| Kereszténydemokrata Hír-Lap |
2000/11-12
2000. december 24. |
 |
Áldott Karácsonyt és nagyon Boldog Új Évet, Évszázadot, Évezredet kívánunk! |
Ünnepeink
Itt a Karácsony, az Újév, letelt egy nevezetes esztendõ, végleg történelemmé vált az egykor annyira várt XX. század. A magyarság számára olyan volt ez, mint egy végeérhetetlen vesszõfutás, amelyet sikerült kiállni, de a végén, a célban a futó összeroskadt és úgy tûnt, hogy nem bír már talpra állni. Aztán még egyszer összeszedte minden erejét, feltápászkodott, és új életre támadt.
Ez a 2000. év volt az elsõ - noha ez is megpróbáltatásokkal kezdõdött. - amelyben már határozottan érezni lehetett, hogy volt értelme a hosszútávfutásnak. Avagy egy másik hasonlattal: kijutottunk az alagútból, friss levegõre, sokan vettek mély lélegzetet és megérezték az ünneplés, az öröm, a felszabadultság ízét. Kicsivel több jutott mindenki kosarába és megcsillant a remény, hogy most már minden évben valamivel könnyebb, jobb lesz.
A legkisebb faluba is eljut egy szép zászló, annak a híre, hogy ezerszáz éve itt élõ népünk már ezer éve keresztényként, az európai népek körében, saját államát védelmezi és építi. Egy-egy napra ünnepi képet öltött minden településünk és sokmilliónyi honfitársunk érezte magát szabad polgárnak, egy erõs közösség egyenrangú tagjának.
Néhány hét múlva bezárul Rómában a Szentév kapuja, amelyen át közülünk is számosan léphettek át egy felettünk álló Hatalom sugárkörébe. Huszonnégy év múlva, amikor egy másik pápa majd ezt a kaput újra kitárja, sokan, akik már négy-öt szentévet is megéltünk, odaát leszünk egy másik világban. De remélhetjük, hogy az akkori nemzedékek jó emlékekkel telten, egy szabad, elégedett, kiegyensúlyozott régió tagjaként ünnepelhetik majd a rájuk váró áldott Karácsonyt és boldog Újévet. Ugyanezt kívánjuk mindannyiunknak., akik ezt az ezredfordulót együtt ünnepeljük.
Születésnap
Az MKDSZ december 9-i küldöttgyûlésén ünnepi keretek között köszönthettük a Parlament korelnökét a magyar politikai élet, azon belül a kereszténydemokrácia kiemelkedõ egyéniségét
dr. Varga Lászlót
kilencvenedeik születésnapja alkalmából. Ö lehet példája annak a hosszútávfutónak, aki végigfutotta a XX. századi magyarság rögös pályáját, de soha nem csüggedt, soha nem botlott meg és még csak fáradtság sem látszik rajta, ma is képes lekörözni olyanokat, akik jóval késõbb indultak és rövidebb úton próbálnak elébe vágni.
Gondoljuk el: még a békebeli Monarchiában született, Ferenc József király alattvalójaként. Ha igaz, hogy XX. század az elsõ világháborúval kezdõdött, végigélte az egészet, összes háborúságait, forradalmait, válságait, diktatúráit. Képes volt, kényszerûen hátrahagyva itthoni ügyvédi és politikusi pályáját, az USÁ-ban új életet kezdeni. Ott is tekintélyt szerzett, majd itthon úgy folytatta politikai tevékenységét, mintha a közbeékelõdött negyven év meg sem történt volna.
Ma is fáradhatatlanul utazik, szervez, szónokol, ülésezik., ír, támogat, harcol, tiltakozik, tanácskozik, irányít, tervez, tanácsot ad, közvetít, szerepel, mûveket alkot. Mindezt külön-külön teljes emberként, éleslátóan, a fiatalság energiájával és az életkor bölcsességével.
Isten éltesse sokáig "Laci bátyánkat"!
A Magyar Kereszténydemokrata Szövetség III. Küldöttgyûlése
Hatalmas transzparens hirdette december 9-én, a budai Szent. Margit Gimnázium homlokzatán az ünnepi eseményt, amelyen jelen volt az MKDSZ 180 küldöttje, beleértve a vezetõséget és ahol beszédet mondott dr. Kövér László, a Fidesz MPP elnöke, Dézsi Zoltán, az RMDSZ Szövetségi Képviselõ Tanácsának elnöke, Bastrnák Tibor, a szlovákiai Magyar Koalíció képviseletében, Csenger-Zalán Attila, a Pro Patria a Kereszténydemokráciáért Egyesület ügyvezetõ elnöke, valamint az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség elnöke Wertán Zsolt Zoltán.
Kövér László beszédében vázolta azt a tíz éves folyamatot, amelynek eredményeként ma a Fidesz és az MKDSZ együtt vesznek részt az Európai Néppárt, az EPP munkájában és ez a folyamat végül, minden sietség és erõltetés nélkül elvezethet a kereszténydemokrata eszmeiség jegyében az ezt képviselõ pártok uniójáig. Megítélése szerint a kormány mûködése eleget tesz a kereszténydemokrata mércével mért igényeknek. A Fidesz MPP elnöke megköszönte az MKDSZ tagjainak és szervezeteinek segítségét a kormányprogram végrehajtásában és az együttmûködési készség példájaként említette Hódmezõvásárhelyt, ahol a Fidesz kiállt Rapcsák András mellett a kereszténydemokrácia védelmében. Az ellenzéki erõknek, amelyek négy éve unalomba akarták, most pedig undorba próbálják fojtani a politikai küzdelmet, nem lehet sikerük. A hódmezõvásárhelyi példa mutatja, hogy létezik egy sikeres alternatíva a baloldali erõkkel szemben. Akik késleltetik az összefogást a baloldallal szemben, azok az ország jövõjét veszélyeztetik, az összefogás záloga a Fidesz-MKDSZ szövetség.
Dézsi Zoltán megrendítõ elõadásban vázolta az erdélyi magyarság tragikus dilemmáját, hiszen a mostani szavazások alkalmával csak két rossz között választhat, sõt köteles választani, egyetlen lehetõsége, hogy a kisebbik rosszra adja szavazatát.
