Kereszténydemokrata Hír-Lap

2000/9 2000. szeptember 19.

MILLENNIUM

Az idei Szent István nap a magyar állam ezer éves fennállásának ünneplésével válik emlékezetessé. Milliók kisérték figyelemmel a több napos megemlékezés-sorozatot; a hagyományok felélesztését célzó ünnepségeket - amelyek egyszer végre nem "rendezvények" voltak, mint annyi éven át, hanem valóságos ünnepi alkalmak. Külön öröm lehet sokak számára, hogy több mint ötven év után, azóta sem látott nagy számban vettek részt a magyar katolikusok és velük más felekezetek hívei is, az állami fõméltóságokkal együtt a Szent Jobb körmeneten. Utoljára 1947-ben, a Mária Év megnyitásán állt ki Mindszenthy bíboros hívására ilyen mély benyomást keltõ sokaság – igaz, akkor a jelenleginél is sokszorta nagyobb - hogy megmutassa a kereszténység folyamatos jelenlétét, a már akkor is hitetlenséget erõszakoló világban. A baloldal akkor hatalomátvételre készült, idegen fegyverek védelme alatt, csakis a bolsevista megszállásnak köszönhette, hogy ez sikerült is. Ez az ünnep biztatást ad, hogy ez többször már nem ismétlõdhetik meg.

A hivatalos állami ünnepségek középpontja Orbán Viktor ünnepi beszéde volt.

A miniszterelnök: az Árpádok õsanyjának, Emesének álmát idéz te fel. Ennek az álomnak beteljesedéseként vagyunk ma magyarok itt. Ez pedig elsõsorban Szent István államalapításának folytatása. "Az ezeréves keresztény magyar állam a magyar nemzet közösségének nagy és maradandó alkotása. Közös alkotás, amely ezer esztendõ összes nemzedékének, az ország összes valaha volt polgárának munkájából, harcából, szenvedésébõl, kudarcából, sikerébõl, reményébõl és akarásából született.... mindannyiunk tulajdona.”

A XX. század, ez a "keserves és nagyképû század” a magyarságot különösen megpróbálta. De kiálltuk és akik túléltük, ettõl erõsebbek lettünk, noha csak az elmúlt hatvan év megpróbáltatásainak egymillió magyar lett vagy halottja, vagy menekültje - mondta a miniszterelnök. Ilyen csapások után kevesen hitték, hogy van még jövõnk. Most mégis itt állunk az új évezred küszöbén és közös ünnepünk magasából “ezer év erõt adó nyugalmával mondjuk: kell, hogy legyen újra magyar álom. Egy erõs és gazdag Magyarország. Egy nemzet Európa szívében, amelyet magukban bízó, szabad és büszke emberek építenek maguknak... Tudja és érezze Magyarország minden polgára: csak együtt álmodhatunk nagyot!”

Országgyûlés

A parlament õszi ülésszakának megnyitásakor Orbán Viktor miniszterelnök beszámolt az ország helyzetérõl. A kormány gazdaságpolitikája sikeres. Az elsõ félévben a gazdaság növekedése elérte a hat százalékot. Nem bomlott meg a pénzügyi egyensúly, és nõtt a lakosság fogyasztása. Az infláció valamivel magasabb lett, mint vártuk, ezt az energiaárak világpiaci eredetû növekedése okozta. A beruházások egyharmada ma a fejletlenebb északkeleti országrészre jut. A születések számának szerény növekedése észlelhetõ, ugyanakkor csökkent a haláleseteké. Fontos részletek hangzottak el a következõ két év költségvetésérõl és gazdaságpolitikájáról. Az ötven fõnél kisebb vállalkozások az elsõ tíz milliónyi jövedelem után nem fognak adót fizetni. A mezõgazdaság évi 80-90 milliárd forinttal kap többet a jelenlegi juttatásnál, az egészségügy 70 milliárddal. A gyermekes családok nagyobb személyi jövedelemadó-kedvezményt kapnak, amely négy gyermek esetén, több, mint másfél milliós jövedelem adómentességét is lehetõvé teszi.

