Integráció és versenyképesség
a Magyar EU Bővítési Üzleti Tanács jelentése
I.    Bevezetés
II.   Összefoglalás
III.  A jelentés
       Az esettanulmányok és egyéb vállalti tapasztalatokból levonható következtetések
    III.1. Politikai kritériumok
    III.2. Gazdasági kritériumok
        III.2.1. Gazdasági fejlődés
        III.2.2. A Koppenhágai Kritériumok alapján történő értékelés
    III.3. Az EU tagsághoz szükséges követelmények
        III.3.1. A négy szabadságjog
        III.3.2. A verseny
        III.3.3. Innováció / Oktatás
        III.3.4. Gazdasági és pénzügyek
        III.3.5. Ágazati politika
        III.3.6. Életminőség és környezetvédelem
        III.3.7. Igazságügy és belügyek
    III.4. Az Acquis alkalmazásához szükséges közigazgatási képesség
IV.  Magyaország csatlakozásának időzítése
    IV.1. Vállalati stratégia
    IV.2. Piaci megközelítés
    IV.3. Gazdasági környezet, szabályozók
    IV.4. Szociális kérdések
    IV.5. Időzítés
V.   Az HCBC tagjai

BEVEZETÉS

A Magyar EU Bővítési Üzleti Tanács (HEBC) - mely 1998. októberében alakult - a Gyáriparosok Európai Kerekasztala (European Round Table - ERT) szervezetéhen képviselt nagy európai vállalatok, magyarországi leányvállalatai ügyvezetőinek fóruma. Az HEBC célja, hogy kapocsként működjön közre a Magyar Kormány, az ERT Bővítési Munkabizottsága és a Brüsszelben dolgozó EU Bizottság tisztviselői között, rendszeresen konzultáljon azokkal, hogy ily módon. elősegítse Magyarország gyors és zökkenőmentes csatlakozását az Európai Unióhoz.

Első ország jelentésének 1999. márciusi nyilvánosságra hozatalát ill. széleskörű kommunikációját követően, az HEBC bátorítást kapott úgy a Magyar Kormánytól, mint az EU Bizottság Delegációjától, hogy fejlessze tovább ez irányú tevékenységét. Ennek keretében 1999. novemberében a Gyáriparosok Európai Kerekasztala (ERT) EU Bővítési Munkacsoportja, az HEBC és a Magyar Kormány képviselői közös munkamegbeszélést tartottak Budapesten. Az HEBC tagjainak az elmúlt évben alkalmuk nyílt arra is, hogy nézeteiket kifejtsék a Magyar Parlament Külügyi Bizottsága előtt. Kiindulva saját üzleti tapasztalataikból, a Magyar Kormánnyal, az EU Bizottság Küldöttségével, valamint az európai országok Magyarországra akkreditált nagyköveteivel lefolytatott részletes konzultációk után, a Tanács meghatározta tevékenységének központi területeit. Ezen folyamat eredményeként az alábbi témák kerültek kiemelésre

A tagok véleménye a fenti kérdéseket illetően ezen jelentés megfelelő fejezeteiben kerül kifejtésre.

Az egyik legfontosabb feladat a jövőben felhívni a figyelmet azokra az üzleti témakörökre, amelyek az Európai Unió bővítése kapcsán kihatnak az EU és a magyar gazdaság jövőbeli versenyképességére. Az HEBC jelentéseiben rendszeresen, üzleti oldalról kívánja bemutatni a magyar gazdaság felkészültségét az Európai Unió tagsági követelményeinek tükrében.

A múlt évihez hasonlóan a jelentésnek NEM célja mélyreható makro-ökonómiai elemzést nyújtani, inkább csak összefoglalja az HEBC tagjainak a magyar gazdasági körülményekre vonatkozó véleményét. A következtetéseket a tagok által készített és mellékelt esettanulmányok támasztják alá.

ÖSSZEFOGLALÁS

Az EU Bizottság legutóbbi ország jelentésével összhangban az HEBC-ben képviselt európai cégek úgy vélik, hogy Magyarország jelentős fejlődést ért el a teljes EU tagsághoz vezető úton. Üdvözlik a Magyar Kormánynak azt a politikáját, amelyben világos határidőt szab az ország EU tagságra történő teljes felkészültségének.

Az HEBC tagjainak legfrissebb tapasztalatai egyértelműen megerősítették, hogy Magyarország EU tagsága mindkét gazdaság számára nyertes helyzetet teremt. A magyar gazdaság - nagyrészt az európai vállalatok beruházásainak köszönhetően - már jelentős mértékben integrálódott az EU gazdaságba. A Nyugat-Európával létező hagyományos, történelmi kapcsolatok sokat segítenek ebben a folyamatban és jó alapot biztosítanak egymás kulturális megértéséhez is.

A külföldi befektetések a magyar nemzetgazdaság fontos és szerves részévé váltak. Az egy főre jutó FDI (külföldi működő tőke befektetés) a közép-kelet-európai régióban Magyarországon a legmagasabb. Új, versenyképes vállalatok jöttek létre olyan kulcsfontosságú területeken, mint az elektronika, a gépjárműipar, az FMCG (gyorsan mozgó fogyasztói termékek) és a szoftverfejlesztés. Az ERT vállalatok magyarországi befektetései nagyrészt sikeres és nyereséges vállalkozások, melyek által új nyereségforráshoz jutottak, részvényeseik számára pedig értéket hoztak létre.

Az a tény, hogy az elmúlt évben néhány külföldi befektető repatriálta profitja egy részét, arról tanúskodott, hogy beruházásaik megfelelően sikeresek voltak ahhoz, hogy tőkehozadékot termeljenek, és ezzel hozzájáruljanak anyavállalatuk általános erősödéséhez.