Surján László, az MKDSZ elnöke a megnyitóban felvezette az "Emelkedõ Magyarország" címû állásfoglalás fõ gondolatait. Kifejtette, hogy választóink érdekeinek leginkább a Fidesz, az MKDSZ és az MDF által állított közös jelöltek és listák felelnek meg. “Ez a véleményünk ugyan kissé megingott a legutóbbi hódmezõvásárhelyi tapasztalatok fényében. Nem létezhet ugyanis semmiféle olyan - akárcsak helyi, személyi - megfontolás, hogy egyetlen szövetséget alkosson valamely az Európai Néppárthoz tartozó erõ a MIÉP-pel, a Munkáspárttal, a szocialistákkal és a szabaddemokratákkal. A szubszidiaritásnak is vannak határai. A Fidesz ismerte ezt a határt. Meg is szabadult azoktól, akik képtelenek voltak az elvszerû magatartásra. Számunkra ez az esemény megmutatta, hogy a Fidesz vezetés komolyan veszi az összefogást és komolyan a megkötött szerzõdéseket. Hódmezõvásárhely népe pedig megmutatta, hogy a Fidesz-MKDSZ hatékony és gyõztes politikai erõ. Ha 2002-ben lesz 56 százalék mandátumunk a parlamentben, amint van most Hódmezõvásárhelyen, nem féltem Magyarországot.
Reméljük, hogy a kormányzó koalíció pártjai kellõen értékelik a Hódmezõvásárhelyt történteket. Ezek után garanciákra van szükségünk, hogy hihessük: egyszeri, meg nem ismétlõdõ esetrõl volt szó. Mind a következõ két évben, mind azt követõen egymásra vagyunk utalva. Hódmezõvásárhely viszont megmutatta, mit érhet el együtt, más pártok támogatása nélkül, szoros szövetségben a Fidesz és az MKDSZ.
Hisszük: meg tudunk birkózni az elõttünk álló feladatokkal. Ránk, a jobbközép politikai összefogás híveire marad a XX. század okozta sebek begyógyítása. Azért kell dolgoznunk, hogy erkölcsileg erõs, gazdaságilag megalapozott, emelkedõ nemzet lehessünk most Közép-Európában, majd az Európai Unió népeinek közösségében. A Magyar Kereszténydemokrata Szövetség a Barankovics féle Demokrata Néppárt eszmei örököseként, az önállóság jegyében és a jobbközép pártokkal való együttmûködésre készen akarja kivenni a részét az ország megújulásáért és felemelkedéséért végzett munkából.”
Alapszabály-módosítás, személyi változások
A Küldöttgyûlés feladata az Alapszabálynak az egyre nagyobb követelményekhez alakítása. A szükséges változtatásokat az elnökség beépítette az Alapszabályba és március végéig vár további javaslatokat, amelyeket ha kell, a következõ küldöttgyûlés hagyhat jóvá. A III. Küldöttgyûlés elfogadta az Elnökség javaslatait. A megnövekedett feladatok indokolják egy kollektív vezetés létrehozatalát, társelnöki rendszer kialakítását. Az elnöki feladatokat két társelnökre kell bízni, egyikük a belsõ, másikuk a külsõ kapcsolatokért felelõs. Új tisztség a küldöttgyûlés elnökének feladata.
Miután az Alapszabály módosítását a küldöttgyûlés egyhangúlag elfogadta, Surján László elõterjesztette az Elnökség személyi javaslatait. Ezekrõl a Küldöttgyûlés titkos szavazással döntött. Társelnökök: Surján Lászlót és Harrach Péter. Az ügyvezetõ elnöki tisztség Rapcsák András mandátumának lejártával még a nyáron megüresedett. Tekintettel Rapcsák András kettõs - képviselõi és polgármesteri - lekötöttségére, ügyvezetõ elnök az eddigi ügyvezetõ titkár, Nógrádi Lászlót lett, aki már nem tölti be a közlekedési miniszter tisztségét. Rapcsák András viszont ismét az elnökség tagja lett, alelnöki minõségben. Ügyvezetõ titkár Soltész Miklós, a küldöttgyûlés elnöke Latorcai János lett. Valamennyi jelölt elsöprõ többséggel nyerte el a tisztséget.
A Küldöttgyûlés a megyei (és fõvárosi) elnökök beszámolóit is meghallgatta és megvitatta Latorcai Jánosnak, a küldöttgyûlés elnökének elõterjesztését a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség jövõjérõl, amelyet elõzetesen már megvitatott az Országos Elnökség.
"Merre tovább MKDSZ ?"
Nemzeti érdekünk a mostani ellenzék hatalomra kerülésének megakadályozása. A jelenlegi helyzetben az MKDSZ-nek nincs esélye, hogy pártként sikert érhessen el, egy Fidesz nélküli Unió kialakításának sincs esélye, ezért a Fidesz vezette szélesebb körû összefogásban kell megtalálnunk az MKDSZ helyét és jövõjét. Ebbõl a célból a Fidesz MPP-vel kell megfelelõ megállapodásokra jutnia az MKDSZ-nek.
Ez tartalmazza a következõ választások alkalmával mindkét fél kötelmeit, az MKDSZ kereszténydemokrata arculatának megõrzése mellett. Az országgyûlési választáson a Fidesz MPP-vel közös listán kell indulni, utána pedig új, országos megállapodásra lesz szükség.
A tervezet felvázolja az MKDSZ további szervezési feladatait: A parlamenti frakció kereszténydemokratáinak hangsúlyos megjelenését, a szakemberek minél szélesebb körének és a kiábrándult választópolgári rétegeknek bekapcsolását az MKDSZ tevékenységébe, szakmai programok kidolgozását, az Ifjú Kereszténydemokratákkal való szövetséget, szervezõk bekapcsolását, sajtókapcsolatok kiépítését, rétegszervezetekkel közös rendezvényeket, az egyházi kapcsolatok ápolását. Ezeken túlmenõen kölcsönös képviseletet kell létrehozni a Fidesz MPP országos, megyei elnökségeiben és választmányaiban. Létre kell hozni egy közös bizottságot a Fidesz MPP és az MKDSZ "testületi tagsági" kapcsolatainak elõkészítésére. Meg kell valósítani a jobboldal valamennyi pártjával az együttmûködést. Mindehhez az anyagi feltételeket is biztosítani kell.
