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) elnöke, vagy Corneliu Vadim Tudor, a szélsőségesen nacionalista Nagy Románia Párt (PRM) vezére lesz-e. Az elnökválasztás első fordulójában Ion Iliescu végzett az élen a szavazatok 36,35 százalékával. Ez az eredmény messze elmaradt attól a biztos sikertől, amelyet a választást megelőzően szinte minden közvélemény-kutatás kitartóan jósolt a 71 éves veterán kommunista számára. Corneliu Vadim Tudor a szavazatok 28,34 százalékával került a második fordulóba. Iliescu vártnál gyengébb szereplése mellett az igazi - Romániai számára kényelmetlen - meglepetést az ő előretörése okozta. A Nagy Románia Párt elnöke 1989 előtt azzal tette ismertté a nevét, hogy költeményekben zengte a diktátor házaspár, elsősorban Elena Ceausescu dicsőségét. Az 1989. decemberi fordulatot követően politikai pályára lépett: a magyarokkal szemben kívánta megvédeni Romániát, s ennek a küldtetésnek a jegyében indította útnak előbb Nagy Románia című folyóiratát, majd a lap sikerén felbuzdulva pártját, a Nagy Románia Pártot. 1992-ben bekerült a román szenátusba, majd pártja államfőjelöltjeként az 1996-os választáson a szavazatok 4,72 százalékát szerezte meg. Pártja akkor 5 százalék alatti eredménnyel került be a törvényhozásba, most a PRM a mandátumok negyedének birtokában a román parlament második legerősebb pártja lett. A választási kampányban Corneliu Vadim Tudor a "le a maffiával, éljen a haza!" jelszóval szerepelt, s ennél konkrétabb politikai, gazdasági programmal nem is kívánta fárasztani a románokat. A román rádióban elmondott kampányzáró nyilatkozatában viszont kijelentette, hogy a hozzá érkező értesülések szerint vasárnap "ellopják" tőle a győzelmet, ami "kiszámíthatatlan népi reakciót provokálhat ki". A szélsőséges politikus azt állította, hogy "gigantikus választási csalás készül bizonyos külföldi diplomaták és megbízottak részvételével". A választások első fordulója előtt alaposan felsült román közvélemény-kutató intézetek közvetlenül a kampánycsend beállta előtt tették közzé felméréseik eredményeit, amelyek Ion Iliescu biztos, 70-30 arányú győzelmét jósolták. A november végén csúfosan leszerepelt demokratikus pártok vezetői arra szólították fel megfogyatkozott szavazótáborukat, hogy a román demokrácia megmentése érdekében menjenek el szavazni és a két rossz közül a kisebbiket válasszák. Hasonló álláspontra helyezkedett a Romániai Magyar Demokrata Szövetség is. Az RMDSZ azzal a felhívással fordult a romániai magyarokhoz: szavazzanak Ion Iliescura, mert a jelenlegi helyzetben egyedül ez adhat lehetőséget arra, hogy Románia ne veszítse el minden esélyét az európai integrációra.

A nizzai csúcs új kompromisszumos francia javaslata

Akkor lesz végleges döntés az EU-bizottság tagjainak létszámáról, amikor az Európai Uniónak 27 tagállama lesz és a bizottsági tagok száma ennél kevesebb lesz - ez áll a francia soros elnökség második kompromisszumos javaslatában, amelyet szombaton délután Nizzában az Unió intézményi reformjáról terjesztettek elő. Nizzai diplomáciai források szerint a résztvevők a korai esti órákban hajlottak ennek elfogadására. A testületben 2005-től, a reform első szakaszában, minden tagállam egy biztossal rendelkezne. Jelenleg öt tagállam - Franciaország, Németország, Nagy-Britannia, Olaszország és Spanyolország - delegál két tagot az EU-bizottságba, a többi tíz országnak egy-egy mandátuma van. Attól kezdve, hogy az Uniónak 27 tagja lesz, megállapítják a bizottság végleges létszámát, amelynek mindenképpen kevesebbnek kell lennie, mint 27-nek, és a biztosok kijelölésénél az egyenlőség elvén alapuló rotációs rendszert alkalmazzák. A második kompromisszumos javaslat ugyanakkor nem tartalmaz új javaslatot az EU miniszteri tanácsán belüli szavazatok súlyának újraelosztásáról.