A magyarországi leányvállalatok - miközben megtartották kulcspozíciójukat a magyar gazdaságban sikeresen illeszkedtek be az ERT vállalatok globális termelési és marketing struktúrájába. Az ezekből a vállalatokból származó export, az ország gazdasági növekedésének egyik mozgatórugója maradt.

Az HEBC vállalatok múlt évi tapasztalatai megerősítették, hogy az ipari termelés területén Magyarország a minőség és a hatékonyság magas szintjét érte el, miközben versenyképes költségekkel működő ország maradt. Az EU sikeresen használhatja fel Magyarország innovációs képességeit a kutatás-fejlesztés, a termelés, a marketing és a management területén. Ezáltal a legtöbb HEBC vállalat jobb pozíciókhoz jutott a világpiac ugyancsak kiéleződött versenyében. Magyarország EU csatlakozása új lehetőségeket teremt, hogy növekedjen a magyar és az EU gazdaság versenyképessége.

Számos HEBC tagvállalat közelmúltbeli tapasztalata azt mutatja, hogy a magyar szellemi kapacitás kihasználása, kutató-fejlesztő központok létrehozása Magyarországon és azok szoros együttműködése a magyar egyetemekkel, jelentős hozzáadott értékkel járul hozzá a nemzetközi vállalatok innovációs tevékenységéhez. Ez megmutatkozik abban is, hogy a nemzetközi vállalatok egyre növekvő számban hoznak kutató-fejlesztő tevékenységet Magyarországra.

Ha azonban a fent említett lehetőségeket ki akarjuk aknázni, a következő területekre külön figyelmet kell fordítani:

Az HEBC tagvállalatai üdvözlik az Acquis Elfogadásának Nemzeti Programját, mint a Magyar Kormány elkötelezettségének és gyakorlatias hozzáállásának jelét ahhoz, hogy az ország elérje a felkészültség kívánt szintjét. Ugyanakkor a tárgyaló feleknek szem előtt kell tartaniuk a megvalósítás költségeit és hasznát annak érdekében, hogy a magyar gazdaság versenyképessége ne kerüljön veszélybe.

A Közösségi Vívmányok átvétele melletti erős elkötelezettség nem szabadna, hogy aláaknázza a Magyar Kormány és a külföldi befektetők között megkötött privatizációs és egyéb hosszú távú megállapodásokban rögzített határidőket ill. elkötelezettségeket.

Magyarország már nagymértékben átvette a Közösségi Vívmányokat. További lépések szükségesek azonban annak érdekében, hogy biztosított legyen a törvények egységes értelmezése és következetes végrehajtása az ország valamennyi területén ill. az államigazgatás valamennyi szintjén. Ugyanakkor az is fontos, hogy a helyi rendeletek gyors ütemben kövessék a folyamatosan fejlődő nemzeti törvényhozást.

További lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy a magyar normák és jóváhagyási folyamatok megfeleljenek az EU szabályoknak. Az európai előírásoknak megfelelően kellene biztosítani a szellemi tulajdon ill. a márkanevek védelmét is.

Az HEBC vállalatok támogatják egy indokolt átmeneti időszak biztosítását Magyarország számára az EU környezetvédelmi szabályainak teljes körű magyarországi bevezetéséig. A megvalósítás során külön figyelmet érdemel a gazdasági költségek mértéke és az időzítés.

A közegészségügyi ellátás nemzetközi követelményeknek történő megfeleltetése a közeljövő egyik legnagyobb kihívása a Magyar Kormány számára.

Bár az EU környezetvédelmi rendelkezéseinek, valamint egészségügyi szabványainak átvétele rövidtávon további költségekkel jár, ugyanakkor újabb üzleti lehetőségeket is teremt.

Fontos az oktatás magas színvonalának fenntartása és a piaci követelményekhez való igazítása. Az HEBC vállalatok felismerték, hogy nekik is kötelességük a felsőoktatás támogatása és segítségnyújtás a vállalat irányítási szaktudás nemzetközi szintre emeléséhez. E célból erősítik az ipar és az oktatás közötti együttműködést.

Jóllehet jelentős emelkedés tapasztalható a marketing szaktudás színvonalában, tovább kell javítani a marketing kultúrát és a ügyfél-központúságot.

Az átláthatóság és az üzleti etika ugyan erősen vitatott kérdések Magyarországon, az HEBC vállalatok azonban jelentős javulást tapasztaltak ezeken a területeken

Az HEBC tagjai azt javasolják, a Magyar Kormány vegye fontolóra a jelenleg magas nem bérjellegű költségek csökkentését, valamint a szabályok betartásával kapcsolatos egyre növekvő költségek mérséklését, hiszen ezek az ország versenyképességét negatívan befolyásolhatják.

Egy világos ágazati politika keretei között kialakítandó, átfogó állami/magán programra volna szükség, amely segítené a külföldi befektetők tájékozódását ill. a kis- és középvállalkozásokat abban, hogy a kulcs területekre összpontosítsák tevékenységüket. A kis- és középvállalkozásokat tovább kellene bátorítani abban, hogy megfelelő szakismeretek és engedélyek birtokában működjenek.

A magyar csatlakozás helyes időzítése egyértelműen egy olyan tényező, amelynek hatása van a mindennapi üzleti életre. Az HEBC tagvállalatok általános véleménye szerint - a jelentésben kiemelt pontok megfelelő kezelése esetén - hasznos lenne a lehető legkorábbi csatlakozási időpont.

Az EU helsinki csúcstalálkozója után az HEBC vállalatok létfontosságúnak tartják, hogy a Bizottság a csatlakozási tárgyalások során a megfelelő nemzeti témákra összpontosítson és differenciáljon a jelölt országok között.