Az MKDSZ küldöttgyûlése a "Magyar Kereszténydemokrata Szövetség Jövõje" címû elõterjesztést egyhangúlag elfogadta.
A megyei beszámolók általános vonása volt a helyi Fidesz testületekkel való kapcsolatok bizonytalan állapota. Vannak bíztató példák, mint a fõvárosi önkormányzati együttmûködés és súlyos problémák, mint a miskolci fideszesek alaptalan önbizalmából eredõ állandó feszültség.
Borsod megyében már 25 alapszervezet mûködik közel 600 taggal. Cél, hogy minden országgyûlési választókerület központjában legyen az MKDSZ-nek alapszervezete és ezt az év végéig meg kívánják valósítani. Budapesten egy kivételével minden kerületben mûködik az MKDSZ de a helyzetet az MDF elutasító magatartása jellemzi. Ez országos szinten is fennáll. A jelenlegi félezernyi tagság több mint fele nem a KDNP öröksége, hanem új érdeklõdõ. A múlt lezáródott, az MKDSZ elõre tekint. Nem könnyû az a helyzet Baranyában és Szabolcsban, amelyet a KDNP szétesése okozott. Gyõr megyében viszont az MKDSZ és a KDNP fedi egymást, közös cél érdekében dolgoznak. Vas és Nógrád megyei tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a Fidesszel széles körû, félre nem magyarázható és kötelezõ erejû megállapodásra lesz szükség. A zalaiak és több más megye tapasztalatai azt mutatják, hogy a pártokkal, közöttük a Fidesszel történõ megállapodások csak akkor lehetnek sikeresek, ha az MKDSZ helyben erõt és szervezettséget tud felmutatni. Békés, Pest és Jász Nagykun-Szolnok megyei tapasztalatok szerint a helyi kereszténydemokraták bizonytalankodása nehezíti a szervezkedést, de hasonló tapasztalható Bács-Kiskunban is.
Végeredményben Hajdú és Tolna megye kivételével már mindenütt mûködik az MKDSZ, még ha csak egy-egy városban is, mint Komárom-Esztergom megyében, de Tolnában rövidesen alakul a megyei szervezet. Feltétlenül követendõ a borsodiak célkitûzése, hogy legalább minden választókerület központjában álljon fel az MKDSZ, e nélkül nem lesz, aki támogatja kereszténydemokrata oldalról a választási szövetséget, illetve nem lesz, aki megállapodjon a helyi kérdésekben. Iránymutató lehet a nagymarosiak példája, akik annak idején meg sem várták a KDNP szétesését és döntésüket igazolja, hogy választókerületükben Harrach Péter egyénileg is gyõzött a választáson.
A küldöttgyûlésenHarrach Péter, mint társelnök a zárszóban Hódmezõvásárhely és Rapcsák András példájára hivatkozott. Kõkeményen kell dolgozni az eredményért, nem csak alkalmilag, hanem rendszeresen. Nem lehet a megoldásokat mindig felülrõl várni és igen fontos a kormánykoalíció vezetõ erejével, a Fidesszel kétoldalú, korrekt kapcsolatot kiépíteni, fenntartani. Ezt szolgálja majd a "testületi tagság" elnevezéssel jelölt megoldás, hogy nem egyénileg kell a Fideszben szerepet vállalni, hanem a testületek képviseltessék magukat a helyi szövetséges testületeiben.
EMELKEDÕ MAGYARORSZÁG
A Magyar Kereszténydemokrata Szövetség III. Küldöttgyûlésének állásfoglalása
Minden jóakaratú ember érdeke, hogy a Magyar Köztársaságban érvényre jusson a közjó, az emberi tisztesség, hogy gyarapodjunk anyagi és szellemi-erkölcsi értelemben egyaránt. Az állam, de az egyén és a társadalom felelõssége is, hogy az érezhetõ gazdasági felemelkedés mellett növekedjék a szociális elkötelezettség a szegények, a magukon segíteni nem tudók iránt.
A Magyar Kereszténydemokrata Szövetség örömmel állapítja meg, hogy egyre többen ismerik fel: céljaink nem érhetõk el olyan értékek nélkül, mint a szolidaritás, a személy tisztelete, a család, a társadalmi igazság gyakorlati megvalósítása. A kereszténység kétezer éves jubileuma és magyar millennium rámutat: sikeres történelmi korszakainkat éppen ezek, a koronként eltérõ megjelenésû, de mégis örök értékek jellemzik.
A Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) 1997 óta a fenti értékek megvalósítására hívja az egész magyar társadalmat. Sürgeti a közös értékeket vallók hatékony összefogását.
Az MKDSZ közgyûlése már 1997-ben kimondta: "Mi, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség tagjai, azt kívánjuk: hogy valósuljon meg végre a hasonló gondolkodású politikai pártok szoros együttmûködése. Követeljük: e pártok ne egymás ellen indítsanak jelölteket, hanem minden választókörzetben a nemzetért felelõsséget vállalva közösen induljanak. Hisszük: egy ilyen összefogás eredményes lesz."
A összefogás sürgetése ma is idõszerû. A három éve megfogalmazott konkrét kívánságaink viszont nagyrészt máris megvalósultak.
Akkor kormányváltást sürgettünk. Az akartuk, hogy:
az új kormány adjon biztonságot az állampolgároknak:
- növelje a közbiztonságot
a bûnözés felé terelõ szegénység mérséklésével,
- számolja fel az országban mûködõ maffiákat és gátolja meg újak magyarországi megtelepedését,
- törekedjék a szomszéd országokkal való termékeny együttmûködésre,
- éljen a NATO adta lehetõségekkel.
