Vissza
a kezdőlapraÉlesedik a harc az MSZP-ben
Németh nem köt többé “rossz kompromisszumot”Németh Miklós exkormányfő az MSZP hét végi Borsod megyei gyűlésén kifejtette: lehetségesnek tartaná, hogy novemberben teljesen új pártelnökséget válasszanak. Azt is elképzelhetőnek nevezte, hogy nő álljon a párt élén. Németh szerint az új pártelnökségből szocialista győzelem esetén senki sem kerülne be a kormányba.
Élesedik az a vita, amely arról folyik, mikor nevezze meg miniszterelnök-jelöltjét az MSZP. A pártelnök szerint ennek nem a novemberi kongresszus az ideje, míg Németh Miklós és hívei úgy vélik: a kérdésnek az őszi tanácskozáson kell eldőlnie. A Népszabadság információi szerint a szocialisták szombati Borsod-Abaúj-Zemplén megyei tisztújító gyűlésén Kovács László azt hangoztatta: a kongresszuson olyan vezetést kell választani, amellyel meg lehet nyerni a következő választást. Minden egyéni ambíciót ennek a célnak kell alárendelni. A miniszterelnök-jelöltet Kovács szerint nem 2002-ben kell kiválasztani, de nem is a mostani kongresszuson, hanem a kettő között, optimális időpontban. Azt javasolta, hogy a kongresszuson Németh Miklós kerüljön be a párt vezetésébe, kapjon fontos tisztséget és komoly feladatot: a párt választási és kormányprogramja elkészítésének irányítását.
Németh Miklós exkormányfő az ülésen utalt arra: lehetségesnek tartja, hogy a novemberi kongresszuson egy teljesen új elnökséget válasszanak a szocialisták, mert a párt ezzel felelhet meg a megújulás iránti várakozásnak.
Németh elképzelhetőnek nevezte azt is, hogy női elnököt válasszanak. Szerinte fiatal, hiteles és kilőhetetlen elnökségre van szükség. A szocialisták győzelme esetén – húzta alá – a pártvezetésből senki nem kapna helyet a kormányban. Arra a felvetésre, hogy egyezzen meg Kovács László pártelnökkel, Németh megjegyezte: 1989-ben megtanulta a rossz kompromisszum keserű leckéjét, és többé nem köt rossz kompromisszumot. Azt is közölte: a jelen Magyarországába jött haza, hogy a jövő Magyarországáért dolgozzon, egy fillér fizetség nélkül.
Szocialista megfigyelők szerint a pártban figyelemre méltó lesz annak fogadtatása, hogy Németh egy teljesen új elnökséget tart kívánatosnak. Hiszen a női elnökre való utalás Kovácsot eleve kiiktatja az elnökjelöltek sorából. Az elnökségi tagságra jelöltek közül kikerülne például Gál Zoltán, Lamperth Mónika, Kósáné Kovács Magda, Burány Sándor.
A Németh által mondottakról megkérdeztük Kovácsot is, aki csupán annyit közölt: sajnálja, hogy a köztük megkötendő egyezség egy olyan 1989-es kompromisszumra emlékezteti Némethet, amelyről egyébként nem tudni, hogy ki kötötte, kivel és miről. Németh a Kovácscsal folytatott vitájáról, hogy mikor szülessen döntés a miniszterelnök-jelöltről, az MTI-nek azt mondta: a küldöttek határoznak majd, nem lehet a tagság háta mögött dönteni.
Az ülést követő sajtótájékoztatón Szabó György újraválasztott megyei elnök kifejtette: a borsodi szocialisták azt szeretnék, ha kezdeményezésük nyomán a novemberi pártkongresszus döntene a miniszterelnök-jelölt személyéről. Bejelentette: a Pest megyei küldöttcsoport is felsorakozott a kezdeményezés mellé, s a két megye a kongresszuson a szavazatok húsz százalékával bír. A Nagy Sándor nevével fémjelzett szocialista platform is támogatja a borsodiak javaslatát.
