ELNÖK: Tisztelt Országgyûlés! Most az egyes képviselõi felszólalásokra kerül sor az írásban elõzetesen megadott sorrend szerint. Elsõként megadom a szót Rockenbauer Zoltán miniszter úrnak.

ROCKENBAUER ZOLTÁN, a nemzeti kulturális örökség minisztere: Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 2001-2002. évi költségvetése lehetõvé teszi, hogy a kulturális életben szinten tartsuk azt a jelentõsnek nevezhetõ emelkedést, amelyet a tárca 1999-ben elért. Ez az emelkedés 2002-ben az 1999. évihez képest nominálisan 45 százalék, ami nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedõen jónak tekinthetõ. Mindazonáltal ez az összeg arra elegendõ, hogy a tárca a fõbb prioritásait megvalósítsa, de semmiképpen sem fedezheti valamennyi terv, igény vagy elképzelés költségét, amelyet egyébként üdvösnek és kívánatosnak látnánk megvalósítani. Ennek megfelelõen, valamint annak a ténynek a figyelembevételével, hogy bizonyos millenniumi programok kifutnak a jövõ év második felére, kellett mérlegelnünk, hogy mire fordíthatunk többet az elkövetkezõ évben, és mi az, amit az elõzõ két évben megkezdettekhez képest szinten tartani vagyunk képesek.

A szûkre szabott idõkeretnek megfelelõen a következõkben a tárca költségvetésének csak néhány kiemelt pontjára szeretném felhívni a figyelmet.

Az elsõ és legfontosabb eredmény, amelyrõl beszámolhatok, hogy a 2001-es és 2002-es költségvetés lehetõvé teszi, hogy a közgyûjteményekben és közmûvelõdési intézményekben dolgozók jelentõs, az inflációt lényegesen meghaladó mértékû béremelésben részesüljenek. Ehhez fogható bérnövekedésre ezen a területen az elmúlt tíz évben - sajnálatos módon - nem volt példa, reálbér-emelkedésre egyáltalában nem. A bérrendezés megtervezésénél két alapvetõ költségvetési szempontot kellett figyelembe vennünk; egyfelõl a kormány általános bérpolitikáját, másfelõl a tárcánk anyagi lehetõségeit, azaz hogy a rendelkezésünkre álló keretbõl miként és mennyit tudunk bérfejlesztésre átcsoportosítani.

Az elõzõ évek gyakorlatával szemben úgy véltük, elengedhetetlen, hogy a kultúra és annak intézményei mûködésében részt vevõk munkájának elismeréseként megfelelõ intézkedésekre kerüljön sor, akár még más programok megvalósításának rovására is. Az érintett terület szakmai dolgozóinak fizetésemelésére a szakmai szorzó növelésével 2001-ben 750 millió forintot, 2002-ben 2 milliárd 250 millió forintot tartalmaz a költségvetés. Ennek megfelelõen a közgyûjteményekben, közmûvelõdési intézményekben foglalkoztatottak 2001 januárjában 6-9 százalékkal keresnek majd többet, míg jövõ év szeptemberében a szakmai munkakörökben dolgozók minimum 15 százalékkal, de adott konkrét esetben akár 24 százalékkal is több béremelésben részesülhetnek. Más szóval ez azt jelenti, hogy 1999-ben a központi és önkormányzati közgyûjteményekben, közmûvelõdési intézményekben foglalkoztatott megközelítõen 18 ezer dolgozó összes keresete 12,8 milliárd forint volt. A bérpolitikai intézkedés nyomán: a bértábla 8,75 százalékos januári növelése, a szakmai szorzó szeptember 1-jétõl 1,05-rõl 1,2 százalékra emelése, valamint a minimálbér 40 ezer forintban történõ megállapítása következtében 2001-ben a terület dolgozóinak bére összesen 17 milliárd forint lesz - tehát 12,8 milliárd volt eddig, és 17 milliárd forint lesz. Ez egy fõre vetítve 15,4 százalékkal több, mint 2000-ben.

