Metróberuházás: még olcsóbban, hasznosabban, gyorsabban
Nógrádi László Fidesz-MKDSZ miniszter az október 3-i Esti Krónika műsorában a metróberuházásról

Nem vagyok metróellenes, sőt nagyon szeretnék a főváros közlekedésének a helyzetén javítani. Nekem az a gondom, hogy a jelenlegi 4-es metró építési terve úgy szól, hogy hét évig építkeznek és csak azután közlekednek. Főpolgármester úr többször mondta, hogy ő már nem beszélgetni, hanem építkezni szeretne. Én meg úgy érzem, hogy a főváros lakói nem építkezni, hanem közlekedni szeretnének. Az én olvasatomban a 2-es metró felszínre hozása és eljuttatása Kelenföldig időben két év, összegében tizedannyi, és gyors eredményt érnénk el. Ezen a pénzen, amit Demszky úr körülbelül 250 milliárdnak saccol, ezen 7,5 kilométer metrót építenek fel. Ennyi pénzből több száz kilométer fővárosi villamospályát vagy 200 kilométer autópályát lehetne építeni.

Riporter: - Csak a felszíni közlekedés a környezetnek nem tesz túl jót.

Nógrádi László: - Nyilván a környezetkárosító autóbuszok nem, de az elővárosi vasút és a villamos egyértelműen környezetkímélő.

Riporter: - De ahol most nincs villamos, ott villamost fektetek le, akkor szűkítem az útsávot, tehát ugyanannyi autó sajnos járni fog akkor is, csak szűkebb területen. Tehát több káros anyagot bocsájt ki.

Nógrádi László: Nincsenek tökéletes, csak jó, jobb, vagy rosszabb megoldások. Ez koncepcióbeli különbség, szakértői kérdés. Én úgy látom, ha tényleg és őszintén a főváros közlekedésén akarunk javítani, akkor a felszíni közlekedés fejlesztése gyorsabb, olcsóbb és eredményesebb megoldás.

Ha az a cél, hogy tervezgessünk, de ne építsünk, akkor lehet két évig tervezgetni. Elhatározott szándékunk, hogy a Déli pályaudvart itt, a város szívében megszűntetjük, hiszen nem korszerű dolog bejönni ennyi vasúti párral a városba. A Déli pályaudvar kivezető részét be lehetne építeni, a Déli pályaudvar épületét és környékét sokkal hasznosabb célra fel lehetne használni, így eleget tennénk egy korszerűbb európai követelménynek. Kelenföldön pedig ezzel párhuzamosan  egy európai léptékű pályaudvart építenénk.

Ha a főváros is partner lenne, a jelenlegi 2-es metró vonalát fel lehetne hozni a felszínre a Gellérthegyi alagút környékén úgy, ahogy a Pillangó utca és Örs vezér tér között. Ennek a megoldásnak az az anyagi előnye, hogy meglévő vasúti sínpárokat lehetne felhasználni. Kelenföldön pedig át lehetne szállni a korszerű elővárosi vasútra. Minden esetre ez egy nagyon gyors és árban kedvező megoldás lenne. Az előzetes felmérések szerint kb. 30 milliárd alatt megállna, körülbelül tizede annak, mint amit a 4-es metróra szánnak.

Riporter: - A pályaudvarral együtt?

Nógrádi László: - Nem, de ennek semmi köze a fővárosi közlekedéshez. Az a MÁV és a minisztérium ügye. Ezt egyébként is meg szeretnénk valósítani. A tervezés fázisában vagyunk, de ez a kérdés az én koncepciómban mindenképpen megoldásra vár. A MÁV-nak van saját forrása a pályaudvar építésre, vannak bizonyos európai források. Most állítjuk össze az ISPA infrastruktúra fejlesztési projektet. Ez minden bizonnyal egy Brüsszel által pozitívan elbírálható projekt lesz, hiszen ők is támogatják azt, ha a város szívéből kiviszünk egy pályaudvart. Hangsúlyozni szeretném, hogy a 30 milliárd összegnek körülbelül fele rendelkezésre áll, jelenleg is felhasználható vasúti pályákra és egyéb berendezésekre.

Riporter: - Brüsszeli támogatás alapfeltétele, hogy a támogatási összeg másik felét azt annak kell letenni, aki kéri.

Nógrádi László: - Erről gondoskodtunk is. A következő évi költségvetésben, a Pénzügyminisztérium fejezeteiben rendelkezésre áll egy nagyságrendileg 15 milliárdos összeg, pontosan ennek az önrésznek a fedezésére. A jelenlegi brüsszeli álláspont szerint az önrész a teljes beruházás 25 százalékát teszi ki. Tehát érdemes számolni. Ebből elég sok infrastruktúra fejlesztési projekt megvalósítható, adott esetben azonban nem kell annak feltétlenül költségvetési pénznek lennie, lehet önkormányzati forrás vagy hitel is.

(A riporter Bánkúti Gábor volt)
Vissza a kezdőlapraVissza a METRÓ oldalra