- csökken a bûnözés,
- új, hatékony rendõri egységek dolgoznak a szervezett bûnözõk ellen,
- emelkedett az életszínvonal, csökkent a munkanélküliség, nõtt és növekszik a minimálbér, soha kormány ilyen mértékben nem segítette a szegényeket, mint a mostani,
- belép a vízumkényszer Oroszországgal, szigorodik a határellenõrzés, kiszorulóban a maffia,
- minden szomszédunkkal jó, a legtöbbel igen jó a kapcsolatunk,
- a koszovói háború bizonyította, a NATO tagság kiváló védelem.
- a gyermeknevelés ne legyen elviselhetetlen teher,
- legyen családi jellegû a személyi jövedelemadó rendszer,
- állítsák helyre a várandóssági pótlékot,
- a kormány tegyen meg mindent az élet védelmében,
- biztosítson minden állampolgár számára megfelelõ munkahelyet, hatékony egészségügyi ellátást, értékálló nyugdíjat.
- jelentõsen növelte a gyermekek utáni állami támogatást, mindenkinek jár a GYES, a GYED, a családi pótlék,
- a növekvõ gyermek utáni adókedvezménynek a házastársak között megoszthatók, azaz lényegében családi adórendszer alakult ki, a magzatok után is jár a kedvezmény,
- csökken a terhességmegszakítások száma, idéntõl pedig kissé nõ a születéseké,
- mintegy kétszázezerrel több munkahely van, a nyugdíjak értéke nemcsak állandó maradt, hanem minden évben nõtt, növekszik a születéskor várható átlagéletkor, de az egészségügyi ellátás fejlõdése érdekében még sok a teendõ.
- állítsa meg a társadalom végzetes kettészakadását,
- ne engedje meg, hogy az alapvetõ mûveltség és kultúra csak kevesek kiváltsága legyen.
- a minimálbér soha nem volt mértékû emelkedése,
- a segély helyett munka elvének bevezetése,
- a családi pótlék kiadásának az iskoláztatáshoz való kötése, a kiegészítõ családi pótlékra vonatkozó tervek,
- az oktatás fejlesztése, a felsõoktatási tandíjmentesség, a szociális ösztöndíjak és az új diákhitel,
- a millenniumi pályázatok sora mind az általunk kitõzött cél felé közelít.
- a tulajdonszerzés ne csak a korábbi szocialista idõszak vezetõinek elõjoga legyen,
- államvezetés legyen tisztakezû, a közhivatal vállalása ne legyen a korrupció melegágya,
- az áron alul megvásárolható magyar földtulajdon ne kerüljön idegen kézre,
- álljon meg a közterhek növelése,
- a fekete, szürke gazdasági tevékenység felszámolásával igazságosabb lesz a teherviselés, nõ a gazdaság, csökken a munkanélküliség.
- az állami beruházásoknál elõnyben részesülnek a hazai vállalkozók, elsõsorban közepes, kis vállalatokat segíti a most induló Széchenyi terv,
- csökkentek a lakáshoz jutás terhei, fejlõdik, bõvül a lakástámogatási rendszer,
- készül a korrupcióellenes csomag, az ügyészség határozott, beosztásra való tekintet nélkül jár el,
- a földtulajdon védelme biztosított, a liberalizálással kapcsolatos törvénykezés leállt, sõt a még túl olcsó földek vásárlásának tilalmát már az osztrák kancellár is helyesli,
- a 43 százalékos TB járulék a ciklus végéig 29 százalékra csökken, hat százaléknyi a gazdasági növekedés, kevesebb a munkanélküli, a kétéves költségvetés biztonságot, hosszabb távú tervezést, a jogszabályokban való könnyebb eligazodást nyújt.
- támogatja a szomszéd országokban élõ magyarságot kisebbségi jogaik maradéktalan megvalósításában,
- az Európai Unióval való tárgyalások során érvényesíti a magyar ipar és mezõgazdaság védelmét,
- biztosítja termékeinknek a világkereskedelemben való részvételét.
- a Magyar Állandó Értekezlet intézményesítette a magyar-magyar kapcsolatokat, anélkül, hogy feszültségeket gerjesztett volna a szomszéd államokkal,
- az Európai Unióval való tárgyalások kemények és sikeresek,
- exportunk növekszik.
A természeti csapások okozta pusztítások sem tudták eltántorítani a magyar népet attól, hogy méltóan emlékezzék az elmúlt évezredre. A millenniumi zászlóátadások közvetlen kapcsolatot teremtenek a kormány és akár a legkisebb települések között. Emlékmûvek, kopjafák állnak országszerte és emlékeztetnek a múltra, biztatnak a jövõre. Minden adott ahhoz, hogy öntudatos, emelkedõ nemzet legyünk.
Mindez nem azt jelenti, hogy minden rendben volna.
- A Magyar Kereszténydemokrata Szövetség olyan Magyarországot akar, ahol senkit nem fenyeget a szegénység réme. Ennek érdekében a magyar kormány már eddig is többet tett, mint elõdjei, de folytatni kell az igazságos bérpolitikát, az álláshelyek számának növelését, a minimálbér emelését.
- A magas képzettségû szakemberek jövedelme legyen nemzetközi viszonylatban is versenyképes.
- A nõk számára a munkába állás ne gazdasági kényszer, hanem szabad döntés legyen, az állásban lévõ anyák kapjanak meg minden szükséges támogatást a kettõs feladat ellátásához, s a nyugdíj elõtt állók számára legyenek új lehetõségek, mint például a nagyszülõk számára megnyíló GYES.
- Indokoltnak tartjuk a kis nyugdíjak további, differenciált emelését.
- Célunk, hogy az elmúlt tíz év átalakulási folyamatai miatt elbizonytalanodott, reményvesztett és sorsával elégedetlen emberek - közöttük a legnagyobb számú kisebbség, a cigányság is - munkából származó jövedelmek és nem segélyek révén valamint a felemelkedés esélyét nyújtó tanulás segítségével, találják meg jelenüket és jövõjüket Magyarországon.
- Az elmúlt két év sokat adott a magyar vidéknek, de még nagyok a regionális eltérések, túlzott a városi és a falusi életforma közötti, a jövedelmi viszonyokban is tükrözõdõ különbség. Különösen egyes térségek lemaradása szembeötlõ. Messze vagyunk attól, hogy a szülõhelytõl függetlenül esélyegyenlõségrõl lehetne beszélni. Még csak körvonalakban látszik a földalap kérdésének rendezése, és a mezõgazdaságban is sok más égetõ feladat vár sürgõs megoldásra.