A jelentés

AZ ESETTANULMÁNYOKBÓL
ÉS EGYÉB VÁLLALATI TAPASZTALATOKBÓL LEVONT KÖVETKEZTETÉSEK

III.1. Politikai kritériumok

Az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyították, hogy a demokratikus intézmények felálltak és működőképesek. A Magyar Kormány továbbra is erős és következetes elkötelezettséget vállal az EU tagság iránt.

A tapasztalható javulás ellenére szükség van a közigazgatás - ideértve a helyi önkormányzatokat - átláthatóságának további erősítésére. Az HEBC vállalatok tapasztalata azt mutatja, hogy a korrupció nem meghatározó tényező a magyar gazdaság fejlődésében. Az üzleti élet üdvözli a közbeszerzési törvényben bekövetkezett legutóbbi változásokat.

Az HEBC tapasztalata szerint a Magyar Kormány képviselői készek a párbeszédre az üzleti világgal. Számos iparági szervezet létezik és működik. Ezt a kommunikációs folyamatot tovább lehetne erősíteni, egy racionalizáltabb szerkezetet lehetne létrehozni, amely lehetővé tenné az üzleti témák határozottabb megfogalmazását.

Az HEBC-ben tömörült vállalatok vezetői üdvözlik azt a nemrég született szabályozást, amely eltörli a kötelező Kereskedelmi és Iparkamarai tagságot.

Tevékenységi területükön az HEBC tagvállalatai nem tapasztaltak semmilyen kisebbség - beleértve a roma kisebbséget is - kárára elkövetett diszkriminációt. Az HEBC vállalatok az egyenlő esélyek elvét alkalmazzák és terjesztik; munkaerő-felvételnél és előmenetelnél a legjobban képzett munkaerő elvét és gyakorlatát alkalmazzák.

III.2. Gazdasági kritériumok
III.2.1. Gazdasági fejlődés

Az elmúlt években a magyar kormányok komoly lépéseket tettek a nagyfokú liberalizálás, privatizálás, dereguláció és a szabad verseny megvalósítása érdekében. Az HEBC tagok nemzetközi tapasztalataikat latba vetve és az új ipari szervezetekkel szorosan együttműködve segítenek az új, EU konform gazdasági szabályozók (pl. jövedéki adók) megszületésénél, amit sok esetben a többi közép-kelet-európai országban modellként is fel lehet használni.

1999-ben a magyar GDP 4%-kal lett magasabb, az ipari termelés 10.4%-kal, az ipar termelékenysége 10%-kal növekedett. A magánszektorban a személyi jövedelmek 15%-kal nőttek. A külgazdasági mérleg javult.1999-ben az infláció 10%-ra esett vissza. Az elmúlt évben a magyar export elérte a 25 milliárd USD szintet. Ebből 1999-ben 57%-ot képviseltek a magas hozzáadott értékű termékek.

Magyarország gyorsan növekvő piac lett az EU vállalatok számára. Tavaly, a Magyarországra irányuló EU export 9.4%-kal, a Magyarországról származó EU import pedig 12.3%-kal nőtt. Ezt a dinamizmust elsősorban a mikro- és makro-ökonómiában történt változások és a magyar gazdaság azon képessége váltotta ki, hogy az importot gyorsan növekvő, magas értéktöbblet tartalmú export termékekkel ellensúlyozta, valamit az, hogy a magyar gazdaság jelentős része már most integrálódott az európai termelési, marketing és vállalti struktúrákba.

Az elmúlt évek során a külföldi működő tőke befektetés a magyar gazdaság kulcsfontosságú és szerves részévé vált. Az egy főre jutó külföldi működő tőke befektetés (FDI) a közép-kelet-európai régióban a legmagasabb. Egyes becslések szerint részesedése a magyar GDP-ben eléri az 50%-ot. A multinacionális vállalatok - köztük az HEBC tagok is - a magyar export-kapacitás jelentős részét teszik ki. 1999-ben ezek a vállalatok adták az összes export és import több mint 70%-át. Általuk a magyar nemzetgazdaság és a helyi szállítók új piacokhoz jutottak. Jelentős mértékben hozzájárulnak az ország fizetési mérlegéhez, fegyelmezett adófizetők, s ezzel az állami bevételek jelentős részét ők adják.

1990. óta a magyar gazdaság egy ugyancsak jelentős modernizálási folyamatot élt át, amely elsősorban a külföldi működő tőke befektetéseknek tudható be. Az európai beruházók nemcsak új technológiákat és üzemelési folyamatokat vezettek be, hanem a magyar gazdaságba történő beilleszkedésükkel nagymértékben hozzájárultak a nemzetközi (pl. EU) minőségi normák bevezetéséhez is. Ösztönözték a magyar vállalatokat arra, hogy termékeik és szolgáltatásaik minőségét javítsák és széles körben alakítsanak ki modern üzleti szolgáltatásokat. Magyarországi tevékenységük során jelentősen növelték termékeik értéktöbblet tartalmát és a K+F kapacitásukat kiépítését is megkezdték.

Az ERT vállalatok sikeres beruházásai további külföldi működő tőke befektetéseket eredményeznek, hiszen a kulcsfontosságú beszállítók új létesítményekbe fektetik pénzüket - gyakran az ERT vállalatok telepeihez közel - annak érdekében, hogy "just-in-time", vagyis pontos időzítésű szervezésben szállíthassanak, vagy hogy szolgáltatásaikat gyorsan és rugalmasan nyújthassák. A külföldi tőke azonban elsősorban Budapesten és az ország nyugati régióiban összpontosul. Megnövelt infrastrukturális fejlesztésre volna szükség - az útépítéstől kezdve a nemzetközi iskolák létrehozásáig - ahhoz, hogy ez az ország kevésbé fejlett keleti vidékeire is kiterjedjen.