A közeljövõben megjelenik majd egy füzet, amely közérthetõ formában ismerteti az ország költségvetését és eljut minden családhoz. Ezzel kapcsolatban ismét óriási ellenzéki lárma várható, mert ebbõl bárki megismerheti a kormány valós szándékait, nem csak azt, amit a médiumok elénk tárnak, és nemcsak úgy, ahogy azt õk láttatni akarják.

Az õszi ülésszak elõtt egy héttel az MSZP kierõszakolt egy rendkívüli parlamenti ülést. Ennek tárgya az Olajbizottság mûködése lett volna. Csakhamar kiderült, amint azt a többi párt megmondta, hogy érrõl nincs mit tárgyalni A híres “titkos tanú" félrevezette a bizottság elnökét és vallomása hazugság. A név szerint megvádolt politikusok ártatlanok és a többiek ellen sincs semmiféle bizonyíték. Ezek után a vita általános vádaskodásokba és végül egy jellegzetes Horn Gyula botrányba fulladt. A volt miniszterelnök valószínûleg nem tudta, hogy fellépését a tv közvetíti, a nyilvánosság számára szokatlan arcát mutatta. Összevissza dadogva kiabált, hadonászott, másokat sértõ kifejezéseket használt. Ezt az arcát a nyilvánosság nem ismeri. Az ellenzéki sajtó ezt persze elhallgatja és azt is tudnunk kell, hogy – sajnos – a társadalom egy részének szemében a részegség nem jellemhiba, inkább erény és dicsõség. Ez a jelenet talán visszamenõleg is rávilágít Horn - olykor különös - viselkedésére, rögtönzéseire, ígérgetéseire, amelyeket aztán utólag kellett, - némelykor akár jogszabályok módosításával - igazolni. Nem árt emlékeztetni például arra híres esetre, amikor Meciar azt állította, hogy Horn bocsánatot kért tõle a magyar nép nevében, mai napig sem tudni, miért; amit viszont Horn kísérete letagadott. Vagy mai napig sem tudjuk, mi történt egy bizonyos tátrai titkos találkozón, még a Hágai Bíróság ítéletét megelõzõen, ami után a Bíróságon salamoni ítélet született, a magyar küldöttség lanyha viselkedése és a szlovákok magabiztossága következtében. (A volt két baloldali kormánypárt pedig újra nekilátott a nagymarosi erõmû feltámasztásának. A legjobbkor buktak meg mindketten. Ki tudja, milyen zsákutcába került volna ez az egész régió azóta, Horn és Meciar handabandázása, Milosevics banditizmusa következtében.) A mostani jelenetet többen alkohol hatásának tudták be. De mindek Horn Gyulát "mentegetni". Ilyen.

A közvélemény

A baloldali média ferdítései következtében a közvélemény továbbra sem látja tisztán a valóságos helyzet sok kérdésében. Különösen érzékelhetõ ez, ha a közvéleménykutatók elõre a megkérdezettek szájába adják az adandó válaszokat, ilyen kérdések formájában: A kormány az emberek gondjaival, vagy a saját hatalma megtartásával törõdik többet? Igaz-e, hogy a kormány a szegények rovására támogatja a gazdagokat? Szakemberek helyett párttagokat ültet vezetõ beosztásokba? Gyakran váltják anyagi haszonra politikai hatalmukat? Többet törõdnek sikereik propagálásával, mint a problémák megoldásával? Túl sokszor mondanak valótlant? Erõszakosak, feleslegesen élezik a feszültségeket? Nincs világos képük arról, hogyan léphetne elõre az ország? Kisajátítják maguknak a közszolgálati tv mûsorait? Elriasztják-e a külföldi tõkét?

Minden ilyen kérdésre a válaszadók több mint 60 százaléka igennel válaszolt a Marketing Centrum és a Népszava állítása szerint. Ez persze nem csoda, ha reggeltõl estig ezt hallják a "kormány által kisajátított médiumok" adásaiból, amelyekben állítólag csak a kormány juthat szóhoz.

