Laptársunk, az euroASTRA érdekes és értékes elemzést közöl az MSZP mai helyzetéről. Az írást teljes terjedelmében közöljük.
Néhány kérdésben vitánk is van. Nem hisszük, hogy az MSZP magabiztosan menetel. Igaz, vezeti a közvéleménykutatásokat, de közte és a Fidesz között záródóban az olló. Továbbra is igaz, kormányzó párt még nem állt ilyen jól, mint a mai.
Ráadásul aligha van az MSZP számára szövetséges. Az SZDSZ nem hiszi, hogy nincs számára más út, mint a beolvadás. Ez a beolvadás nemcsak az SZDSZ-t tűntetné el, hanem a közös szavazótábor is kisebb lenne. Ezért most Demszky harcosan MSZP ellenes lesz, hogy kellő időben ismét oda simuljon a gazdi lábaihoz. (Rajtunk múlik, hogy ne legyen ilyen idő!) A Munkáspártot Kovács kipróbálta Fehérgyarmaton, nem vált be. Önállóan behozva őket a parlamentbe, lehetnek szövetségesek, de ezt előre nem vállalhatják. Ha megteszik, kilóg a lóláb. Ha Horn átigazol, akkor is.
Tévedés a cikkben, hogy Németh kereste Giczyt. Giczy volt a kezdeményező és Kovács ült le vele tárgyalni, de csak azért, hogy megtévesszen néhány megtéveszthető embert.
Mi is Kovácsra fogadnánk, a szocialista lóversenyen, de nem hisszük, hogy ő képes változtatni az MSZP "mindent ledarálunk" stílusán. Mint pártelnök, épp olyan agresszív populista, mint Horn, csak neki nem áll jól. Ezért keresték az utódot, mindeddig hiába. Az azonban biztos, hogy a három tenorból csak egy dudás lett. Németh Miklóst (magyar hangja Szili Katalin) viszont teljesen nem lehet leírni. Mindezek előrebocsátása után álljon itt az euroASTRA cikke:

A 3 dudás korszak vége

Szocik: Pragmatikusok a nyerők?
Kovács a befutó, de mi lesz Horn és Németh sorsa?

 A meccs eldőlni látszik. Horn Gyula gondolkodhat, mi legyen.... Az MSZP-ben már csak Kovács László áll, Horn és Németh Miklós nem jelölteti magát. Előbbin semmi, utóbbin annál több a csodálkoznivaló.
 A Szocialista Párt magabiztosan menetel, de néha hátra, jobbra és kicsit balra is pislog. Lehet, hogy befutó lesz, lehet, hogy a legnagyobb számú szavazót tudhatja maga mögött 2002-ben a választások után, de az is lehet, hogy nem tud kormányt alakítani. Kisebbségi kormány ugyanis a jelen és a jövő Magyarországán aligha maradhat állva.
 A kérdés adott volt: változtatni kell az MSZP "mindenkit ledarálunk" stílusán és ehhez kellett megtalálni a megfelelő személyt. Ez Kovács László, az MSZP jelenlegi és várhatóan leendő elnöke, volt külügyér. Kovács a pragmatizmus mellett nagyfokú diplomáciai érzékkel jelezte: Horn már egyszer elköszönt, nem ellenfél. Németh Miklósnak pedig az elnökhelyettesi szerepet osztotta le utólagos nyilatkozataiban. Nagyon valószínű, hogy ez utóbbi nem jön létre, mert Németh vagy első ember akar lenni vagy semmi. Ennek fényében nem csodálkozhatunk, hogy Kovács döntő fölénye mellett sehová sem jelölteti magát, nem vállal semmi funkciót az MSZP leendő, kampányra készülő vezetésében.
 Az MSZP Kongresszusa nemsokára eldönti, kik azok a reprezentánsok, akiknek az lesz a feladata, hogy az MSZP-t győzelemre és kormányra vezessék 2002-ben. Mert másban nem gondolkodnak, ez látnivaló. A győzelem biztos, a kormányalakítás még kissé bizonytalan, mivel a régi szövetséges SZDSZ utolsó kétségbeesett próbálkozásával tíz éven belül az ötödik elnököt választja decemberben. Ha mellényúlnak megint, az betli, és a szocik kormányalakítását gátolhatja, hacsak...