John Lennon halálára emlékeztek New Yorkban

John Lennon halálának húszadik évfordulójára emlékezve több száz rajongó gyűlt össze pénteken New Yorkban annak a helynek a közelében, ahol az egykori Beatles együttes legendás énekesét 1980. december 8-án lelőtte Mark Chapman. A megemlékezők tömege a lövés pillanatában, 22 óra 50 perckor egyperces néma csönddel adózott Lennon emlékének, majd a halál beálltának megállapítása percében 23 óra 7 perckor mécsesek ezreit gyújtották meg. Lennon idén lett volna 60 éves.
 

 A jugoszláv parlamentben félbeszakadt a dél-szerbiai helyzetről szóló vita

Határozatképesség híján a jugoszláv parlamentben pénteken késő este félbeszakadt a dél-szerbiai helyzetről folytatott kétnapos vita, amely később várhatóan folytatódik majd. A parlament két háza csütörtökön kezdte meg a szakadár albán fegyveresek akciói nyomán november végén kiéleződött dél-szerbiai helyzet megvitatását. A 40 tagú felsőház még aznap befejezte a vitát, de a 138 tagú alsóházban pénteken is folytatódott, és a képviselők késő este azután szakították félbe maratoni ülésüket, hogy a testület határozatképtelennek bizonyult. Az időnként viharos hangulat ellenére a felszólalásokat többnyire a dél-szerbiai helyzet békés megoldásának szorgalmazása jellemezte. A kormány tagjai aláhúzták, hogy minden diplomáciai csatornán felléptek a Koszovóra vonatkozó egyezmények betartatása végett. A felszólalók elítélték a koszovói nemzetközi békeerőt, mert szerintük nem tesz eleget kötelezettségeinek. A jelenlegi kormánypártok gyakran ostorozták az előző kormányzat Koszovó-politikáját is, de egyetértés mutatkozott abban, hogy meg kell védeni a mostani válságban érintett dél-szerbiai területeket az albán fegyveresektől. A dél-szerbiai válság azután éleződött ki, hogy szakadár albán fegyveresek betörtek a Koszovó menti biztonsági övezetbe, megöltek négy szerb rendőrt és többször megtámadták a jugoszláv belbiztonsági erőket. A szakadárok pénteken délután is tüzet nyitottak szerb rendőrökre, de az akcióban senki sem sebesült meg. Vojislav Kostunica jugoszláv államfő pénteken ismét hangsúlyozta, hogy kizárólag a szerbek és albánok közötti párbeszéd révén lesz megoldható a koszovói probléma. Az elnök úgy vélekedett, hogy a koszovói kérdés nyilvánvalóan nem rendezhető nemzetközi katonai és polgári jelenléttel., hanem csak a szerbek és albánok közötti kitartó és türelmes párbeszéddel.
 

Pénteken este rendőrségi akciót hajtottak végre a Képviselőházban

Pénteken rendőrségi akcióra került sor Budapesten az Országgyűlés Képviselői Irodaházában, amelynek során őrizetbe vették B. Lászlót, az Országgyűlés Önkormányzati és Rendészeti Bizottságának munkatársát, valamint W. Anikót, akik ellen nyomozás indult vesztegetés, befolyással való üzérkedés és más hivatali bűncselekmények miatt - tájékoztatta Garamvölgyi László, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője szombaton délután az MTI-t.. Az ORFK novemberben indított nyomozást a két budapesti lakos ellen, akik külföldi állampolgároknak ellenszolgáltatás fejében vizsgabizonyítványokat szereztek meg. A két gyanúsított törvénytelen eszközöket is igénybe vett, és egyenként 150-250 ezer forint közötti összegeket kértek és kaptak elsősorban egyiptomi és szíriai, továbbá román állampolgároktól. Az ORFK közlése szerint a Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóság nyomozói pénteken több helyszínen, egy időben hajtottak végre összehangolt rendőri akciót.