- Mindent meg kell tenni azért, hogy az európai integrációs folyamatban a határainkon kívül élõ magyarság még átmenetileg se szenvedjen hátrányt. Nem legyen ismét fal a magyar határ. Legyen különleges státusza, legyen törvény adta - alkotmányos - joga minden magyarnak Magyarországon.
- Helyre kell állítani a közéleti szereplõk tisztessége iránti közbizalmat. Az 1989 óta terjedõ és 1994 és 1998 közötti baloldali koalíció alatt intézményesülõ korrupció ma is szennyezi a közéletet. Az 1998-ban gyõztes pártokat is megkörnyékezték a szerencselovagok, a politikai darazsak. A bûnösök gyors és súlyos büntetése egyben a tisztességesek védelme. A Magyar Kereszténydemokrata Szövetség elvárja az ilyen ügyek jogerõs lezárásának gyorsítását. Nagyra becsüli azokat a határozott lépéseket, amelyekkel a kormánypártok eltávolítják az erkölcsi alapelveknek és a tisztességnek híján lévõ tagjaikat, sõt azokat is félreállítják, akikre csak a gyanú árnyéka vetül. Elítéljük viszont azokat, akik önzõ pártérdekekbõl másokat rosszhiszemûen rágalmaznak.
- A közszereplõk vagyongyarapodása legyen átlátható. Elítéljük a Horn idõszakban hozott látszat szabályokat és új, világos, bizalomébresztõ megoldásokat sürgetünk.
- A születések és a házasságkötések száma kismértékben nõ. Erõsödik tehát a remény, a jövõbe vetett hit. Fiataljaink, pályakezdõink azonban még sokszor nem látják megnyugtatónak saját jövõjüket. Az Európai Unióhoz való csatlakozás önmegvalósításuk új lehetõségeit kínálja majd. Fontos, hogy Magyarország vonzó legyen számukra, mind érzelmileg, mind a megélhetés szempontjából. Ha ideiglenesen el is távoznak, a külföldön megszerzett tudást, tapasztalatot hozzák haza.
- Az ifjúság helyzetét tovább kell javítani, emelve az oktatás színvonalát, továbbfejlesztve a lakástámogatási rendszert és egyre aktívabban bekapcsolva a fiatalokat a rájuk vonatkozó döntésekbe.
- Sokat kell még tennünk az erkölcsi szemlélet kialakításáért is. Az államalapítást Szent István és Szent Imre alakja együtt jelképezi. Utóbbi azzal, hogy a kötelességteljesítés és a tisztesség példáját adja az új nemzedék számára.
Hisszük: Magyarország meg tud birkózni az elõtte álló feladatokkal. Ránk, a jobbközép politikai összefogás híveire marad a XX. század okozta sebek begyógyítása, hogy erkölcsileg erõs, gazdaságilag megalapozott, emelkedõ nemzet lehessünk most Közép-Európában, majd az Európai Unió népeinek közösségében. A Magyar Kereszténydemokrata Szövetség a Barankovics féle Demokrata Néppárt eszmei örököseként, az önállóság jegyében és a jobbközép pártokkal való együttmûködésre készen akarja kivenni a részét az ország megújulásáért és felemelkedéséért végzett munkából.
Budapest, 2000. december 9-én.
III. Küldöttgyûlése
Rapcsák Andrást, az MKDSZ alelnökét, országgyûlési képviselt negyedszer is polgármesterré választották Hódmezõvásárhelyen. Ennek a történetnek felsorolhatatlanul sok a tanulsága. Egyetlen cseppben látható itt a pocsolya, amit a mai magyar közéletben a baloldal és a mindenféle szélsõségek teremtettek.
Igaz, hogy Rapcsák csak 600 szavazattal gyõzte le egyetlen ellenfelét, Mucsi Imre h. államtitkárt és ezzel a sajtó azt a látszatot szerette volna kelteni, hogy Rapcsák helyzete meggyengült. Csak éppen azt felejtették el megírni, hogy Rapcsák most annyi szavazatot kapott helyben, mint az országgyûlési választásokon az egész választókerületben, amikor egyedül az országban õ már az elsõ fordulóban nyert. Azon kívül Rapcsák egy politikailag teljesen képtelen koalíciót gyõzött le, amelynek "vezetõ ereje" formailag az FKGP, egyetlen képviselõt sem tudott bevinni a közgyûlésbe, ellenben a Rapcsákot támogató MKDSZ-Fidesz-Egységes Hódmezõvásárhelyért koalíció, a tizennégy képviselõi helybõl tizenhármat szerzett. Az, hogy mégis számottevõ ellenzéke lesz Rapcsáknak, az csak az MSZP-féle önkormányzati törvénynek köszönhetõ, amely a veszteseket is jutalmazza. Nem érdektelen, hogy a Rapcsákra adott 12 ezerrel szemben az MSZP akkor csak 2660, az SZDSZ 2300, a MIÉP 1000 és az MDF is csak 4100 szavazatot kapott. Az FKGP eredményét meg sem írta egyetlen újság sem.
Most persze az olvasható az ellenzéki lapokban, hogy Hódmezõvásárhely "kisváros", sõt "mezõváros", ott nyerni semmit sem jelent az országos politika szempontjából, különben is Orbán Viktor útépítési ígérete döntötte el a szavazást. Arról bölcsen hallgat a média, hogy kampányolt lenn Torgyán József és Kovács László is, méghozzá azonos jelölt mellett, aki mögé koalícióban sorakozott fel a MIÉP, az MSZP, az FKGP, a Munkáspárt, az MDF és az SZDSZ, meg néhány "polgári" szervezet. Talányos maga a jelölt is, Mucsi Imre, aki volt MSZMP tag, jelenleg Torgyán minisztériumában helyettes államtitkár. Csak nem rá gondolt a panamista Székely Zoltán, mikor lebukása elõtt azt rótta fel pártjának, a FKGP-nek, hogy tele van bolsevista ügynökökkel? Az is tudott dolog, hogy Rapcsák ellen felsorakozott az egész ellenzéki sajtó, egymásnak adták a kilincset a városi tévében a baloldal hangadói, élükön Wisingerrel, a pártállami múltú újságíró-szövetség elnökével.