Sok HEBC vállalat bázist alakított ki Magyarországon, innen terjesztve ki üzleti tevékenységét a többi közép-kelet-európai országra és a FÁK piacaira is. Mintegy 80 nemzetközi cég alakította ki Magyarországon közép-kelet-európai központját.

Az HEBC legújabb tapasztalatai szerint Magyarország legnagyobb előnye,

III.2.2. A Koppenhágai Kritériumok alapján történő értékelés

Az HEBC Magyarországot működő piacgazdaságnak tekinti, amelynek minden feltétele adott ahhoz, hogy képes legyen az Európai Unióban kialakult konkurencia és piaci erők nyomásával megbirkózni. Az extenzív és intenzív privatizálásnak, liberalizálásnak, deregulációnak és a szabadverseny kialakulásának köszönhetően a gazdasági ágazatok széles skálája immár visszavonhatatlanul a piaci erőknek van kitéve. Magyarország szilárd makro-ökonómiai keretekkel rendelkezik, és a gazdasági környezet is egyre jobban kiszámítható.

Az HEBC vállalatok aktívan együttműködnek a kormánnyal az EU konform gazdasági. szabályozók kialakításában, amelyeket sok esetben modellként lehetne a többi közép-kelet-európai országban használni.

A magyar piac árai nagyrészt szabad árak. Azonban - főként az olyan szabályozott iparágak esetében, mint pl. az energetika vagy közüzemek - olyan árpolitika lenne kívánatos, amely kiegyensúlyozottan figyelembe veszi úgy az üzleti, mint a szociális szempontokat is.

Az HEBC vállalatok a magyarországi befektetéseikkel globális versenyképességüket nemcsak fenn tudták tartani, hanem növelték is. Olyan költség-hatékony gyártó üzemeket alakítottak ki, amelyek a távol-keleti termelőkkel is felveszik a versenyt és jól kihasználják az európai adottságokat. Ezek az üzemek könnyen beilleszkednek az európai és a globális termelési rendszerekbe. Magasan kvalifikált munkaerőhöz és mobil vezetői képességekkel rendelkező szakemberek sokaságához tudnak hozzáférni, ritka szakmákban is.

A magyarországi befektetések elősegítették, hogy nagy értékű, stratégiai munkahelyek alakuljanak ki az EU országaiban, központi és regionális egységekben. Előfordult, hogy a nyugat-európai üzemek kapacitását jobban ki tudták használni, amikor a magyarországi  üzemet is bevonták az anyavállalat európai termelési rendszerébe.

Az első befektetési fázist (összeszerelési műveletek) sokszor a helyi tevékenységek további integrálása követte, a beszerzési és logisztikai tevékenységek, a szállítás és számlázás, a terméktervezés valamint a folyamat és termékfejlesztés.

Az európai befektetők Magyarországon fejlett banki és pénzügyi szolgáltatásokat vehetnek igénybe. Jól hasznosíthatják a gyorsan fejlődő telekommunikációs eszközöket is.

Az infrastruktúra fejlesztése és karbantartása segít megszüntetni a regionális egyenlőtlenségeket Budapest / Nyugat-Magyarország és a keleti területek között. Ez ugyancsak létfontosságú ahhoz, hogy fenntartható legyen a külföldi tőkebeáramlás nagysága.

Az EU vonatkozó alapjainak (FHARE, ISPA, SAPARD) hatékony felhasználása kulcsfontosságú a magyar infrastruktúra fejlesztésében. Segíti a magyar gazdaság azon képességének fejlesztését, hogy hozzá tudjon járulni az európai gazdaság versenyképességének javításához.

Az HEBC vállalatok meggyőződése szerint a jelenlegi gazdasági környezet, valamint a magyar gazdaság fejlettségi szintje képessé teszi az országot arra, hogy hatékonyan tudja felhasználni az EU alapokat. Az HEBC tagjai - annak ellenére, hogy beruházásaik során saját vállalati pénzügyi forrásaikat használják - támogatják a Magyar Kormányzat azon szándékát, hogy növeljék a magán vállalatok bevonását az EU alapokat felhasználó projektekbe. Ennek azonban feltétele a projektek gyorsabb és hatékonyabb elbírálása. Ezért a HEBC javasolja az illetékes európai hatóságoknak, hogy az elbírálások során az "ex-post control" (utólagos ellenőrzés) elvét gyakorolja az "ex-ante control" (előzetes jóváhagyások) elve helyett.

Az HEBC tudatára ébredt annak, hogy az EU alapok hatékonyabb felhasználását befolyásoló másik szükséges tényező az érintett magyar közalkalmazottak "projekt management” szaktudásának fejlesztése. Ugyancsak felismerte a szükségességét annak, hogy a Magyar Kormány több információhoz jusson arról, milyen EU gyakorlat létezik a magánszféra EU strukturális alapok felhasználásába történő bevonására. Ezért néhány HEBC tagvállalat felajánlotta segítségét a Magyar Kormánynak ezeken a területeken.

A kis és középvállalkozásoknak az EU integrációra való felkészültsége létfontosságú a magyar gazdaság szempontjából. A nemzetközi cégek katalizátorként hathatnak a kis és középvállalatok fejlődésére azzal, hogy bevonják őket szállítóik körébe. Az HEBC vállalatok a kis és középvállalatok magyarországi fejlődését a Szállítói Karta (Suppliers' Charter) keretein belül támogatják. Képzési és társadalmi befektetési programjaikon keresztül hozzájárulnak a kis- és középvállalatok vezetői képességeinek javításához. Fontos, hogy a kis- és középvállalatok felé irányuló állami segélyprogramok ne csak a termelést, hanem a szolgáltatói szektort is támogassák. Az HEBC örömmel nyugtázza, hogy egyre több bank áll készen arra, hogy mikro-hitelt nyújtson a kis- és középvállalatok részére.

