Vissza
a kezdőlapraHalállexikon Katja Doubektől
MTI "színes" hír egy most megjelent könyv kapcsánTelefon ébresztette fel egyik barátja Charles Bargert az észak-karolinai Newtonben. A kagyló helyett azonban az éjjeliszekrényen heverő, töltött revolverét kapta a füléhez. És a fegyver meg is szólalt... Barger viszont soha többé. Halálával Barger posztumusz kvalifikálta magát a "Darwin-díjra", amelyet az kap, aki furcsa körülmények közt hal meg, vagy nem mindennapi ostobaság áldozata.
Minderről Katja Doubek nemrég megjelent könyvében, A sajátos halálok lexikonjában olvashatunk, amely könnyed derűvel, de hozzáértő kultúrtörténeti eszmefuttatásokkal szórakoztat és borzaszt egyszerre. Az "A" betű (mint "lezuhanó ág" - németül: Ast) alatt például ez található:"Ödön von Horváth tegnapelőtt azon balesetek egyikének esett áldozatul, amelyeket általában értelmetlennek szoktunk nevezni, mert ami megmagyarázhatatlan azt értelmetlennek tartjuk". Ezt olvashatták az emberek egy párizsi lapban, miután az író 1938. június elsején zivatarban életét vesztette, egy lezuhanó faág csapta agyon.
Hasonló a lexikonban a világhírű angol táncosnő, Isabelle Duncan nekrológja is. Nyakát törte ugyanis, amikor autózás közben a sálja beleakadt a Bugatti tengelyébe.
Egyiptomban egyszer hat ember "láncreakcióban" halt meg, amikor egyikük megkísérelte, hogy kimentsen egy kútba esett tyúkot. Csak a tyúk maradt életben.
Akadnak olyanok is, akik túlzott óvatosságuknak köszönhetően kerültek a könyvbe. Különösen a tetszhalál tartja évszázadok óta rettegésben az embereket, illetve az élve eltemetés. A híres dán mesemondó, Hans Christian Andersen például olyannyira félt a tetszhaláltól, hogy némelykor elalvás előtt kis cédulát tett éjjeliszekrényére, rajta ezzel a felirattal: "Nem igazán haltam meg".
Mind valósak-e a lexikon adatai, nem tudjuk. Ám a fenti történetek figyelmeztetnek: (1) Mindig készen kell lennünk a távozásra, (2) érdemes odafigyelni, s elkerülni azt, amit el lehet.