Ez ünnep kezdetei a 4. századba nyúlnak. Szent Efrém szíriai egyházatya (†373) és Aranyszájú Szent János (*407) már tud Mindenszentek ünnepéről, melyet május 13-án, illetve pünkösd utáni első vasárnap ültek meg. E vasárnap neve a görög Egyházban ma is Szentek Vasárnapja. Nyugaton 609-ben tűnik föl először ez az ünnep, mikor május 13-án a "Szűz Mária, Vértanúk Boldogasszonya és minden vértanúk" tiszteletére avatják föl a római Pantheont. Nemcsak vértanúkat, hanem valóban minden szentet november 1-jén Írhonban és Angliában kezdtek ünnepelni a 700-as években, és ez az ünnep hamarosan általános lett. Mindenszentek valamiképpen égi aratási ünnep: "a pünkösd epifániája" nevét is kapta. Az elhaló búzamagból kinövő termést látjuk és csodáljuk. És ez az aratás még folyik: a szentek kara a teljesedés felé irányítja szemünket, a célhoz, amelyre Isten teremtett, rendelt. Még nyögünk a múlandóság terhe alatt, de az isteni kiválasztással meghívottak és megszenteltek közössége, a diadalmas Egyház hív és felemel minket. Hajt a remény, hogy mi is elérjük a kegyelem útján Isten gyermekeinek szabadságát és dicsőségét. A kezdés Ajándéka; a Szentlélek már miénk!

Közreadta: Csőke György plébános

További kapcsolódás az ünnep történetét, illetve néprajzi vonatkozásait bemutató oldalakhoz.

Vissza a kezdőlapra