A szocialista párt országos választmánya vasárnap zárt ülésen tárgyalt a borsodiak kezdeményezéséről. Földes György, a testület elnöke csak annyit árult el a megbeszélésről, hogy a választmány “véleményfelmérő” szavazáson ellenszavazat nélkül, hét tartózkodás mellett úgy foglalt állást, hogy a novemberi kongresszus ne határozzon a miniszterelnök-jelöltről. Arról is határoztak, hogy felkérik a kongresszusi előkészítő bizottságot és a pártelnökséget: vizsgálja meg, hogy megvalósítható-e a borsodiak kezdeményezése. Földes szerint ugyanis koherenciazavar tapasztalható, mert az alapszabály értelmében ezer párttag vagy ötven szervezet kezdeményezésére kötelező kiegészíteni a kongresszusi napirendet, de az alapszabály azt is kimondja, hogy a miniszterelnök-jelölt személyére az elnökség és a választmány közösen tesz javaslatot. Amennyiben azt a választ kapják, hogy foglalkozni kell a borsodiak javaslatával, akkor arról rendkívüli ülésen tárgyal a választmány. (A Népszabadság információi szerint a kezdeményezést támogató ezer aláírást rövidesen eljuttatják a pártelnökséghez és az ügyrendi bizottsághoz.) A testület felkéri a kongreszszust: határozzon arról, hogy a jelenleginél szigorúbb működési rend legyen a pártban, és szülessen egyértelmű döntés a vezetők közötti szereposztásokról. Novemberben határozzanak a választási előkészületek felgyorsításáról, illetve tűzzék ki a miniszterelnök-jelöltet megnevező kongresszus időpontját.
A Fidesz valójában igazi bolsevik párt, amelynek elitista magatartása, önzése és a csak nagyon szűk társadalmi réteg számára adományozó politikája a legrosszabb időkre emlékeztet – nyilatkozta a Zalai Hírlap szombati számában Giczy György, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke. Giczy szerint a szociáldemokrácia és a kereszténydemokrácia alternatíváját a magyar politikai palettán csak az MSZP és a KDNP jeleníti meg. A KDNP elnöke Németh Miklóst olyan személyiségnek nevezte, aki képes megszólítani a politikai szempontból passzív tömegeket is – jelentette zalaegerszegi tudósítónk. A (törvényes) Kereszténydemokrata Néppárt országos elnöksége vasárnap közleményben tett hitet a jobboldali koalíció mellett, bírálta Giczy Györgyöt és november 4-re összehívta az országos választmány ülését. A Gallup szerint a szocialistáknak kedvezőtlen volt a szeptember
Rendhagyó módon a Magyar Gallup Intézet szeptember elején és végén is közvélemény-kutatást végzett a pártok támogatásáról. A legfrissebb eredményeket a hét végén tették közzé az interneten.
Szeptember végén a választókorú lakosság 24 százaléka szavazna az MSZP-re, 18 százalék pedig a Fideszre. Három-három százalék adná voksát az SZDSZ-re és az FKGP-re, két százalék a MIÉP-re, egy-egy százalék az MDF-re és a Munkáspártra. A szeptember eleji felméréskor az MSZP 27:20 arányban vezetett a Fidesz előtt. A pártot választók között egy hónapon belül csökkent a két nagy politikai erő közötti különbség, szeptember elején a szocialisták 47:34, a hónap végén 45:35 arányban vezettek. Hasonló tendenciát mutat a felmérés a választásokon részvételüket biztosra ígérő pártválasztók körében. A szeptember eleji 48:34 arányú MSZP-s vezetés a hó végére 45:36-ra csökkent.
A tendenciákra rávilágítva a Gallup elemzése azt rögzíti: a teljes felnőtt lakosság körében két hónap alatt – augusztus eleje és szeptember vége között – a Fidesz és az MSZP támogatóinak aránya is csökkent, a vezető kormánypártnál összességében öt, a legnagyobb ellenzéki párt esetében három százalékponttal. Ez a csökkenés a Gallup felmérései szerint a Fidesznél folyamatos, az MSZP-nél szeptember folyamán következett be.
A pártot választó biztos szavazók táborában másképpen zajlanak a folyamatok: a hó elejéhez képest a Fidesz két százalékponttal erősödött, az MSZP hárommal gyengült, ám augusztus elejéhez viszonyítva összességében mégis egy százalékpontnyi Fidesz-csökkenés és ugyancsak ilyen arányú MSZP-erősödés állapítható meg. A két párt támogatottsága közti különbség csak szeptember elejéhez képest csökkent, az augusztus eleji értékhez viszonyítva azonban nőtt az MSZP javára: a teljes felnőtt korú népesség körében augusztus elején hét, szeptember elején 14, ugyanezen hónap végén kilenc százalékpontos MSZP-vezetést regisztrált a Magyar Gallup Intézet.
Kéri J. Tibor I. B
Népszabadság
2000. október 16.