 Az MSZP részben előre gondolkodott. Horn egy 400 fős egyesületet hozott létre az európaiság jelszavával (később megjelenő cikkekben csak 100-an vállalták a tagságot), Németh Miklós pedig tapogatódzó lépéseket tett Kapolyi László Szocdem elnök és a KDNP-s Giczy György felé. Mindkét tapogatódzás jelezte: a visszavonulás lehetséges útját építik ki a roppant erős Kovács esetleges megsemmisítő győzelme esetén. Helyesen tették, Kovács tarolt. Most jön az igazán izgalmas játék: alku a színfalak mögött.
 Az euroASTRA nemrég megszólította Molnár Gyulát, az MSZP elnökhelyettesét, aki akkor még a Budapesti Választmány elnöki tisztére pályázott. Molnár elképzeléseire, főként a "balról zárt" jellegre azonnal válaszolt Thürmer Gyula, akit az Újpesti Piacon értünk utol. "Ha Horn Gyula - aki tehetséges ember - kopogtatna a Munkáspárt ajtaján.." - volt a címe az interjúnak. "Mandur az elnök" címmel viszont már azt jelenthettük olvasóinknak, hogy a kissé bizonytalan Molnár Gyulával szemben Mandur Lászlót választották az MSZP Budapesti Választmánya elnökének a leköszönő Lendvay Ildikó helyére.
 Ezzel a kör bezárult, a hét végén minden kitisztult. Mandur a Budapesti Választmány elnöke, és Kovács László - vélhetően - újra az MSZP elnöke lesz. Horn Gyula azonban kivár. Az 1994-98-as ciklus miniszterelnöke balra lépett el a szociktól, akik viszont balról zártak, és esetenként kacsintgatnak a Békejobb 2000 felé is. Horn viszont igen aktív, látnivalóan esze ágában sincs visszavonulni. Ha kitörést keres, egyedül a Munkáspárt lehet a következő állomás. Az MSZP-től ugyanis senki más nem található balra, csak Thürmerék - akiknek rendkívül hasznos lenne Horn neve, tapasztalata és az a néhány tucat ember, aki komolyan belépett az európáskodó egyesületbe.
 Németh Miklós viszont most - valljuk be - lóg a levegőben. A Munkáspárt Németh számára kizárt, az MSZP-ben megbukott. Nem is lehetett másként, mert Németh nem egy angol gentleman módjára, hanem poszt-kádári stílussal, populista megnyilatkozásokkal tért vissza a közéletbe. 2000-ben Magyarországon ez nem működik. Németh Miklósnak marad egy igen-igen rögös és kétes sikerekkel kecsegtető út: a Szociáldemokrata Párt feltámasztása KDNP-s segítséggel. Ennek sikere roppant csekély. Az MSZP elnökhelyettesének értékelése szerint ugyanis a Szocdemek egy frakcióra való taggal sem rendelkeznek, a KDNP pedig szép lassan sorvad el úgy, hogy az MKDSZ-es tőke csendesen olvad be a Fideszbe. Mindezek után Németh Miklósnak lesz a legnehezebb dolga - ha vállalja, ha bele mer vágni.
 A 2002-es felállás gyakorlatilag az SZDSZ Küldöttgyűlésen dől el. Ezt követően az MSZP-nek el kell döntenie, hogy egy Fodor Gábor vezette SZDSZ-el közösen, vagy egy Demszky Gábor vezette SZDSZ-től külön vág bele a választási küzdelmek, Magyarországon még soha nem látott izgalmakkal kecsegtető utolsó évébe. Ha ez utóbbi következne be, nagy lehetőség nyílik a 10 éve kisérletezgető, a parlamenti küszöbön (még csak nem is a küszöb előtt!) elbukó Munkáspárt előtt. Várható, hogy Horn is csak az SZDSZ Küldöttgyűlés eredményének ismeretében dönt. Akkor viszont döntenie kell, mert az utolsó évben össze kell rázni a Munkáspártot, hátha koalíciós partnere lehet a győztes MSZP-nek, s ebben az esetben Horn előtt még miniszteri pozíciók is felcsillanhatnak. Lehet, hogy Kovács lesz a főnöke?
 

Vissza a kezdőlapra