A legszomorúbb jelenség azonban a független magyar törvénykezés magatartása az egész Rapcsák-ügyben. Miután a bíróságok másfél év alatt nem tudtak egy ítéletet összehozni, két héttel a választás elõtt jogerõsen elmarasztalták Rapcsákot, feltûnõen ingatag bizonyítékok alapján. Rapcsák ellenfelei aztán sok tízezer példányban terjesztették ezt az ítéletet a kampány végén, de felsültek a bírói segítséggel. Kérdés, hogy mi várható ezek után ugyanezektõl a bíróságoktól, ha beigazolódnának Rapcsák állításai - és ami nagyon valószínû - súlyos, pénzügyi természetû visszaélések történtek az exlex idõszakban. Többek között azzal a több mint egymilliárd forinttal, amit még Rapcsák arra az útépítésre tartalékolt, amire most a kormánytól kell pénzt koldulni.
Azt már említeni sem érdemes, hogy a sajtó rendszeresen fideszesként emlegeti Rapcsák Andrást, aki az MKDSZ alelnökeként és képviselõjeként, saját erejébõl és az MKDSZ képviseletében jutott a parlamentbe és a polgármesteri székbe. Azt viszont meg kell említenünk, hogy Hódmezõvásárhely bizonyítja a Fidesz szövetségesi készségét, amikor a Rapcsákkal szemben hosszú ideje ellenséges Fidesz szervezet feloszlatását is vállalta és a helyi akadékoskodók helyett a Fidesz politikai irányvonalát támogató új szervezetet hozott létre. Mindezek alkalmasak fontos tanulságok levonására.
Mindenkit érhet baleset
Ez a közkeletû bölcsesség mindig azokban tudatosul igazán, akiknek a közvetlen környezetében következik be tragikus fordulat. Érdemes végiggondolnunk, mit jelent - nem csak néhány személy, esetleg család, hanem egy tágabb közösség számára - ha egy közéleti emberrel, jelen esetben Nógrádi László miniszterrel történik halálos áldozatot követelõ autószerencsétlenség.
Meghalt egy fiatal pár, súlyosan sérült a miniszter, de megsérült felesége és a gépkocsi vezetõje is. Mindannyiuk családja számára tragédia ez és súlyos megrázkódtatás. Az eset anyagi következményei: károk és kárpótlások, kórházi költségek, a társadalmat terhelik. A gépkocsivezetõ - még ha vétlen is - aligha gyakorolhatja tovább foglalkozását. Lemondott a miniszter, ennek már az általa kezdeményezett reformokra is hatása lesz, ugyanúgy érinti ez azokat a munkatársait is, akiknek pályája személy szerint a miniszterhez kötõdik. Még a miniszterelnöknek is gondot jelent egy bizalmi emberének kiesése a kormány munkájából. És végül: Nógrádi Lászlónak jelentõs a szerepe a hazai kereszténydemokráciáról kialakuló képben. Az MKDSZ, amelynek ügyvezetõ elnöke, most jutott el abba a fázisba, amikor eredményekrõl beszélhet, a Giczy és tábora által keltett rossz látszat ellensúlyozásában. A "kékfény" használata alkalmat ad ellenfeleinek és különösen a mindenkit megrágalmazó médiumoknak a legfantasztikusabb hazugságokra és hangulatkeltésre.
Arról egy szó sem esik, hogy országosan közel hatszázan: mentõk, rendõrök, stb... használják a kék jelzést, Mi történt volna, ha a gyenge Trabant-kocsi egy mentõvel vagy rendõrrel ütközik ? Akkor ki a hibás? Néhány éve történt hasonló baleset, akkor Gál Zoltán kíséretével ütközött egy másik fiatal pár, egy másik Trabantban.
A lényeges különbség az, hogy Nógrádi László, a lelkiismeretes keresztény politikus vállalja, vétlenül is, a következményeket. Õ lemondott, ugyanezt nem tette meg annak idején a "kékfény" védelme alatt robogó szocialista házelnök, Gál Zoltán.
Nógrádi Lászlónak köszönetét fejezte ki az MKDSZ küldöttgyûlése ezért a példamutatásért és továbbra is biztosította bizalmáról.
A kormány
Kétségtelen, hogy az elmúlt két év számtalan nehézségét, természetes és mesterséges akadályát legyõzve, gyorsuló tempóban halad országunk a kormányprogram megvalósulásának útján. Ma már általánosan elismert tény, hogy gazdaságunk növekedése világviszonylatban is a leglátványosabb és egyidejûleg javítható az életszínvonal, az állam pénzügyi helyzete és csökken a munkanélküliség is. Az ellenzéki hangulatkeltés ellenére a kormány által tervezett ütemben közeledünk az Európai Unióba való belépésünk várható idõpontjához és egyre több területen teljesíti országunk az Unió által támasztott feltételeket. Miután nem mi vagyunk az egyetlenek, ez magát az EU-t is arra kényszeríti, hogy gyorsítsa saját átalakulását, hogy végül ne maga az Unió legyen térségünk csatlakozásának legfõbb akadálya.
Egyre javuló kapcsolataink és eredményeink tudatában bátran nyilatkozhatta Orbán Viktor miniszterelnök, hogy az elmúlt tíz évben véghezvittük a rendszerváltást és gyakorlatilag már egyenrangúak vagyunk Nyugat országaival. A még nem teljesített követelményeknek kíván az ország vezetése eleget tenni a kormányban tervezett változtatásokkal. (Ebbe nem tartozik bele a balesetet szenvedett Nógrádi László önkéntes lemondása.)