III.3. Az EU tagsághoz szükséges követelmények
III.3.1. A négy szabadságjog

Az árúk szabad mozgását illetően Magyarország gyakorlatilag készen áll az EU jogszabályok teljeskörű, menetrend szerinti átvételére a közeljövőben.

Az HEBC vállalatok támogatják az EU azon álláspontját, mely szerint kívánatos lenne még az EU-hoz történő csatlakozás előtt a CEFTA országok közötti kereskedelmi akadályok további lebontása. A következetes EU harmonizációs folyamat - a nem-kereskedelmi jellegű akadályok lebontása - bizonyos CEFTA államokban jelentősen javítaná az árúk szabad mozgásának feltételeit a régióban. Ugyanakkor az HEBC támogatja, hogy az EU tovább liberalizálja gazdasági kapcsolatait minden egyes CEFTA országgal. Ez jelentősen megnövelné a közép-kelet-európai piacon tevékenykedő európai vállalatok hatékonyságát azzal, hogy optimalizálni tudnák termelésüket és marketing tevékenységüket. Ez kulcskérdés lehet sok olyan vállalat számára, mely regionális forrásokkal tervez.

Látványos fejlődés történt a vámeljárások területén, ugyanakkor a vámeljárások nem egységes alkalmazása továbbra is jelentős probléma. Jóllehet a vámeljárások során alkalmazott megkülönböztetés (pl. vámszempontból megbízható státusz) harmonizációs problémákat vethet fel, az HEBC tagvállalatai megértik a szigorúbb intézkedések szükségességét egy átmeneti szakaszban. Üdvözölnék azonban az egyszerűsített vámeljárások szélesebb körű és rugalmasabb alkalmazását. Egyes HEBC tagvállalatok 24 órás on-line kapcsolata a vámszervekkel jó példaként szolgálhat ezen a területen.

Magyarországon számos vámszabad terület van, melyek egyszerűsített vámeljárást biztosítanak az EU irányában. Létezésük oka fog megszűnni attól a pillanattól, amikor Magyarország az EU teljes jogú tagjává válik. Az HEBC vállalatai szempontjából azonban mégis létezik két problémás téma a vámszabad területek megszűntetését illetőn. Az egyik a beruházott javak vám és ÁFA tartalmával kapcsolatos. Az HEBC vállalatok szükségesnek tartanák, hogy a vámszabad területek felszámolása során 0%-os vám és ÁFA kulcs kerüljön alkalmazásra a beruházott javak honosításakor. A másik probléma a vámszabad területeken dolgozó vállalatok EURO alapú könyvelését érinti, amelyet a jelenlegi törvények alapján vissza kellene állítani forint alapúra (majd néhány éven belül, amint Magyarország csatlakozik az Európai Pénzügyi Unióhoz, ismét átállítani EURO alapúra.)

Bár az európai szabványok (European Standards) alkalmazása, az engedélyeztetési eljárások és a termék tanúsítványok kölcsönös elfogadása már jó úton halad, még további odafigyelést igényel.

A közlekedési infrastruktúra tekintetéhen a magyar út- és vasúthálózatot - a légi szolgáltatások fejlesztésével együtt - hasznos lenne jobban bevonni az európai hálózatba, különösen Magyarország keleti régióit illetően. Az autópályák kiterjedt hálózata gyakran alapfeltétele a működő tőke további beáramlásának. A határátkelők áteresztőképességét - beleértve a Budapesten működő repülőtér cargo kezelését - célszerű lenne növelni.

Ami a tőke szabad áramlását illeti, az HEBC vállalatok jó tapasztalatokkal rendelkeznek, vagyis nem ütköztek semmiféle akadályba befektetéseik, nemzetközi fizetési kötelezettségeik, és osztalékaik repatriálása során.

A szolgáltatások szabad áramlása területén az HEBC vállalatok ugyancsak pozitív tapasztalatokat szereztek, hiszen a pénzpiaci és biztosítási szektor gyors ütemben fejlődik.

A magasan fejlett magyar távközlési infrastruktúra jó kereteket biztosít ahhoz, hogy ez a szektor is teljes mértékben integrálódjon a szabad európai piacba. A szolgáltatási szint már most kompatibilis.

A lakosság szabad áramlásával kapcsolatban várható, hogy a magasabb szintű managerek mobilitása és rugalmassága hozzájárul az európai versenyképesség javításához. Azonban nem valószínű, hogy az EU-magyar határok megnyitásával nagyobb migrációs hullám indulna el, hiszen a gazdasági/anyagi kilátások és a helyi munkahelyek és karrier lehetőségek nagymértékben javultak, a lakosság pedig erős gyökerekkel és hagyományokkal rendelkezik.

III.3.2. A verseny

Magyarország nagy mértékben eleget tesz az EU szabad és tisztességes versenyre vonatkozó előírásainak. Az HEBC vállalatok mégis aggódnak olyan vállalatok esetében, amelyekben az állam állandó részesedést kíván fenntartani, s így egyszerre szabályozó hatóságként és piaci szereplőként is tevékenykedik.

A csalás ellenes intézkedések, az ipar önszabályozása és a kormánnyal való hatékony együttműködés eredményeként a szürke/fekete piac jelentősége alaposan megcsappant Magyarországon.

Az HEBC cégek támogatják a magyar piac további nyitását, valamit a szabad és tisztességes verseny erősítését. Néhány, volt állami vállalat monopolhelyzetét mielőbb teljes mértékben meg kellene szüntetni.

A közbeszerzési eljárásokat átláthatóbbá és egyszerűbbé kellene tenni, és a "helyi vállalat" fogalmát világosabban megfogalmazni. Az állami támogatás rendszerét célszerű lenne összehangolni az EU ezirányú politikájával.