Ugyanakkor a Magyar Rádió belsõ felmérése azt mutatta ki, hogy a rádió híreiben az MSZP egymaga annyi szereplést kap, mint a többi pártok együttvéve és ezen belül ötször annyit, mint a Fidesz.

A szûnni nem akaró ellenzéki médiaháború – és a félrevezetõ koholmányok ellenére, a legutóbbi közvéleménykutatások szerint kiegyenlítettebbé vált a kormánykoalíció és az ellenzék versenyfutása. Ebben nincs semmi új, mert összességében a két oldal eddig is nagyjából egyforma erõt képviselt, legfeljebb a Fidesz ás az MSZP erõviszonyaiban volt egy eltolódás az MSZP javára. Ha azonban a bûvös százalékokat átszámítjuk tényleges lélekszámra, azt találjuk, hogy az erõviszonyok az 1998-as választáshoz képest alig változtak.

A közvéleménykutatók rendszerint azt mutatják ki, mintha a választók 70 százaléka elmenne szavazni, ez 5,6 millió ember. Ennyi valójában soha nem ment el; legutóbb például csak 55 százalékuk. A Fidesz az elsõ fordulóban 1,34 millió szavazatot kapott, az MSZP 1,5 milliót. A Gallup a két párt közötti mai különbséget alig háromszázezer fõre becsüli a többiek félmilliós becslése helyett.

Csakhogy a végeredményt a második forduló dönti el, amelyben a Fidesz jelentõsen növelni tudja a másodlagos szavazókkal az eredményét, míg az MSZP-nek ma már nincs jelentõs szövetségese, akitõl szavazatokat kaphat.

Ha az 1998-as második forduló eredményeit nézzük, akkor a Fidesz 1,7 millió az MSZP 1,94 millió szavazatot kapott, ami végül is nagyon hasonlít a jelenlegi második fordulós kilátásokhoz. Tudjuk hogy valamivel kevesebb szavazattal is a Fidesz gyõzött két éve. Horn és Kovács minduntalan az 1998-as kétmillió szavazatokat emlegeti, de bölcsen hallgat arról, hogy végül a Fidesz is majdnem annyit kapott.

A hazugság-kategóriába tartozik az a - valószínûleg a szervezett alvilág által indított - rágalomhadjárat, amelynek a sajtó hatására sokan hitelt adnak. A Szonda telefonos felmérése szerint a megkérdezettek 74-77 százaléka elhiszi, hogy politikusok is érintettek az olajszõkítésben. Annak ellenére, hogy az ügyészség tisztázta a megvádolt politikusok elleni vádakat és ártatlanok, 78 százalék megkérdezett szerint nem derült ki minden kétséget kizáróan ártatlanságuk, vagyis a közvélemény nagyobb része inkább hisz elítélt bûnözõknek és az állításaikat még megtoldó sajtónak, mint a nyomozó hatóságoknak.

A pártok

Egy új szövetségest mégis nyert az MSZP, Giczy György személyében. Állítólag a közeljövõben már komoly tárgyalásra kerül sor az MSZP és Giczy között. Az MSZP-n belül külön szervezkedésbe fogott Horn Gyula, aki a pártoktól független, európai orientációjú egyesületet akar létrehozni. Horn azt reméli, hogy sok, független gondolkozású csatlakozik mozgalmához. Az egészben a különös az, hogy az eddig név szerint ismertté vált csatlakozók kivétel nélkül a Horn-kormány idején zavaros ügyekben kompromittálódott és a politikából azóta eltûnt MSZP-politikusok, Smuck Andortól Csiha Juditig, szinte csak a Tocsik-per vádlottjai hiányoznak a listáról. Vajon Giczy melyik MSZP-szárnyhoz csatlakozik majd?

