A november 2-i halottak napja Sz. Odiló clunyi apáttól (962-1048, apát 994-től) ered, ki emléknapul a Cluny anyaház alá tartozó minden bencésházba bevezette. Ez a rendelete (998) máig fönnmaradt. Hamarosan a bencés renden kívül is megülték; a 14. század elejétől Róma is átvette. - A halottakról, elhunyt szeretteinkről való megemlékezés és az értük való közbenjárás a purgatórium (tisztítóhely) katolikus hittételen alapszik. Azoknak, akik Isten kegyelmében hunytak el, de törlesztendő bűn és büntetés teher van még lelkükön, Isten színről-színre látása előtt tisztulniuk kell. Ezt a Szentírást, szenthagyomány és ésszerű logikus érvek is egyöntetűen tanúsítják. Az ősegyházban a holtakért való engesztelő imáról tanúskodnak Pál aktái (Kr. u. 160), Sz. Perpétua és Felicitás iratai, stb. Az utóbbihoz hasonló pár utaláson kívül e jóvátétel módjáról semmit sem tudunk. Isten magának tartotta fönn föltétlen igazságosságának és irgalmának érvényesítését. Lelkileg nagy vigasztalás a hátramaradottaknak is, hogy tehetnek valamit - és sokkal többet, mintsem bármikor e földi életben - elköltözött szeretteinkért imával, vezekléssel, szentmisével. A szentek közösségének és az érdemek egymásért való felajánlásának krisztusi tanából folyik ez.

Közreadta: Csőke György plébános

További elolvasásra érdemes oldalak:

Halottak napi üzenet László atyától

Halottak napja  Bertók László verse

Fájdalmas lehet, ha éveken át nem látogathatod szüleid sírját. A visszatérés öröme, fájdalma tükröződik Draskóy György honlapján Megdöbbentő, hogy 56 mennyire jelen van ezen a napon.

Halottak napja a cigány kultúrában is kiemelt, sajátos nap. Érdemes megismerni ezt a néprajzos szemével.

Vissza a kezdőlapra