III.3.3. Innováció / Oktatás

Magyarország egyik legnagyobb versenyelőnye innovációs kapacitásában áll, ami az EU versenyképességének fontos forrása lehet. A magasan képzett, műszaki szaktudásra alapozva, virágzásnak indult a magyar innovációs kutatási teljesítőképessége. Számos vállalat innovációs ill. kutatási-fejlesztési központokat hozott létre Magyarországon, amelyek szolgáltatásaikat anyavállalatuknak is felajánlják (lásd. az ABB, Ericsson., Siemens, Unilever R&D létesítményeit). Ezen cégek legfrissebb tapasztalatai egyértelműen azt bizonyítják, hogy a magyarországi kutatási-fejlesztési kapacitás kiépítése és fejlesztése magas hozzáadott értéket képvisel a nemzetközi cégek üzleti életében.

E pozíció megerősítésének egyik fontos előfeltétele, hogy az oktatás magas színvonala megmaradjon - az általános iskoláktól az egyetemekig - s a piac követelményeinek irányába haladjon. Ezt a reálgazdaság és az oktatás közötti erősebb kapcsolatokkal, a tantervek megfelelő adaptálásával és az egyetemek kibocsátási képességének megnövelésével lehet elérni. Az HEBC vállalatok már felismerték kötelességüket, hogy támogassák a felsőoktatást és növeljék a helyi szakmai színvonalat. Növelni kéne azonban a tanári szakma elismertségét és presztízsét is.

Az elmúlt években fejlődés volt tapasztalható a marketing szakismeretek és az ügyfél-központúság terén. Azonban még sok lehetőség kiaknázatlan maradt ahhoz, hogy a marketing kultúra és oktatás összhangba kerüljön a modern piacgazdaság követelményeivel.

III.3.4. Gazdasági és pénzügyek

A magyar bank és pénzügyi szektor európai színvonalú szolgáltatást nyújt. A magyar bankszektor teljeskörű EURO-alapú szolgáltatást kínál, az HEBC vállalatok pedig fokozatosan áttérnek az EURO-alapú elszámolásra.

Az új, EU konform jövedéki adórendszert sikeresen bevezették. Az HEBC tavalyi jelentésében elhangzott figyelmeztetés ellenére - miszerint: "A jövedéki adót ésszerű volna fokozatosan növelni annak érdekében, hogy megelőzzük a fekete piac szerepének nagyfokú növekedését" - a jelenlegi kormányzati álláspont az, hogy nem kér derogációt néhány olyan termék tekintetében sem, ahol a jövedéki adó szintjének növekedése az árak drámai emelkedéséhez és ezáltal a fekete piac gyors növekedéséhez fog vezetni.

Jóllehet a magyarországi adórendszer az egyik legkifinomultabb adórendszer Közép-Európában és a társasági adó 18%-os mértéke lehetővé teszi az üzleti élet egészséges fejlődését, a külföldi beruházók, összehasonlítva az EU tagállamok által nyújtott adókedvezményeket, még mindig szenvednek bizonyos pénzügyi eszközök hiányától magyarországi beruházásaik során. Ezért szükséges volna a holding szabályozás és az adó kiegyenlítés valamint az EU vállalati egyesülési direktíváinak bevezetése csakúgy, mint különleges elbánás biztosítása a vállalati pénzügyi központok adózása tekintetében.

A HEBC vállalatai üdvözölnék, ha megszűnne a különbség a különböző európai országokból származó befektetők által fizetendő osztalékadó tekintetében (Belgium-10%, Németország,  Hollandia-5%). Jelenleg ezt kétoldalú egyezmények szabályozzák Magyarország, és az egyes európai uniós tagállamok között.

A teljes jogú EU tagság elérése után a strukturális alapok hatékony felhasználása tovább növelheti a Magyar Kormány pénzügyi manőverező képességét és ezáltal megkönnyítheti és megvalósíthatóbbá teheti a teljes adóharmonizációs folyamatot.

Néhány HEBC vállalat tapasztalatai szerint aránytalanságok vannak a helyi adók és az országos szintű adók között. Éppen ezért kívánatos lenne a központi és az önkormányzati adókat jobban összehangolni.

Ami az adókedvezményeket és más befektetést támogató intézkedéseket illeti, meg kellene vizsgálni a juttatási rendszerek hosszú távú kiszámíthatóságát, valamint az érvényes támogatások EU konformitását.

III.3.5. Ágazati politika

A további külföldi működő tőke befektetések elősegítése valamint a kis- és középvállalatok megfelelő orientálása érdekében meg kellene határozni a fejlesztési érdekeket bizonyos ágazatok esetében – pl. gépkocsigyártás, elektronika, pénzügyi/bank szektor, turizmus, telekommunikáció, logisztika, élelmiszer feldolgozás - amelyek legjobban beleillenek a magyar gazdaság lehetőségeibe, valamint a befektetések szempontjából a regionális prioritásokat is szükséges lenne kijelölni.

III.3.6. Életminőség és környezetvédelem

Az HEBC vállalatok befektetéseikkel új munkahelyeket is teremtettek, s ugyanakkor megóvtak már meglévőket is. Emelték a dolgozók szakismeretének színvonalát, ismeretanyagot (know-how-t) és vezetési technikát adtak át.
EU konform egészségügyi, biztonsági és környezeti normákat vezettek be magyarországi tevékenységeik során, és a helyi vállalatokat is hasonlók létrehozására ösztönözték.

