Természetesen nem örülök, hogy tetten érték Székely Zoltán képviselőtársamat , hiszen szégyenteljes, gyalázatos dolog, hogy ilyesmi megtörténhet.

Természetesen tudom, hogy Székelyt is megilleti az ártatlanság vélelme, s azt is tudom, hogy ügyesen védekezik.

Viszont örülök annak, hogy a magyar igazságszolgáltatás nincs tekintettel politikai megfontolásokra, hogy a polgári koalíció kényes a becsületére és nem menteget valakit, mint az MSZP Boldvait, hanem mer lépni.
Örülök, hogy az FKGP is határozott volt. Nincs szükség olyan emberre, aki megvehető.

Most már csak az van hátra, hogy az igazságügyi szervek vigyék végig és zárják le az ügyet. Ha Székely Zoltán ártatlannak bizonyulna, elégtételt kell kapnia. Mi is szívesen megkövetjük majd. Ám, ha ártatlan és a koalíció híve, maga is örül, hogy történetével bizonyíthatta: a törvényeket komolyan veszik Magyarországon.

De, ha bűnös, a közügyektől is el kell tiltani. A parlamentnek nem lehet olyan ember a tagja, aki bűnöző. (A rendszerváltás szégyene, hogy Nagy Imre kivégzését jóváhagyó személy nyolc évig képviselő lehetett a "szabadon választottban". Nyers Rezsőre gondolok. Székely annyival rosszabb, hogy nem politikai bűnt követett el.)
 
 

Vissza a kezdőlapra