Részletetek  az Országgyűlés H/3290 számú határozatából:

A Legfőbb Ügyész az Országgyűlés Elnökéhez intézett átiratában indítványozta Székely Zoltán országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. Az indítvány szerint Székely Zoltán a Balla Dániel vállalkozóval történt kapcsolatfelvétel során közölte nevezettel, hogy a közbeszerzési eljárások általa történő befolyásolásának elkerülésére 30 millió forintot kér tőle. A 2000. október 3-án létrejött személyes találkozón a követelést 20 millió forintra mérsékelte. Az ezt követő napokban abban állapodtak meg, hogy a pénz átadására október 12-én a Gellért szálloda presszójában kerül sor. Balla Dániel ezután megjelent a Fővárosi Ügyészségi Nyomozóhivatalnál, és feljelentést tett, amelyhez csatolta a Székely Zoltánnal folytatott beszélgetésekről készült hangfelvételeket. A nyomozóhatóság 20 millió forintot adott át Balla Dánielnek, a bankjegyek sorszámát jegyzőkönyvbe rögzítették. A nevezettek október 12-én 14.00 órakor találkoztak a megbeszélt helyen. Rövid megbeszélést követően Balla Dániel a gépkocsijához kísérte Székely Zoltán, aki ott belenézett a Balla Dániel által kinyitott aktatáskába. Miután megállapította, hogy abban 20 köteg - kötegenként egy-egymillió - forint van, az aktatáskát átvette. Ekkor a nyomozóhatóság Székely Zoltánt tetten érte és őrizetbe vette.

A cselekmény elkövetését hangfelvétel, a tettenérésről készült videó felvétel, valamint tanú-vallomás bizonyítja
Az indítványt a Legfőbb Ügyész azzal egészítette ki, hogy Székely Zoltán közölte Balla Dániellel, ha nem adja át az általa megjelölt alvállalkozónak a munka 50%-át, avagy nem fizeti ki készpénzben a 30 millió forintot, mindent elkövet annak érdekében, hogy Balla Dánielt, illetőleg a vállalkozását tönkretegye, továbbá ezt a beruházást meghiúsítsa. A Legfőbb Ügyész az indítványt a tettenérésre és rövid időtartamú őrizetbe vételre tekintettel az 1990. évi LV. törvény 5. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően haladéktalanul előterjesztette.

A Mentelmi bizottság az adott ügyben arra az álláspontra helyezkedett, hogy a Legfőbb Ügyész indítványában megjelölt, a gyanú alapjául szolgáló cselekmény a korrupciós jellege miatt súlyosan veszélyezteti az Országgyűlés és a képviselők tevékenységének megítélését. Ezen túlmenően az érintett képviselő érdeke is egyértelműen azt kívánja, hogy a gyanú megalapozottsága vagy alaptalansága bírósági eljárásban tisztázódjék.
 

Vissza a kezdőlapra