A közegészségügyi ellátás összhangba hozatala a nemzetközi normákkal a Magyar Kormány előtt álló egyik legfontosabb kihívás. A közegészségügyi ellátás nemcsak a társadalmi jólét egyik fontos eleme, de meghatározó tényezője a nemzetgazdaságnak is. A szociális és közegészségügyi költségek nem megfelelő kezelése hatalmas terhet jelenthet a gazdaság számára.
Az HEBC vállalatok támogatják egy ésszerű átmeneti időszak megadását az EU környezetvédelmi szabályainak teljeskörű átvételéig Magyarországon. Az EU és a Magyar Kormány a harmonizálás tervezésekor egyaránt figyelembe kellene, hogy vegye Magyarország e területen történő felzárkóztatásának időzítését és valós költségeit annak érdekében, hogy a magyar gazdaság versenyképessége ne kerüljön veszélybe.

Egy másik megközelítésben azonban az EU környezetvédelmi normáinak átvétele nemcsak további rövidtávú költségeket jelent, hanem üzleti lehetőségeket is teremt.

Az HEBC vállalatok termékei és létesítményei vagy már most is EU konformak, vagy jelentős lépéseket tettek üzemeik EU követelmények szerinti megfeleltetése irányába.

III.3.7. Igazságügy és belügyek

A jogharmonizáció jóváhagyásában látványos előrelépés történt, de az alkalmazásnak is lépést kellene ezzel tartania. Bizonyos esetekben a jogi eljárás még mindig nagyon lassú, ami gyengíti az üzleti fegyelmet. A magyar bírói rendszer rendkívül leterhelt. A vállalkozással kapcsolatos jogszabályok tekintetében sokkal több EU specifikus szakképzettségre volna szükség az EU törvények értelmezéséhez. A tagságig tartó átmeneti időszak alatt sürgősen megfelelő képzést kellene nyújtani mindazoknak a jogalkalmazóknak ill. állami alkalmazottaknak, akik feladata a jogszabályok betartásának ellenőrzése.

III. 4. Az Acquis alkalmazásához szükséges közigazgatási képesség

Az HEBC vállalatok üdvözlik a Magyar Kormány politikáját, melyben világos határidőt szab az ország EU csatlakozásra történő teljes felkészültségére. Az HEBC ismét hangsúlyozni kívánja a valós költségek figyelembe vételét a megvalósítás tervezése során.

Bár a közigazgatás reformja terén is történt előrelépés, még átláthatóbbá és hatékonyabbá kellene tenni azt. A legfőbb probléma ezen a területen a törvények és rendelkezések eltérő értelmezése az államigazgatás különböző szintjein ill. az ország különböző régióiban. Az érintett cégeket jobban be kellene vonni az egyes törvények végrehajtási utasításainak kidolgozásába is. A közalkalmazottak körében egy erősebb szolgálati kultúrát kellene kialakítani. A szabályozó hatóságoknak jobban meg kellene érteniük a vállalatok kötelezettségeit részvényeseikkel szemben.

Végül hasznos lenne, ha az állami és a magánszektor között jobb lenne az átjárhatóság, beleértve a két szektor közötti munkaerő-áramlást is.

IV. MAGYARORSZÁG CSATLAKOZÁSÁNAK IDŐZÍTÉSE
IV. 1. Vállalati stratégia

Magyarországi beruházásaik során az európai nemzetközi cégek tényként kezelték Magyarország EU csatlakozását középtávon. E nélkül magyarországi beruházásaik szintje soha nem érte volna el a jelenlegit.
Beruházásaik fontos eleme volt az alacsony politikai és gazdasági kockázat, a környezet biztonsága, a gazdasági stabilitás, a tulajdonjogok biztonsága stb. A NATO csatlakozás már jelentősen csökkentette az ország politikai kockázati szintjét. Magyarország teljes jogú EU tagsága javítaná az európai befektetők biztonságát azzal, hogy tovább erősítené a gazdasági környezet kiszámíthatóságát és stabilitását, valamint jelentősen csökkentené az európai vállalatok működési költségeit.

A túl lassú csatlakozás minden bizonnyal növelné a külföldi beruházók kockázatát.

Sok HEBC vállalat Magyarország EU csatlakozását nemcsak a vállalati stratégia kialakítása során vette figyelembe, hanem már üzleti terveik részévé tették mindazokat a lehetőségeket is, amelyeket a gyors bővítés kínál. Megkezdték csehországi, lengyelországi és magyarországi termelésük és marketing tevékenységük optimalizálását.

Nemcsak a csatlakozás időzítésének van kiemelkedő szerepe, hanem a kibővítéssel járó valós politikai, gazdasági és társadalmi hatások hatékony kommunikációjának is úgy az EU tagállamokban, mint Magyarországon. Ez a kommunikáció haszon- és jövő orientált kell hogy legyen.

IV. 2. Piaci megközelítés

Piaci és ellátási oldalról az HEBC vállalatok többsége elsősorban az EU és a magyar piachoz kötődik. Ezért a határok fenntartása az EU és Magyarország között, további költségeket jelent a tagvállalatok számára, amelyek vám, eljárási illeték, termék bizonyítvány, import engedély stb. formájában nyilvánulnak meg. Ebből a szempontból a lehető legkorábbi csatlakozás jelentősen csökkentené a költségeket, ezzel növelné a vállalatok versenyképességét.

Ami a magyar piacot illeti, az már ugyanolyan, vagy nagyon hasonló, mint az európai. Majdnem az összes nagy versenytárs jelen van. Az egységes piac minden bizonnyal inkább további üzleti lehetőségeket teremtene, mintsem a verseny növekedését jelentené a magyar piacon. AZ ERT-hez tartozó cégek már jól felkészültek az EU piacon való tevékenységre, így számukra a csatlakozás lehető legkorábbi időpontja csak előnyökkel járhat.

Számos HEBC vállalat számára a CEFTA piac jelentős szerepet játszik. A piac dinamizmusának fenntartása érdekében fontos lenne, hogy az egyes CEFTA tagállamok felvétele dinamikusan kövesse egymást. Azonban az egyik felkészületlensége nem szabad hogy fékezze a másik - már felkészült - csatlakozását.

