(MTI) - A történelmi egyházak - a katolikus, a református, az evangélikus egyház, valamint a zsidó felekezet - a jövő év február elején esedékes népszámlálás kapcsán mindenkit vallási hovatartozása megvallására buzdítanak - derül ki az egyházak, vallási közösségek vezetőinek elmúlt időszakban tett nyilatkozataiból.

Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára a testület december eleji ülése után jelezte: a Magyar Katolikus Egyház üzenetet intéz minden magyar hívéhez, kérve, hogy a népszámláláskor vallják meg a katolikus egyházhoz való tartozásukat.

A Magyarországi Református Egyház november végén tartott zsinati ülésén a vallási hovatartozás kinyilvánítására buzdított Kálmán Attila világi elnök is. Aggodalmának adott hangot ugyanakkor amiatt, hogy a népszámlálási íven a vallási, felekezeti hovatartozásra vonatkozó kérdés az utolsó három témakör között szerepel, s mivel ezen kérdésekre nem kötelező a válaszadás, sokan talán nem fogják kitölteni ezeket a sorokat. Kálmán Attila a fórumon hangsúlyozta, hogy az adatok fontosak lehetnek az egyház anyagi támogatása, valamint súlyának elbírálása szempontjából is.

Az egyház karácsonyi ünnepi istentiszteletén Harmati Béla püspök, a Magyarországi Evangélikus Egyház korábbi elnöke december 25-én ugyancsak arra biztatott mindenkit, hogy a népszámláláson "vallja meg bátran", melyik egyházhoz tartozik. - Ma már nem kell félni, mert olyan rendben, társadalmi körülmények között élünk, ahol bárki megvallhatja hitét, kisebbségi hovatartozását - jelentette ki Harmati Béla. Véleménye szerint nagyon fontos lenne a magyarországi egyházak számára, hogy tudják, hány egyháztaggal számolhatnak.

Korábbi álláspontjával szemben a vallási identitás megvallására hívta fel a zsidó közösség tagjait Tordai Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke is. A Mazsihisz elnöke december 21-én, a kormánymegállapodás aláírása alkalmából rendezett eseményen arra kérte közössége tagjait: büszkén, emelt fővel vállalják identitásukat. A szövetség vezetői hozzávetőlegesen egy évvel ezelőtt többször is tiltakozásukat fejezték ki az ellen, hogy a népszámlálás kérdőívén az öt, konkrétan megnevezett felekezet között, az izraelita is szerepeljen. Ellenérzésüket figyelembe véve a Központi Statisztikai Hivatalaz időközben, ez év novemberében véglegessé vált íven a korábbi elképzelésekkel ellentétben egyetlen vallás vagy egyház nevét sem tüntette fel.
A hivatal tájékoztatása szerint a végleges íven az utolsó előtti (24.) kérdéskör vonatkozik a vallási hovatartozásra. A kérdésre nem kötelező a válaszadás. A témakörön belül szerepel az X-szel jelölhető "nem tartozik egyházhoz, felekezethez" és a "nem kíván válaszolni" kategória, valamint két, üresen hagyott sor, amelyre a megkérdezett által szóban megjelölt vallást, vagy vallási közösség nevét lehet beírni. A vallásokkal, egyházakkal kapcsolatos kérdés 1949 óta először olvasható a népszámlálás kérdőívén.

---

Ezek szerint a népszámlálás ad ugyan áttekintést a vallásos emberek számáról, de csak akkor, ha az emberek a./ felelnek a nem kötelező kérdésre, b./ a vallásosság tényének megvallása után meg is nevezik, mely felekezethez tartoznak.
Ezt nagyon kell tudatosítani, különben igen rossz, alábecsült eredmények születnek!

Vissza a kezdőlapra