A Képviselői Irodaházban tartott rendőrségi akcióhoz szükség volt az Országgyűlés elnökének előzetes hozzájárulásához.
 

 Körmendy-Ékes Judit: Az internetet szabályozni kell

Ha az internet pozitív hatásait akarjuk erősíteni, akkor szabályozni kell, úgy, hogy az alapvető értékeknek, a személyiségi jogok, a gyermekek és a kisebbségek védelmének az interneten is érvényt szerezzünk - nyilatkozta Körmedy-Ékes Judit az MTI-nek. Az ORTT elnöke úgy véli: a morális, közmegegyezésen nyugvó, de jogi legitimációval nem rendelkező szabályozás bizonytalan. Körmendy-Ékes Judit úgy ítéli meg: a tartalomszolgáltatások különböző fajtáinak tekintetében egyaránt érvényesíteni kell azokat az alapelveket, amelyeket a véleményszabadság alapján álló médiaszabályozás már jelenleg is tartalmaz. - A hatályos jogunk, így a médiatörvény is azon alapul, hogy vannak olyan tartalmak, amelyeket az államnak feltétlenül hozzáférhetővé kell tennie a polgárai számára, ez a közszolgálatiság. Vannak viszont olyan, a nyilvánosságnak szánt közlések is, amelyek esetében a véleményszabadság gyakorlása valamely más alkotmányos jog érvényesülését gátolná, ezért az ilyen tartalmak közzététele jogsértőnek minősül - mondta. Arra a sokak által képviselt véleményre, mely szerint a tartalomszabályozás egyenlő a cenzúrával, Körmendy-Ékes Judit azt válaszolta: a cenzúra azt jelenti, hogy valaki valamely anyag közzétételét előzetesen megtilthatja. - Szabályozás alatt azt értem, hogy az információs társadalom kérdésköréhez egységes stratégia alapján kell viszonyulnia minden egyes szereplőnek: a hatóságoknak, a jogalkotóknak, a piaci szereplőknek - jelentette ki. Az ORTT elnöke hangsúlyozta: a szabályozásba beleérti az önszabályozást, a pozitív állami stratégia részlépéseit, amelyeken belül sokkal kisebb rész a korlátozó szabályozás, sokkal inkább a pozitív lépések stratégiába tereléséről van szó. Az internet szabályozása mindenütt a világon a médiaszabályozás alapkérdése fejtette ki az ORTT elnöke. - 2000 januárjától lépett életbe Ausztráliában egy törvény az internetet szabályozására, amelynek lényege, hogy a szolgáltatók megalkották etikai kódexeiket, amelyeket elfogadott a hatóság is, és az egyéni panaszbejelentések esetében ennek alapján járnak el - mondta. Hozzáfűzte: Ausztráliában, ha a hatóság úgy értékeli, hogy egy adott tartalom e kódex alapján tilos, akkor felszólítja a szolgáltatót, vegye le. Szankcionálás csak akkor van, ha erre a felszólításra a szolgáltató nem működik együtt. A másik szabályozási elvet a külföldről származó tartalmak esetében alkalmazzák: a szolgáltatók maguk alakították annak a kötelező szűrőszoftvernek a szabványát, amely jelzi a szolgáltató számára azt, hogy valamely külföldi tartalom az ausztrál szabályok alapján korlátozás alá esik - tájékoztatott az ORTT elnöke. Körmendy-Ékes Judit szerint a szabályozás nem jelentené az internet jelenlegi szabadságfokának csökkentését. - Ezen túl az ausztrál szabályozás meghúzott egy határt is, hatálya csak a tárolt és letölthető tartalomra terjed ki, a chatekre már nem. Az internetezőknek tehát nem kell félteniük a kommunikáció új lehetőségeinek szabadságát - jelentette ki az ORTT elnöke
 
 

Vissza a kezdőlapra