Az alig néhány hónapja mûködõ Ligetvári, környezetvédelmi miniszternek a nagy lármát csapó médiumok állításaival szemben nem azért kell visszalépnie, mert rendet akart teremteni. A miniszterelnök csak akkor foglalkozott a koalíciós partner kérésével, amikor a szükségesnek látszó vizsgálatok ügyészi szakba jutottak. A "rendteremtésnél" sokkal nehezebb behozni a szakterület lemaradását - elsõsorban a nemzetközi normák terén - amit a miniszter elõdeitõl örökölt. Ezért került a környezetvédõ helyére jogász, akinek a jogharmonizációs lemaradást kell sürgõsen pótolnia, EU csatlakozásunk érdekében.
Hasonló a helyzet az egészségügyben, ahol mostanáig késlekedik az egészségügyi reform határozott véghezvitele. Mikola István lesz Gógl miniszter utóda. Mikola István több területen, legutóbb a vérellátás gazdaságos átszervezésével bizonyította rátermettségét. Mikola Istvánt múltja a kereszténydemokráciához kapcsolja, a Giczyt megelõzõ idõkben a KDNP alelnökei közé tartozott. MKDSZ tag.
Az Országgyûlés
December 19-ig tart a következõ két év költségvetésének vitája. Ennek politikai hátterérõl Kövér László, a Fidesz MPP elnöke már többször, így a Pro Patria kereszténydemokrata estjén is azt nyilatkozta, hogy az ellenzék azért indított koncentrált támadást a két év összevonása ellen, mert érzi, hogy ez az utolsó alkalom, amikor még reménykedhetik a kormánykoalíció felbomlasztásában. Ha ez most sem sikerül nekik, akkor az új választásokig egy nyugodt kormányzást lehetõvé tevõ idõszak következik.
A különösen nagy erõvel támadott családbarát adótörvényt, amely a költségvetés feltételéit biztosítja, máris elfogadta a parlament. Eszerint jövõre már néhány százalékkal kevesebb adót kell fizetnünk, nagy adókedvezményeket kapnak a gyermekeket nevelõ családok és a beruházó kisvállalkozók. 2002-ben tovább csökken az adóteher és tovább növekszik a támogatás. Törvénnyel kívánják biztosítani azt is, hogy a nyugdíjak a jelenlegi szabályozásnál gyorsabb ütemben emelkedjenek és 2002-re a nyugdíjasok visszakapják azt a 12 százalékot, amivel a Bokros-csomag megrövidítette nyugdíjukat.
Miután az érdekvédelmi szervezetek nem tudtak egymással megegyezni, döntött a kormány a minimálbérek ügyében is és a tervezett 40 ezer forintban állapítják meg a legalacsonyabb munkabért.
A közvélemény
A novemberi jelentések szerint halvány jelei mutatkoznak annak, hogy közel egy év után közelebb került egymáshoz a két legerõsebb párt támogatottsága. Százalékban ugyan ez keveset jelentett, de tényleges szavazóban száz-kétszázezres veszteséget jelent az MSZP-nek, százezres növekedést a Fidesz MPP-nek. Az SZDSZ és az FKGP a felmérések szerint a parlamenti küszöb szintjén, sõt olykor alatta küzd a fennmaradásért, a többi pártoknak önállóan nincs esélyük a parlamenti jelenlétre - ha most lennének a választások! De nem most lesznek.
Az ellenzék átrendezte sorait. A népszerûségi listán már ötödik helyre szorult Demszky Gábort elnökévé választotta az SZDSZ. Ezzel nagy szerencsejáték indult el, amely lehet, hogy az SZDSZ tényleges kiszorulásával jár a közéletbõl. Nagyon valószínûtlen, hogy Demszky vezetésével ez a párt jelentõsen erõsödni tudna.
Az MSZP-ben eldõlt a "három tenor" versenye, Kovács László gyõzött a párt elnökválasztásán, Németh Miklós távol tartotta magát attól a gárdától, amelyet a támogatók hite szerint gyõzelemre kellene vezetnie. Pedig õ a népszerûbb az MSZP körein belül. Ugyanakkor õ is, Demszky is, Giczy Györgyre emlékeztetõ jegyeket mutatnak egyre gyakrabban. A realitásoktól távol esõ vágyakat nyilvánítanak programmá, nem lehet tisztán látni, hogyan képzelik el a sikerhez vezetõ utat. Letagadhatatlan népszerûségükben bízva mindenkit mellõzni akarnak, aki kétkedve ítéli meg a konkrétumokat nélkülözõ ígéreteiket. Csak így tovább !
Az MKDSZ elnökség ülései
Az MKDSZ elnöksége a Küldöttgyûlést megelõzõen két ülést is tartott, november 20-án és december 2-án. Ezeken a küldöttgyûlés elé terjesztendõ javaslatokkal és a gyakorlati feladatokkal foglalkoztak. A november 20-i ülésen az Elnökség meghallgatta a Nógrádi László miniszter lemondásának körülményekrõl elhangzott beszámolót. Az Elnökség úgy határozott, hogy együttmûködési szerzõdést köt a Pro Patria Együttmûködés a Kereszténydemokráciáért Egyesülettel.
Nemzetközi hírek
Két, számunkra igen fontos területen történtek jelentõs változások az elmúlt napokban. Hosszas halogatás után kialakulóban van az Európai Unió új szabályrendszere és a nizzai csúcsértekezlet úgy döntött, hogy 2002 után új tagok kerülhetnek a zárt körbe. Hazánk a legesélyesebbek közé tartozik és bármit kárognak is a hazai ellendrukkerek, már eldõlt, hogy Hollandiával egyenrangú partnerként leszünk jelen az EU parlamentjében és esélye van annak, hogy a 2004-es Uniós választásokon már mi is szerepelni fogunk.
Ez a Hollandiával azonos státus egy réges-régi históriát idéz fel. Hruscsov 1960-ban meghirdette, hogy a Keleti Tömb az õ vezérletével, 1970-ben, minden téren felülmúlja a Nyugatot. A Szovjetnek az USÁ-t, nekünk Hollandiát kellett lepipálnunk gazdasági teljesítményben és életszínvonalban. Hát most végre ott tartunk, de ehhez is a kommunizmus bukása kellett, hogy úgy 2005-ben legalább politikai státus dolgában utolérjük Hollandiát. A többi még majd azután következik.
