Krisztusban Szeretett Testvéreim!

1. Isten hozott benneteket kedves magyar zarándokok. Testvéri szeretettel köszöntöm Paskai László Bíboros Urat és Seregély István Érsek Urat, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Elnökét, akinek megköszönöm azokat szívélyes szavakat, amelyeket hozzám intézett, a jelenlévők, valamint az egész magyarországi Egyház nevében. Velük együtt köszöntöm tiszteletreméltó Püspök Testvéreimet, akik a hit és a kegyelem e különleges élményében vezetnek benneteket.
Szívélyesen köszöntöm Tar Pál Nagykövet Urat, aki jelenlétével ismét tanúságát adja a Katolikus Egyház és az állami hatóságok közötti gyümölcsöző együttműködésnek, a kommunista diktatúra nehéz éveit követően.
Köszönöm ezt a látogatást, amellyel megújítjátok és megszilárdítjátok a magyar nép ősi hűségét Szent Péter Székéhez! Köszönöm a szeretetet, amely ez alkalomból is megnyilvánul személyem iránt!

2. A nemzeti zarándoklat a Vatikáni Bazilika sekrestyéje előtt kezdődött egy emléktábla megáldásával. Ez arra a helyre emlékeztet, ahol az első magyar zarándokház állt, amelyet mintegy ezer évvel ezelőtt Szent István király alapított. Neki az volt a szándéka, hogy ez a ház közel legyen Szent Péter apostol sírjához, hogy kívánságának megfelelően, a Rómába érkező magyar zarándokok megújítsák hűségüket és szeretetüket Péter iránt. Ez az ünnepélyes megáldás szerencsés módon kapcsolja össze azt a két rendkívüli jubileumot, amelyet 2000-ben ültök meg: a Kereszténység Nagy Jubileumát és a Magyar Millenniumot. Ezek az évfordulók adtak alkalmat erre a zarándoklatra is.
Azért érkeztetek az Örök Városba ily számosan, hogy meglátogassátok az apostolok sírját, hogy megerősödjetek a hitben, amikor találkoztok Péter Utódával. A résztvevők nagy száma tanúskodik a magyar nép Szentszék iránti kitartó ragaszkodásáról, amely attól fogva, hogy II. Szilveszter Pápa megküldte a koronát Szent István királynak, történelmetek és kultúrátok alapelemévé vált.
Miként arról a Magyar Millennium ünneplése alkalmából küldött Üzenetemben is megemlékeztem: "Történelmetek egy szent királlyal kezdődik. Sőt, egy szent családdal… Olyan maggá válik ez majd, amelyből a Pannónia Sacrát ékesítő nemes szentek sora sarjad ki", amely a századok során a kereszténység védőbástyája lesz a tatárjárás és a törökvész ellenében (II. János Pál Üzenete a Magyar Néphez, 2000. aug. 20, 1).
Ezek az események mély nyomot hagytak kultúrátokban, és ez olyan, naponta ismétlődő szokásokban is megmutatkozik, mint a déli harangszó, amely a mohamedán törökök felett aratott győzelem óta arra hívja a magyar keresztényeket, hogy munkájukat félbeszakítva imádságba kezdjenek.
A népeteket Szent Péter Székéhez fűző különleges kapcsolat kiemelkedő módon megmutatkozik abban is, hogy a Vatikáni Altemplomban Magyar Kápolnátok van, amelyet húsz esztendővel ezelőtt magam szentelhettem föl Magyarok Nagyasszonya ünnepén. Az Ô pártfogásába ajánlottátok mostani jubileumi zarándokutatokat is.

3. A Megtestesülés Nagy Jubileuma és a Magyar Millennium ünnepségei arra buzdítanak benneteket, hogy hálát adjatok az Úrnak azokért a csodákért, amelyeket népetek körében cselekedett. Kiváló alkalmat kínálnak ezek a megtérésre, és arra, hogy buzgón munkálkodjatok egy olyan jövő építésén, amely méltó hitetekhez és a dicsőséges múlthoz, amelynek a család volt egyik alapvető eleme.
Az emberi társadalomnak ez az alapvető intézménye manapság súlyos válságban van, olyannyira, hogy úgy tűnik, alapvető emberi és keresztény értékek mennek feledésbe, amelyek nélkülözhetetlenek az emberiség polgári és erkölcsi haladása szempontjából. Ez ugyanakkor feltárja a társadalom mélyén végbemenő átalakulást is, amely egy új kezdethez vezethet. Szükséges tehát, hogy a keresztények hittel és reménységgel kezeljék ezt a válságot. Azok az összetett problémák ugyanis, amelyek a család intézményével kapcsolatosak, arra kellene, hogy ráébresszék a híveket, hogy újra fölfedezzék és megéljék a házasság és a család értékeit, úgy, ahogy azt az Egyház elébük tárja, és így új lendülettel lássanak a szeretet civilizációja építéséhez. Meg kívánom ismételni a Magyar Millennium ünneplése alkalmából hozzátok intézett felhívásomat: "Legyetek tudatában a család központi szerepének a rendezett és virágzó társadalom érdekében. Karoljátok fel ezért a családi élet szilárdsága és egysége védelmében hozott bölcs kezdeményezéseket. Csak az egészséges és szilárd családokra épülő nemzet képes fennmaradni, és nagy történelmet írni, erről tanúskodik a ti múltatok is"(Uo. 4).
A családok iránti különleges gondoskodás eredményeként segítsétek minden fórumon az élet kultúráját, védelmezzétek az emberi személyt a fogamzástól egészen a leépülésig, értékeljétek az apaságot és az anyaságot, becsüljétek meg a nőknek a házi munkában, valamint a gyermekek nevelésében betöltött alapvető szerepét.

4. A Magyar Millennium ünneplése egybeesett a XV. Ifjúsági Világnappal, amelyre az egész világról rendkívül sok fiatal érkezett. Ezen a találkozón jelentős számban vettek részt magyar fiatalok. Kortársaikkal egyek voltak ők is a hitben és a Krisztus-keresésben, annak keresésében, Aki értelmet ad életüknek.
Ezeknek a fiataloknak a tanúságtétele, lelkesedése, örömteli hite a remény jele mindenki számára, bátorsággal tölt el, és arra buzdít, hogy ne féljünk a jövőtől.
Ezeknek a fiataloknak Egyházatokban való jelenléte ígéretes távlatot nyit hazátoknak is, és egy jobb jövő előhírnöke.

5. Kedves magyar zarándokok, azt kívánom, hogy a Jubileum kegyelmével megerősítve hazátokban igazságosabb és testvériesebb társadalmat tudjatok felépíteni, amely méltó hitetekhez és mély keresztény gyökereitekhez.
Ezekkel a jókívánságokkal bízlak titeket a Magyarok Nagyasszonya anyai pártfogásába, amint egykor Szent István király tette. Szívesen adom rátok és az egész szeretett magyar népre különleges Apostoli Áldásomat.

Vissza a kezdőlapra