(mi is)
Gerhard Schröder német kancellár és Vladimir Putyin orosz elnök közösen úgy értékelte, hogy a szerb népnek a demokratikus átalakulást célzó akarata nyilvánult meg Vojiszlav Kostunica, a Szerbia Demokratikus Ellenzék (SZDE) elnökjelöltjének választási győzelmében, s ezt békés úton meg is kell valósítani. Hermina Reinhard, a német szövetségi kormány sajtószóvivője vasárnap jelentette be, hogy Putyin szombaton telefonon felhívta Schrödert, hogy a jugoszláviai helyzetről tárgyaljon vele. „A szeptember 25-én Moszkvában folytatott megbeszéléseikre hivatkozva megegyeztek abban, hogy a Vojiszlav Kostunica választási győzelme ékesen példázza a szerb nép óhaját a demokratikus átalakulásokra”, áll a kormány közleményében.
Schröder
és Putyin „megvitatták azokat a lehetőségeket, amelyek hozzásegíthetnek
ennek a népakaratnak a békés megvalósításához, s hogy milyen támogatást
nyújthatna ehhez a nemzetközi közösség”. A két diplomáciai vezet? megegyezett
abban, hogy az elkövetkező napokban egyeztetik véleményüket a jugoszláviai
helyzet alakulásával kapcsolatban, jelenti a Beta.
Az én korosztályom még emlékszik hogy miként lett a Tito nevű láncos kutyából a kedvenc kutyuli-mutyuli. Most nem a jugoszláv vezetőhöz való hozzá állás fordul nagyot, hanem a jugoszláv nacionalizmus megítélése. Milosevics nacionalizmusa elfogadhatatlan, Kostunicáé pedig támogatandó. A fenti hírben nemcsak az a szép, hogy német és orosz vezetők egyetértenek Milosevics megítélésében, hanem az is, hogy mindketten a talán demokratikus de biztosan nacionalista ellenzék mellé álltak. A volt KGB-s Putyin és a szociáldemokrata Schröder, valamint a fenti hírben nem szereplő demokrata Clinton Jugoszláviában egy határozottan nemzeti programot hirdető, magát nacionalistának nevező politikust támogatnak. Olyan valaki vezetheti be Jugoszláviát az európai közösségbe, aki - ha magyar lenne, és Budapesten politizálna, - az itteni ellenzék szerint nem ütné meg az európai mértéket, sőt "gátja lenne az integrációnak".
Félre értés ne essék: ezen ellentmondás nem a megnevezett politikusokra vagy az Európai Unió egészére vet rossz fényt, hanem azokra, akik a hazai "szakértőkre", akik a nemzeti érdek védelmét szívesen tekintik szélsőjobbos magatartásnak.
Azt pedig majd a jövő mondhatja meg, hogy Haider és Kostunica között mi is az eltérés.
Viszont biztosan sokkal jobb lesz mindenkinek, szerbeknek és másoknak is, ha Milosevics távozik. Tiszta szívből köszöntsük a megválasztott elnököt, s reméljük, hogy a választási csalás ma már Európában nem alkalmazható. Többen kérdezik: nem volna-e okosabb legyőzni Milosevicset a másdik fordulóban is? De igen. Ha van aki garantálja, hogy nem lesz csalás. Mivel az ellenkezőjére van csak garancia, minek megvárni a második hazugságot? Essünk túl rajta - mondhatják Jugoszláviában, és igazuk van.
Vissza
a kezdőlapra