Miközben a Székely úgy kapcsán a kisgazdákat akarta egyre mélyebbre nyomni, a Fidesz és a kisgazdapárt közé is éket vert. Ha a Fidesz nem határolódik el, maga is szétesik, jósolta, bár ennek a jóslatnak a szakmai mélységeit nem sikerült megérteni.

Általános lett az a vélemény, hogy a Székely ügy csak a jéghegy csúcsa. Ezt szajkózzák a balliberális publicisták, ezt az ellenzéki képviselők. Nem veszik észre, hogy a legnagyobb kárt - még maguknak is - a nem bizonyítható, de ekképp nem is cáfolható ingyenes állításokkal, gyanúsításokkal teszik. Ha a polgár nem bízik képviselőjében, megrendül a hite az egész képviseleti demokráciában, elveszti érdeklődését, s majd szavazni se megy el.

Nagyön rövidtávú gondolkodás, ha egy párt arra játszik, hogy számára az alacsony részvétel a kedvező, mert jobban elkötelezett szavazóinak relatív súlya növekszik. A kiábrándulás fertőző.

A Székely ügynek ugyan nincs vége, de eddigi lefolyása alapján jobban kellene tudatosítani, mennyire másképp reagált az MSZP Boldvai tocsikolására. Őt a mai napig próbálják az ártatlanság védelmére hivatkozva tartani, Torgyánék azonnal megszabadultak tőle, mondván, hogy egy képviselőhöz ilyen dolgoknak a gyanúja sem tapadhat. Ezzel bizony a lenézett kisgazdapárt példát mutatott a szocialistáknak. Abban is lehet valami, amit Bánk Attila mond, hogy a kisgazdapárt kulcsszereplő lehet 2002-ben. A két nagy közül az fog tudni kormányozni, akinek lesz koalíciós partnere. A kisgazdapárt kiütése tehát szocialista érdek.
 

Vissza a kezdőlapra