Ebben a fejezetben is szükséges megemlíteni, hogy az EU csatlakozás időzítése jelentős hatással lenne a szürke/fekete gazdaság csökkentésére is. A szürke/fekete gazdaság nemcsak a közvetlen versenytársakat veszélyezteti a piacon, hanem közvetett módon kihat a többi cég vállalati etikájára is. A szürke ill. fekete gazdaság létezésének egyik legfőbb oka ma Magyarországon az adók és egyéb illetékek igen magas volta. (ÁFA, import illetékek és jövedéki adók egyes termékek esetében). A dohányipart kivéve, - ahol a jövedéki adó túl gyors harmonizációja drámai áremelkedést idézne elő, ezzel felélesztve a csempészést és a fekete piacot, - az adószint általános EU harmonizációja jelentősen csökkentené a piaci szereplők terheit és megerősítené a fegyelmet, valamint az átláthatóságot a piacon.

IV. 3. Gazdasági környezet, szabályozók

Az HEBC vállalatok vezetői szerint a gazdaság egészséges fejlődéséhez szükséges a jelenlegi és a bevezetésre kerülő EU konform szabályozó rendszer. Fenn lehet és kell is tartani még akkor is, ha a csatlakozás késik. A teljes jogú tagság minden bizonnyal rá fogja szorítani az államigazgatást, hogy gyorsan javítsa a helyzetet ezen a téren. Fontos ehhez a magyar államigazgatás szolgáltatói kultúrájának további erősítése.

A teljes EU csatlakozás segítene fenntartani a stabil gazdasági szabályozói környezetet és elkerülni bizonytalan, ötletszerű változtatásokat.

Magyarország EU csatlakozása jóval átláthatóbbá tenné a kormányzati támogatások rendszerét. Eltörölné a nemzeti preferenciák alkalmazásának gyakorlatát úgy a közbeszerzések, mint az egyes külföldi partnerek versenykiírásai során.

A várakozásoknak megfelelően csatlakozás után jelentősen javulna az átláthatóság. Az időzítésnek tehát igen nagy szerepe van abban, hogy elkerülhető legyen a korrupció feléledése egy túl hosszú átmeneti időszak által.

IV.4. Szociális kérdések

A csatlakozás, az egységes piac és a személyek szabad áramlása következtében nőni fog az üzleti lehetőségek köre az országban. Bővülni fog a munkaerő iránti belső kereslet is. Ennek köszönhetően a jól képzett munkaerő költsége is nőni fog. Ez egyik oldalról a magyar lakosság vásárlóerejének növekedését jelenti, azaz a belső piac erősödését. A másik oldalról több nagy értékű állás létrejöttét és a magyar lakosság migrációs szándékának csökkenését és készségét, amely egyébként is alacsony.

A munkaerő szabad áramlása következtében a cégek elveszíthetnek néhány igen magasan képzett munkaerőt. Ismét fontos megemlíteni, hogy az a félelem, miszerint a munkaerő tömeges vándorlása megindulna Európa fejlettebb régiói felé, nem tűnik valósnak.

Jóllehet Magyarország EU csatlakozását követően az HEBC vállalatok nem számolnak azzal, hogy Magyarország automatikusan átvenné a fejlett országok teljes szociális csomagját, már most készek vállalati tevékenységük részévé tenni a munkáltatók és munkavállalók közötti kapcsolat létező európai gyakorlatát. A társadalmi jóléti rendszer szempontjából hasznos lenne, ha a cégek társadalmi beruházásai nagyobb mértékben levonhatók lennének a vállalati adóalapból.

Ami a regionális különbségeket illeti, az EU strukturális alapjainak hozzáférhetősége kritikus lesz, különösen a megfelelő infrastruktúra kialakítása szempontjából. Hasznos lesz azonban nemcsak a régiók, hanem a beruházók számára is, hiszen jelenleg magasabb helyi terheket kell vállalniuk a kevésbé fejlett területeken

IV. 5. Időzítés

A magyar csatlakozás helyes időzítése egyértelműen olyan tényező, amelynek hatása van a mindennapi üzleti életre. A HEBC tagvállalatok általános véleménye szerint - a jelentésben kiemelt pontok megfelelő kezelése esetén - hasznos lenne a lehető legkorábbi csatlakozási időpont.

Végül hangsúlyozni szeretnénk, hogy az HEBC tagvállalatai készek arra, hogy tapasztalataikat felhasználva támogassák és segítsék a magyar közigazgatást abban a nagy jelentőségű munkájában, amely az ország EU csatlakozásához vezet.

V. A MAGYAR EU BŐVÍTÉSI ÜZLETI TANÁCS TAGJAI
 
ELNÖK    
Hegedűs A. Péter Elnök Vezérigazgató Asea Brown Boweri
TAGOK    
David Grime Vezérigazgató British American Tobacco – Pécsi Dohánygyár
Lábody László Vállalati Kapcsolatok és Szabályozási ügyek Igazgatója British American Tobacco Közép Európa 
Christoph Thomas Vezérigazgató BT Hungaria
Fodor István Elnök Vezérigazgató Ericsson Magyarország
Luc Weemaes  Ügyvezető Igazgató Fiat Magyarország
Victor Espirito-Santo Vezérigazgató Nestlé Hungaria 
Szabó Miklós Ügyvezető Igazgató OMV Hungaria
Willem J. van der Vegt Elnök Vezérigazgató Philips Magyarország
Kapitány István Elnök Vezérigazgató Shell Hungary
Hetényi Péter Elnök Vezérigazgató Siemens
Kuhl Tibor Elnök Tractebel Power & Gas Magyarország 
Chris Bull Elnök Vezérigazgató Unilever Magyarország
TITKÁR    
Rábai Zsolt Managing Partner Lobby Partners

Vissza a kezdőlapra