Európa az unió bővítéséről és nem kiegészítéséről beszél, amely terminológia igazságtalan és hamis - vélekedett Kövér László, a Fidesz - Magyar Polgári Párt elnöke pénteken, amikor megnyitotta Budapesten a Közép-európai Polgári Pártok második konferenciáját.

    Igazságtalannak azért ítélte a fenti megközelítést, mert - mint emlékeztetett - annak idején a kontinens felosztása nem az egyes népek szuverén döntése alapján, hanem a nagyhatalmak egyezkedése szerint történt.
     Hamisnak pedig azért minősítette, mert a közép-kelet-európai térségről csak mint gazdasági és geopolitikai egységről vesz tudomást, figyelmen kívül hagyva mindazt, amit ez a kontinens a kultúrában létrehozott.
     Kövér László megfogalmazása szerint a Közép-európai Polgári Pártok első gdanski konferenciáján helyesen fogalmazták meg, hogy a kommunizmus lebontásának folyamatát annak idején a jobbközép erők vezették.
     Mint mondta: mégis vannak olyan elemzések, amelyek szerint a rendszerváltozás cölöpjeit voltaképpen a kommunisták reformerei rakták le.
     - Vannak, akik még ma is ebben a szerepben tetszelegve akarnak politikai tőkét kovácsolni - fogalmazott a Fidesz elnöke.
     Kövér László szerint Európa fogalma nem képzelhető el a polgári értékek megléte nélkül, és hamisnak ítélte azt a szemléletet, amely a hagyományőrző szellemiséget a liberalizmussal szembeállítja.
     Értékelése szerint a polgárság egyben kötődést is jelent a valós vagy szellemi lakhelyhez.
     - A gyakran emlegetett világpolgár valójában sehova sem tartozik, a kozmopolitizmus alig különbözik attól, amit a kommunista ideológia internacionalizmusnak nevez - állapította meg a politikus.
     Kövér László szerint Közép-Európa országaira sajátos történelmi feladat hárul: közvetíteniük kell az erős Nyugat és az ingatag Kelet között. Úgy vélte, a jövőben e térség országainak sokkal inkább híddá kell válniuk.
     - A pillérek építésében oroszlánrész jut a konzervatív, kereszténydemokrata vagy a liberális irányultságú jobbközép pártoknak - fogalmazott Kövér László, sürgetve, hogy az azonos értékeket vallók hozzák létre az együttműködés tartós kereteit.
     Mart Laar észt miniszterelnök azt hangsúlyozta: nem szabad, hogy a konferencia célja az öndicséret legyen, hanem a NATO és az Európai Unió bővítésével kell foglalkoznia.
     - Nem akarunk az egyesült Európában a hátsó padban ülni - fejtette ki. Az észt kormányfő javaslatot tett arra, hogy a közép-európai jobbközép pártok következő tanácskozásának színhelye Tallinn legyen.
     Radoslaw Sikorski lengyel külügyi államtitkár arról beszélt, hogy a közép-európai népek szolidárisak voltak egymással a kommunizmus elleni harc idején, a kommunizmus összeomlása utáni újjáépítés során, és most is, amikor többen már olyan "klubok" tagjai, mint a NATO, az OECD, vagy hamarosan az Európai Unió. A lengyel politikus arra hívta fel a jobbközép pártokat, hogy kelet felé is terjesszék az általuk képviselt európai eszméket. Radoslaw Sikorski indítványozta a konferenciának, hogy a résztvevők küldjenek üdvözlő levelet George Bush megválasztott amerikai elnöknek, akinek győzelme inspirációt adhat a térség jobbközép pártjainak is.
     - George Bush ugyanazokat az értékeket képviseli, mint ezek a pártok, a jogállamiságot, az alacsony adókat és a családi értékeket - hangsúlyozta.
     Mikulas Dzurinda szlovák miniszterelnök leszögezte: országának egyik fő célkitűzése, hogy a NATO és az Európai Unió bővítése továbbra is az egyik első számú prioritás maradjon. A kormányfő méltatta a visegrádi gondolatot, mint a regionális együttműködés fontos elemét. Elmondása szerint a visegrádi együttműködés keretében Szlovákia lezárta a Cseh Köztársasággal a vagyonmegosztást, Magyarországgal új alapra helyezte a nemzeti kisebbségek létét, és megállapodott a párkányi híd felépítéséről, Lengyelországgal pedig életbe lépett az útlevél nélküli utazás lehetősége. Mikulas Dzurinda szorgalmazta, hogy az úgynevezett "V4+2" jelszó jegyében vonják be az érdeklődő Ukrajnát és Szlovéniát a visegrádi együttműködésbe.
     Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára azt a véleményt fogalmazta meg, hogy a régióban "fél lábúak" a pártrendszerek: demokratikus jobbközép pártok vannak, a demokratikus baloldal viszont hiányzik. Értékelése szerint a nyugat-európai baloldalnak egyrészt az a sajátossága, hogy antinacionalista - néha át is esik a ló túlsó oldalára -, valamint folyamatosan változtatni akar, és magát a változást is értéknek tekinti.
     - A térségben viszont véres valóság a nacionalista baloldal, és a posztkommunista pártok nem éppen a változások szószólói, hanem nosztalgiákat ébresztenek, és a rendszer visszaváltása a céljuk - fejtette ki. Németh Zsolt szerint ezen okok miatt a jobbközép pártokra hárul az a feladat, hogy az EU-csatlakozás után biztosítsák a közép-európai népek organikus visszailleszkedését a nyugat-európai társadalmakba. Az államtitkár szorgalmazta, hogy a régió kormányon lévő és ellenzékbe szorult polgári pártjai segítsék egymást. Meglátása szerint nem törvényszerű a posztkommunista pártok "vilniusi expressznek" is nevezett egymás utáni győzelme, és reméli, hogy a Fidesz példát szolgáltat ennek elkerülésére.
     - A NATO további bővítése egyben a stabilitás növelését is jelenti Közép-Európában - vélekedtek a Közép-európai Polgári Pártok II. budapesti konferenciája külpolitikai kérdésekkel foglalkozó munkacsoportjának vitájában részt vevő politikusok.
     Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára a úgy ítélte meg, hogy George Bush, az Egyesült Államok új elnöke motorként hathat erre a folyamatra.
     Szájer József, a Fidesz frakcióvezetője azt hangsúlyozta, hogy a térség országainak együtt kell sikeressé válniuk. Azt is aláhúzta, hogy Közép-Európa országai nem függnek egyoldalúan az Európai uniótól, hiszen sokan közülük egészen speciális kapcsolatokat ápolnak az Egyesült Államokkal. A konferencia résztvevői úgy határoztak, hogy a közép-európai polgári pártok nevében táviratban gratulálnak George Bushnak megválasztásához.

MTI
2000.12.15

Vissza a kezdőlapra