1. A tavasz óta sokat írt a sajtó a kormánynak arról a szándékáról, hogy a "sokgyermekes" családok jelentős adókedvezményt kapjanak, és talán többen emlékeznek rá, hogy az első elképzelés 2-3 millió Ft adómentes sávról szólt három- és többgyermekes családok számára, a kisebb családok pedig nem kaptak volna ilyen kedvezményt. A NOE a kormánnyal folytatott megbeszélései során kezdettől fogva azt szorgalmazta, hogy az egy- és kétgyermekes családok is kapjanak jelentős adókedvezményt még úgy is, ha az a "sokgyermekesek" kedvezményének a csökkentésével jár. Örülünk, hogy a kormány is erre az álláspontra helyezkedett - ez így igazságosabb, és talán kevésbé jár a nagycsaládok elleni hangulatkeltéssel.
2. A jelenlegi tervezet szerint egygyermekes családra 400 000 Ft, kétgyermekes családra 642 000 Ft, háromgyermekes családra 1350 000 Ft évi jövedelem adómentes, negyedik és további gyermekek után a háromgyermekes kedvezményen felül gyermekenként évi 120 000 Ft adókedvezmény jár. Részletesen kiszámoltuk, hogy ezek a számok mit jelentenek egy-egy család számára, és ezt alább egy táblázatban mutatjuk be. Számításaink eredménye szavakban is világosan összefoglalható: a tervezet szerint az állam a három- és többgyermekes családok jövedelméből nem adóztatja meg a (Központi Statisztikai Hivatal számításainak megfelelő létminimumot (sőt, annál általában egy valamivel nagyobb összeget). Egyesületünk megalakulása óta küzdött ezért, és eddig a közelébe sem kerültünk.
3. Az adókedvezmény a szülők között megosztható, vagyis nem csak az egyikük jövedelméből vonható le. Mindez jelentős lépés egy családi típusú adóztatás felé.
4. A jelentős adókedvezmény egyben azt is eredményezi hogy a jövőben a gyermekes munkavállalónak még rövid távon sem nagyon áll érdekében, hogy a tényleges fizetésénél alacsonyabbat jelentsen be a munkáltatója, így ez a "fekete gazdaság" megszüntetése érdekében tett lépésként is értékelhető.
5. Az adókedvezmény nemcsak azokra a gyermekekre járna, akik után a szülő családi pótlékot vagy iskoláztatási támogatást kap, hanem a magzatokra is a terhesség 90. napjától kezdve. Ez a rendelkezés áttörést jelent a magyar családpolitikában, és egy magzatbarát törvénykezés első megnyilatkozása lehet.
6. Felsőoktatásban továbbtanuló, eltartott (tehát iskolai támogatásra nem jogosító) gyermekre adókedvezmény a tervezet szerint a szülőnek nem jár, de a gyermekek számába ők is beletartoznak, és ugyanígy beszámít az eltartottak közé az olyan felnőtt fogyatékos is, aki után emelt szintű családi pótlékot folyósítanak. Ez is határozott előrelépés, a családi pótlék megállapításánál alkalmazott elv kiterjesztése.
7. A fentiekhez képest szépséghiba, hogy egy kétgyermekes család gyermekenként valamivel kevesebb kedvezményt kap, mint egy egygyermekes család. Ezért egy ilyen család jobban jár, ha az idősebbik gyermek felsőoktatásba kerülésekor őt "kifelejti" az adóbevallásból. Szerencsésebb lett volna a kétgyermekes családok kedvezményét úgy megállapítani, hogy az elérje az egygyermekes családokénak a kétszeresét. Ehhez 642 000 Ft helyett 693 000 Ft adómentes sávot kellene a számukra megszabni.
8. A kedvezmény gyermekenkénti összege háromgyermekes család esetében valamivel nagyobb, mint egy négy- vagy többgyermekes családé. Ez a rendelkezés nyilvánvalóan a harmadik gyermek vállalására igyekszik a családokat ösztönözni, a NOE többször elhangzott véleménye szerint azonban a harmadik gyermek tényleges vállalására hatékonyabb ösztönző lehet, ha a kedvezmény a negyedik gyermeknél "csúcsosodik ki".

 

 

Mindezek alapján a Nagycsaládosok Országos Egyesülete melegen üdvözli a törvénytervezetet, mint az eltartotti terheket figyelembe vevő, így az arányos közteherviselés felé tett fontos lépést, és bízik annak elfogadásában, lehetőleg azt a 7. pontban leírtak szerint módosítva.

Nagyon jelentős esemény, ha a jövőben a "sokgyermekes" családok a létminimumuk után nem adóznak. Bízunk benne, hogy a kormány azok érdekében is hamarosan talál megoldást (esetleg a természetbeni juttatások jelentős növelésével és kiterjesztésével), akik minden erőfeszítésük ellenére sem jutnak olyan jövedelemhez, amellyel kellő mértékben érvényesíteni tudnák az adókedvezményt, és így a létminimum alatt élnek.
 

Cser Károlyné és Márki László
NOE Levelek

Vissza a kezdőlapra