Eddig az öröm. A másik, bennünket érintõ esemény a román választások eredménye, amelyen a visszahúzó kommunista, ráadásul magyar-gyûlölõ utódpártok teljes gyõzelmet arattak. És ehhez még az is megtörtént, hogy az erdélyi magyaroknak önként, dalolva támogatniuk kellett Iliescut, aki az elmúlt tíz évben többször is bizonyította, hogy Romániában minden marad a régiben. Ha pedig nem Iliescu gyõz, még a nála is sokszorta veszedelmesebb, balkánibb, milosevicsi stílusú C.V. (az erdélyiek szerint V.C) Tudor kerülhetett volna hatalomra.
Iliescu és Horn, valamint Kovács László nagyon jól megértették egymást a kisebbségi kérdésben. Horn megpróbálta a nyugatiak szemében szalonképessé fésülni Iliescuékat, a magyar érdekek ellenében is. És most a magyar kormányra ismét az a feladat vár, hogy az erdélyi magyaroknak legalább a legelemibb jogait oltalmazza. Szegényeknek még csak az hiányozna, hogy nálunk ismét Kovácsék intézzék a külügyeket.
Egy harmadik, számunkra távolinak látszó esemény az amerikai elnökválasztás körüli mûbalhé. Ez most inkább csak azért érdekes, mert fényt vet a magyar médiumok többségének leplezetlen elfogultságára. Még annak a gondolatát is nehezen tudják elviselni, ha a távoli USÁ-ban nem a szerintük liberális, baloldali jelölt nyeri el az elnöki széket. Pedig - minden állítással szemben - ennek a kérdésnek a Közép és Kelet-Európai politikára nézve semmilyen következménye sincs.
Hírek - események
Sajnos egy szomorú hírrel kell kezdenünk. "Valami elpattant..." értesítette lapunkat Homa János országgyûlési képviselõnk Egerbõl. Életének 45. évében Egerben visszaadta lelkét Teremtõjének dr. Löffler András ügyvéd az MKDSZ egri szervezetének alapítója és elnöke.
"Az Egri egyházmegye jogtanácsosaként nagy segítséget adott az egyháznak az elmúlt években. .. Számára a polgári életforma nem felvett póz volt... A hit, a vallás olyan közeg volt számára, mint a levegö... Nagy veszteség halála mindannyiunknak, mert fontos, karakteres, véleményét mindig pontosan kifejtõ polgár távozott..." - írja nekrológjában Homa János.
A Budapesti Körlevél, az MKDSZ budapesti szervezetének lapja szeptemberi számában Deák András budapesti elnökkel, Pánczél Áron XIV. kerületi elnökkel és Tarnai Richárd kispesti képviselõvel, Harrach Péter kabinetfõnökével közöl beszélgetést. Az októberi szám Kovács K. Zoltánnal, Harrach Péterrel, Csorba Béla fõvárosi önkormányzati képviselõvel és Wertán Zsolt VI. ker. elnök - IKSZ elnökkel készített interjút.
Ifjú kereszténydemokraták
Az MKDSZ októberi elnökségi ülésén megjelent Wertán Zsolt, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) elnöke, aki üdvözölve az elnökséget bejelentette a szervezet megalakulását, egyelõre 40-50 fõs szervezettel. Egyben kérte, hogy az MKDSZ vidéken is segítse a szervezkedést. Az IKSZ együttmûködik az MKDSZ-szel és mindenben támogatni kívánja. Az elnökség a késõbbiekben úgy döntött, hogy a decemberi 9-i küldöttgyûlésen három fõs küldöttség képviselheti az IKSZ-et.
A Széchenyi Kör november 3-i összejövetelén Tamási Orosz János 1956-ról emlékezett meg, Csépe Béla a múlt számunkban ismertetett verseskötetébõl olvasott fel, M.Kiss Sándor történész 1956 történelmi jelentõségérõl, Szalay Miklós az 1972. márc. 15-i tüntetésrõl tartott elõadást.
A Barankovics Akadémia november 8-i estjén Bíró László püspök, Harrach Péter miniszter, Márki László, a NOE elnöke és Pongráczné Hüttl Marietta szociológus a családok jövõjérõl tartottak elõadást.
Ez sajnos egy napra esett a Pro Patria Egyesület estjével, amelyen Isépy Tamás A polgári Magyarország jövõje címen tartott elõadást. A "polgár" fogalma alkalmas mozgósító erõnek bizonyult, hogy létrejöjjön a kapcsolat a jobboldali pártok között. Különbözõ nyilatkozatok, a magyar polgári társadalom kiemelkedõ politikusainak példája és a kormány polgárbarát politikája egyaránt igazolják a polgári Magyarország koncepcióját.
Az esten Kövér László, a Fidesz MPP elnöke a kormány eddigi mûködésének eredményességébõl merített reményt arra, hogy a két éves költségvetés korszaka sikeres lesz és nyugodtabb körülmények között érkezhetünk el a következõ választáshoz, az ellenzék nem tudja megakadályozni a koalíció sikeres munkáját.
A gyomaendrõdi "Városunk" helyi újság egész oldalas beszámolót közöl a Pro Pátria és a helyi MKDSZ szervezet közös rendezvényérõl, amelyen a Széchenyi tervrõl tartottak elõadást Varga László országgyûlési képviselõ és Latorcai János, az országgyûlés Gazdasági Bizottságának elnöke. A rendezvényen jelen volt öt országgyûlési képviselõ, egy államtitkár, Nógrádi László miniszter kabinetfõnöke, több települési polgármester. A megjelenteket Vaszkó András, helyi MKDSZ elnök üdvözölte.
A Hír-Lap Szerkesztõség kérése
Kérjük, hogy akik a Hír-Lap részére szervezeti vagy egyéb értesüléseket kívánnak küldeni, a borítókon, illetve magán a küldött íráson szíveskedjenek feltüntetni, hogy az anyagot a Hirl-Lap számára, megjelentetés céljából küldték.
Köszönettel vennénk, ha szervezeteink a náluk törtét eseményekrõl idõnként tudósítanák a Hir-Lapon keresztül a kereszténydemokraták egyre gyarapodó táborát.