A munkavállalók differenciált minimálbér ötletének nincs meg a forrása, s nem is a megvalósulás szándékával fogalmazták meg. A cél az, hogy felszítsák mindazok elégedetlenségét, akik arányaiban igazságtalanul alacsony bért fognak kapni. A minimálbér emelés következménye ugyanis többek között az is lesz, hogy a segédmunkás és a vezető diplomás - különösen a közalkalmazottak körében - túlságosan közel kerül egymáshoz. Valóban tarthatatlan helyzetek alakulnak majd ki, s épp ez biztosítja, hogy nem is marad tartósan ez a helyzet. A minimálbér emelés fontos jelzés az egész társadalomnak: Magyarország a bérek területén is megkezdi a felzárkózást az Európai Unióhoz. A polgári koalíció - elődjével ellentétben - ezt nem a bankvezéreknél kezdi.
A kormány a szociális igazságra hivatkozik. Nem fogadható el, hogy a munkabér ne legyen elég a megélhetéshez. Nem helyes, ha segélyekből annyi pénzhez lehet jutni, mint a munkabér összege. Ezt az utóbbi ellentmondást nem a segélyezés visszaszorításával, a szociális ágazat ellehetetlenítésével akarja kezelni, mint a szocialisták, hanem a munkabérek emelésével.
A kormány szándéka nem kockázat nélküli. A bérkiáramlás inflációt növel: ez azonban biztosan egy százalék alatti, inkább a fél százalékhoz közeli lesz. A gazdaságtalan ágazatokban esetleg növeli a fekete munkát - ezt azonban kiegyensúlyozza, hogy a szürke gazdaságban kifehérítő hatásra számíthatunk. Felmerül, hogy a (papíron) részmunkaidős állásokkal védekeznek majd a vállalkozók, ezt azonban fékezi a fix összegű egészségbiztosítási hozzájárulás.
Végül még valami, amit érdemes szem előtt tartani. A minimálbér emelése modernizálásra, technológiai fejlesztésre, termelékenység növelésre kényszerít. Nem engedhetjük meg, hogy a magyar versenyképesség forrása az alacsony bér legyen.
További olvasnivaló a Magyar Nemzetből: részben az elmúlt hat év adatai, részben a tegnapi sikertelen egyeztetés részletei.
