Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy
dr. Löffler András ügyvéd, életének 45. évében
rövid súlyos szenvedés után
visszaadta lelkét Teremtőjének.

Mindig olyan volt, mint a pattanásig feszített húr. Mindenre figyelt, mindenre reagált. Nem lehetett tájékozatlanságon, felkészületlenségen kapni. Nagyon fontosnak tartotta, hogy naprakész legyen, a politikában, az irodalomban, a színházban, a jogban. Gyorsan élt, mintha tudta volna, hogy mi vár rá. Szinte sohasem lazított, nem voltak üres pillanatai, semmittevéssel eltöltött órái.

Ha csábították is, hogy vegyen részt az országos közéletben, nem állt kötélnek. A legfontosabb számára Eger volt, ahonnan belátta a világot. Sokszor nekiindult, hogy részt vegyen azokban a folyamatokban, amelyet gondosan nyomon követett, de mindig hazatért.

A jól ismert terek, utcák, templomok most nagyon hiányolják. Annyira hozzánőtt a város, így az ország és a világ életéhez, hogy nehezen nélkülözzük Őt. Nem tudott úgy végigmenni Eger utcáin, hogy közben ne kérték volna ki a véleményét, ne kérdezték volna meg ügyes-bajos dolgokban.Jó hírű ügyvéd volt, akit szívesen bíztak meg feladatokkal, mert nem ismert elveszett ügyet. Addig ment, amíg el nem intézte feladatát.

Számára a polgári életforma nem valamilyen felvett póz volt. Olyan természetességgel ment vasárnapi misére, mint száz-kétszáz évvel ezelőtti őseink. A hit, a vallás olyan közeg volt számára, mint a levegő.

Az Egri Főegyházmegye jogtanácsosaként nagy segítséget adott az egyháznak az elmúlt években.

Élete teljében halt meg. Akkor, amikor arról gondolkodott, hogy ideje volna kicsit lazítani, még több időt áldozni családnak, barátoknak, közéletnek. Még többet szeretett volna írni, véleményt formálni mindenről.

Nagy veszteség halála mindnyájunknak, mert fontos, karakteres, véleményét mindig pontosan kifejtő polgár távozott.

A kifeszített, mindig megszólásra kész húr elpattant.

A Magyar Kereszténydemokrata Szövetség egri szervezetének alapítója és elnöke volt.
 

Vissza a kezdőlapra