Mostanáig csak nagyon ritkán olvashattunk homályos utalásokat arról, hogy a Fidesz MPP lazítani akarja kapcsolatait a liberálisokkal és az Európai Néppárthoz közeledik, amelyben az európai kereszténydemokrácia legfontosabb szervezete. A legutóbbi hetekben a Fidesz vezetõi már nem is titkolták, hogy ez a kérdés erõsen foglalkoztatja a pártot és õsszel dönteniük kell. Az Európai Néppárt jelenleg a legerõsebb frakció az Európai Parlamentben. Az MKDSZ - amely pedig itthon jogilag nem párt - megfigyelõi státussal rendelkezik az angol EPP rövidítéssel jelzett Európai Néppártban, amelynek teljes jogú tagja csak EU-tag ország pártja lehet. Így a hírekben az MKDSZ, mint a Fideszt az EPP-vel összekötõ szervezet szerepel.

A társadalom

A Medián közvéleménykutató a jelenlegi alkotmány esetleges megváltoztatásával és a nemzeti ünnepekkel kapcsolatos kérdéseket vizsgált. A megkérdezettek 45 százaléka tekinti augusztus 20-t a legnagyobb ünnepünknek. Közülük 22 % Szent Istvánt, 35 % az Államalapítást, 23 % az Alkotmányt és 20 % az új kenyeret ünnepli. Március 15-ét 39 %, október 23-át 6 %, május 1-et 10 % tekinti a legnagyobb ünnepnek.

Az Alkotmányt a megkérdezettek 34 százaléka tartja megfelelõnek, 46 százalék szerint a rendszerváltás befejezéséhez új alkotmányra van szükség. A megkérdezetteknek közel fele nagyobb hatalmat adna az Alkotmánybíróságnak és a köztársaság elnökének. A megkérdezettek 60 százaléka szerint az Alkotmánynak nagyobb súllyal kellene tartalmazni a lakáshoz, a szociális biztonsághoz és a munkához való jogot. A közterhek viseléséhez való kötelezettségek erõsítését viszont csak 20 százalék, a haza védelmének kötelezettségét csak 30 százalék tartaná fontosabbnak a jelenlegi alkotmányban foglaltaknál.

Egy másik kimutatás szerint az elmúlt tíz év alatt 125 ezer, hazánkba érkezett menekülõt regisztráltak a hatóságok. (Ez nem azonos a betelepültekkel.) Romániából tíz éve még 17 ezren menekültek hozzánk, tavaly már csak 16 fõ. Jugoszláviából összesen 85 ezren menekültek, ebbõl még tavaly is 5 ezren. Európán kívülrõl viszont az elmúlt három évben 11 ezren, ebbõl csak tavaly 6 ezren. (Valószínûleg a menekültek nagy többsége azóta vagy hazatért, vagy továbbment Nyugatra.)
 

Az MKDSZ hírei

Szervezés Az elmúlt idõszakban több új helyi szervezet alakult, legutóbb például Bicskén. Azokban a megyékben is megmozdult az élet, ahol eddig nem voltunk jelen, például Hajdu megyében

A nyár folyamán a megyei szervezetek megkapták a pénzkezelési szabályzatban megállapított ellátmány elsõ részletét. A további ellátmányok folyósítása azonban a taglétszámnak és a beszedett tagdíjnak a függvénye a szabályzat szerint. A tapasztalat eddig azt jelzi, hogy ez a megoldás bonyodalmakkal jár majd. A tagdíjak beszedésében talán nem is a fizetési hajlandóság hiánya okozza a problémát. Inkább az, hogy sok szervezetünknél nincsen senki - egyebek között talán az infrastruktúra hiánya miatt -, aki az ezzel kapcsolatos kis feladatokat ellátná, és a megyei szervezetekkel kapcsolatot tartana.

Márpedig a tagdíjbeszedési feladatok, egyik célja éppen az, hogy aktivizálja a tagokat a kapcsolatok fenntartására, rendszeres találkozásokra. Személyes kapcsolatok nélkül valójában nincs élet, nincs helyi politizálás. Ahol nincs élõ szervezet, ott hogyan lehet majd önkormányzati képviselõket állítani, más helyi szervezetekkel tárgyalni, kapcsolatokat kialakítani, a választások idején a kereszténydemokrata értékek vállalóit segíteni, a szétbomlasztott kereszténydemokratákat egy táborban egyesíteni?

