Az MTI jelentése szerint a szlovák kormányhoz tartozó Magyar Koalíció Pártja (MKP) egyelőre nem lép ki a koalícióból, de ha elvárásainak teljesítése a partnerek részéről a továbbra is állandó elutasításba ütközik, "kérdésessé válik az MKP további részvétele a kormányban".

Az MKP vészjóslónak tekinti a szlovák "kormánykoalíció kettészakadásáról tanúskodó jeleket", ezért a kormányt képező erők közös felelősségére emlékeztetve aláhúzta: a magyar pártot erre a lehetséges lépésre furcsamód épp a koalíciós partnerek kényszerítik, annak ellenére, hogy az MKP országos tanácsának meggyőződése szerint a "kormánynak a mandátuma törvény szerinti lejártáig változatlanul fenn kell maradnia".
Az MKP országos tanácsa azért áll hetek óta perben a partnereivel, mert azok hallani, újabban pedig már tárgyalni sem hajlandók arról, hogy teljesítsék az MKP korábbi megállapodásokra alapozott elvárásait, s ezzel együtt - a kormányprogramba foglalt vállalásaikkal ellenkező módon - elutasítóan viszonyulnak a magyar párt követeléseihez, s egyúttal kiemelten fontos kormányzati feladatok teljesítésétől zárkóznak el.
Az MKP országos tanács politikai határozatában kimondta: a párt képviselői szavazataikkal csak akkor támogatják az alkotmány tervezett módosítását, ha a kormány az MKP elnöksége által elvárt formában ratifikálja a Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját, ha törvényben rendezi, hogy az úgynevezett "nevesítetlen" földeket állami kézből önkormányzati kezelésbe adják, és határozatban rögzíti, hogy kész létrehozni a magyar pedagógus-utánpótlás érdekében elengedhetetlenül szükséges magyar egyetemi kart - hangsúlyozza a határozat.
Az MKP arra törekszik, hogy az ország közigazgatási reformjának végrehajtása során legalább egy olyan, a komáromi, dunaszerdahelyi, galántai, vágsellyei, érsekújvári és a lévai járást magába foglaló megye létrejöjjön, amelynek határain belül a magyarok megőrizhetik jelenlegi statisztikai többségüket. A magyar koalíció országos tanácsa ennek jegyében felszólította a párt választóit, hogy ne járuljanak hozzá a közélet további szétzilálásához, és ne vegyenek részt azon a népszavazáson, amely az előrehozott választások kiírását célozza.

---

A "végső harcra" szólította fel a szlovákokat vasárnap Anna Malíková, a nacionalista Szlovák Nemzeti Párt (SNS) vezére.
A TASR szlovák hírügynökség idézte az ellenzéki Malíkovát, aki "a szlovákiai magyarok által elnyomott szlovákok" rendszeres nagysurányi (Surany) fórumán vasárnap azt mondta: "Elég volt abból, hogy folyton a békejobbunkat nyújtjuk, most már talán az öklünket és a fegyvereinket is felemelhetnénk." A Vladimír Meciar vezette Demokratikus Szlovákiáért Mozgalommal (HZDS) a jelenlegi szlovák parlament ellenzékét alkotó SNS elnöknője hevesen bírálta Mikulás Dzurinda kormányát. A kormány, mint mondta, megengedhetetlen engedményeket tesz a kormánykoalícióhoz tartozó Magyar Koalíció Pártjának (MKP). Malíková "közönséges szélhámosok, kontárok és árulók" seregének nevezte a kabinetet.
A mintegy 400 résztvevővel lezajlott vasárnapi fórumot ezúttal is magyarellenes kirohanások jellemezték. A Matica Slovenská nevű hazafias szervezettel együtt hirdették, hogy Dzurinda egyebet sem tesz, csak engedményeket az egyre inkább "elszemtelenedő magyar irredentáknak", akik magyar tanárképzést követelnek, amikor Dél-Szlovákiában megoldatlan a szlovák alapoktatás kérdése, önálló megyét akarnak, hogy így orozzák el a nemzetalkotó szlovákoktól a Csallóköz alatt fekvő legnagyobb európai ivóvíztartalékot.
A gyakran "hejszlovákoknak" titulált szlovák nacionalisták nagysurányi fórumán évek óta rendszeresen hangzanak el hasonló magyarellenes kirohanások.
 

Vissza a kezdőlapra