(8.10)

A kultúrában dolgozók lételeme a könyv, illetve annak digitalizált formái. A könyv - vagy nevezzük dokumentumnak - egyszerre munkaeszköze és célja, tárgya és feltöltõdése a kultúra bármely területéhez kötõdõnek. A közmûvelõdési és közgyûjteményi dolgozók 2001 januárjától cél jellegû támogatást kapnak nyomtatott, hangzó vagy elektronikus dokumentumok vásárlásához. A rendelkezésre álló keret 2000-ben személyenként 8226 forint. A beszerzés könyvklub formájában valósulhat meg, vagyis a Könyvtárellátó Közhasznú Társaság közremûködésével a boltinál jóval alacsonyabb áron lehet majd a könyvekhez hozzájutni. A hozzájárulás fedezete a minisztérium költségvetésében összesen 123 millió forint.

A fejezet beruházási feladatai között változatlanul kiemelt jelentõséggel bír a nagy közgyûjtemények, múzeumok rekonstrukciója, korszerûsítése. Az elkövetkezendõ két évben közel 7 milliárd forint áll rendelkezésre nagy nemzeti gyûjteményeink, mint a Nemzeti Múzeum, Szépmûvészeti Múzeum, Természettudományi Múzeum, Iparmûvészeti Múzeum beruházásainak folytatására.

A kormányprogramnak megfelelõen emelt összeggel, 5,5 milliárd forinttal folytatódik a világörökség részét képezõ budai Várban lévõ Szent György tér és Várbazár helyreállítása. Említést érdemel még a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékhely kialakítása a Budapest, IX. kerület Páva utcai, használaton kívüli zsinagóga épületében, valamint a diktatúrák áldozatainak múzeuma is. E két beruházás kétéves elõirányzata mintegy 2 milliárd forint.

Tárgyi kultúránk szempontjából az elmúlt fél évszázad legsúlyosabb öröksége mûemlékeink és azon belül a kastélyállományunk méltatlan állapota. A kastélyok állagromlása az elmúlt évtizedek alatt oly mérvû volt, hogy az 1970-es években 28 kastélyt és kúriát kellett a mûemlékjegyzékbõl törölni. A magyar kastélyállomány megmentése központi elhatározást és kormányprogramként kellõ anyagi támogatást igényel. Mindez a 2000-ben elindult kastélyprogramban valósulhat meg.

Az említettek olyan beruházások, amelyek hosszú távon térülnek meg a nemzeti tudat formálásával, a helyi és az országos idegenforgalom fellendülésével. Az OMVH által megkezdett felújítási tevékenység kellõ pénzügyi fedezet hiányában eddig mindössze hét kastály állagvédelmére, helyreállítására szorítkozott. A program teljes elõirányzata 3084 millió forint volt. Tudatában kell lennünk azonban annak, hogy a mûemlékvédelem égetõ kérdéseinek megoldása roppant költségigényes feladat, amely nem hagyatkozhat pusztán költségvetési forrásokra.

Az egyházi ingatlanok tulajdonrendezését követõen visszajuttatott épületek rendbehozatalát jelentõs felújítási, rekonstrukciós kerettel támogatja a kormányzat. Ez az elõirányzat 2001-ben 2000 millió forint, 2002-ben 3000 millió forint. A tárca továbbra is támogatja az egyházi közgyûjtemények mûködését, valamint külügyi tevékenységét. Ez utóbbi támogatás elsõsorban az európai keresztény-keresztyén közösségi beilleszkedést szolgáló és a határon túli magyar testvéregyházakat ebbe a folyamatba egyaránt bevonó szakmai programokat segíti.

Növekvõ mértékben folytatódik a hittanoktatás támogatása. Megjegyzendõ, hogy ezt a támogatást 1998-ban az elõzõ kabinet megszüntette. A támogatás alapján 527 ezer gyermek részesül a közoktatási rendszerhez kapcsolódva hazánkban hittanoktatásban, erre 2001-ben 2171 millió forint, 2002-ben 2301 millió forint áll rendelkezésre.

Ezeréves államiságunk megünneplésének kulturális programjai a 2001. évben is folytatódnak, amelynek támogatási elõirányzata egymilliárd forint. A tárca költségvetésében megvan továbbá az új Nemzeti Színház felépítésének, az Uránia Nemzeti Filmszínház létrehozásának, a Nemzeti Filharmonikusok megemelt költségvetésének, a 2001-es franciaországi magyar kulturális év költségeinek, valamint a hagyományok háza program elkezdésének a fedezete - hogy csak néhány kiemelt programot említsek.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)
 
 

Vissza a kezdõlapra