Ha mi magunk ezt nem tesszük meg, könnyen akadhat erre más. A kereszténydemokrácia az országos és a nemzetközi politikában ma is kapós jelszó és cégér. Tapasztalhatjuk, hogy sokan hajlandóak vállalni, köztük még a szocialisták is a "kereszténydemokrata értékek képviseletét”. Éppen csak a megvalósítás nem hasonlít a hirdetett elvekre, mert aktív kereszténydemokrata szereplõk nélkül azok nem is valósulhatnak meg.

Mindez benne foglaltatik egy olyan egyszerû kis lépésben, mint a helyi kereszténydemokraták szervezõdése és kiútkeresése.

Az a tanulság is levonható, hogy aki maga nem vállal közéleti szerepet és nem áll ki a saját meggyõzõdése mellett, saját lehetõségei mértékéig, az ne panaszkodjék, ha mások lépnek a helyére és a dolgok aztán nem úgy alakulnak, ahogy õ szeretné. Ez a jelentõsége a szerepvállalásnak.

Hírek - események

Az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából a köztársaság elnöke a Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal kitüntetést adományozta dr. Varga László országgyûlési képviselõnek, az MKDSZ egyik legaktívabb közéleti szereplõjének. Mindannyian szívbõl köszöntjük a kitüntetettet. A látványnak és alkotásnak is igen szép kiállítású ékszert az átvétel után Varga László átadta felségének és neki is megköszönte, hogy segítette munkájában és tevékenységében.

Az ünnepséget megelõzõ napon, millenniumi ünnepség és zászlóátadás keretétben dr. Varga László beszédet mondott szülõfalujában, Egyházaskeszõn.

Szeptember 6-án rendezte a KÉSZ gyõri szervezete szokásos Barankovics emlékünnepségét MKDSZ- és Fidesz-politikusok részvételével. Elõadást tartott Pápai Lajos gyõri megyéspüspök, az MKDSZ részérõl Harrach Péter miniszter és dr. Varga László országgyûlési képviselõ, a Fidesz képviseletében pedig Pokorni Zoltán oktatásügyi miniszter.

DL.

Ismételten közreadjuk a Szövetség címeit és telefonszámait:
Elnök: Surján László, Budapest, 1054 Széchenyi rpt. 19.
441-5886, fax: 441-5464
E-mail: laszlo.surjan@fidesz.parlament.hu
Ügyvezetõ titkár: Nógrádi László, Budapest, 1358. pf. 2.
441-5839, fax: 441-5856
E-mail: laszlo.nogradi@fidesz.parlament.hu

Naponta friss információkat közöl internetes újságunk, a Magyar–Hon–Lap. Kérjük, hogy internethez hozzájutó tagjaink rendszeresen olvassák és tájékoztassák az ott kapott ismeretekrõl környezetüket is.

Címe: http://mkdsz.hungary.cc

A Magyar-Hon-Lap rendszeresen tudakolja olvasói véleményét. E-mail címmel rendelkezõ tagjaink az mkdsz@emil.alarmix.org vagy az mkdsz@hungary.cc címre küldjenek egy levelet, hogy lássuk, kiket tudunk a kapcsolattartás e gyors módjával információval ellátni.

A honlap olvasói megmutathatják pártpreferenciájukat. Nem meglepõ, hogy körükben a Fidesz vezet, az SZDSZ 0 százalékon áll. Ebbõl a szavazólapból kiderül, olvasóink között van szocialista, van munkáspárti, KDNP-s és van miépes, fórumos és kisgazda is. Az ilyen szavazási hajlandóságot mutató mérést természetesen nem lehet közvélemény-kutatásnak tekinteni.

A továbbiakban néhány írás, amely a Magyar-Hon-Lapon is olvasható.

A butító - Surján László a médiáról