Belpolitika

Az MKP Országos Tanácsának október elején Szepsiben tartott ülésén nem  tárgyalt a párt kormányzati szerepvállalásának kérdéséről, politikai nyilatkozatában azonban - elsősorban a közigazgatási reformmal kapcsolatos - feltételekhez kötötte a párt kormányban maradását. Az OT felhatalmazta az elnökséget, hogy továbbra is képviselje a közigazgatási tanácsnak a komáromi, a dunaszerdahelyi, a galántai, az érsekújvári, valamint a lévai járást magába foglaló megye létrehozásáról szóló javaslatát. Az MKP ezen felül a keleti területen a Bodrog-közt és az Ung-vidéket kívánja egy közigazgatási egységbe sorolni a kassai megye keretében. Ezen felül a párt álláspontja szerint a nógrádgömöri területi egységben a kisebbség érdekeit minden döntésben figyelembe kellene venni. Az MKP OT támogatja az ún. történelmi (1956 előtti) kis járások létrehozását Dél-Szlovákiában. Az OT megerősítette az elnökségnek azt az álláspontját, hogy a magyar parlamenti képviselők az alkotmánymódosítás támogatását feltételhez kötik. Ezek a feltételek: a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartájának elfogadása, a nevesítetlen földek önkormányzati kézbe adásának törvényes rendezése, magyar kar létrehozása a nyitrai egyetemen, valamint a közigazgatási reform megfelelő végrehajtása. Az MKP elképzeléseinek előzménye az, hogy a Csehszlovák Köztársaságban 18 olyan közigazgatási egység létezett, ahol a magyar ajkú lakosság volt többségben. Az 1960-as szocialista területi átrendezést követően két régió maradt meg ilyennek, a mai szlovák elképzelésekben pedig egy sem szerepel.

Bugár Béla október közepén megjelent nyilatkozata szerint amióta az MKP kitart a kormányprogram említett álláspontja mellett, bizonyos változásokat észlelt, így pl. intenzívebbeknek tartja a nyelvi chartáról szóló tárgyalásokat.

Az MKP kormányból való kilépésének lehetőségéről Jan Carnogursky azt nyilatkozta, hogy nem támogatja a komáromi megye létrehozását, még akkor sem, ha annak az MKP kormányból való kilépése az ára. A kereszténydemokrata politikus a Demokratikus Baloldal pártját és az MKP-t egyaránt okolja a jelenlegi helyzet kialakulásáért.

Püskiben cz magyar-szlovák kapcsolatokról, a NATO csatlakozásról és az európai integrációról folytattak eszmecserét az MKP képviselői a Project on Ethnic Relations (PER) alapítvány képviselőivel. A rendezvényen részt vett a NATO főtitkár személyes tanácsadója is. Csáky Pál szerint a megbeszélésen elhangzott az a figyelmeztetés, hogy Szlovákia csak úgy vehet részt jó eséllyel a NATO bővítés következő fordulójában, ha a kormánykoalíció megoldja a szlovák-magyar problémát. A szlovák kormánypártok szerint nem hangzott el ilyen kijelentés.

Időről-időre továbbra is elhangzanak Szlovákiában magyarellenes, szlovák nacionalista kijelentések. Így többek között Anna Malikova, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) vezetője a párt nagysurányi fórumán kijelentette, hogy elege van abból, hogy a szlovákiai magyarok által elnyomott szlovákok folyton békejobbot nyújtanak, "most már talán az öklünket és a fegyvereinket is felemelhetnénk". A Dzurinda-kabinetet pedig az "elszemtelenedő magyar irredentákkal", azaz az MKP-val való együttműködés miatt "közönséges szélhámosok, kontárok és árulók" jelzőkkel illette. Bugár Béla szerint nem az MKP-nak, hanem a kormánypárti erőknek kellene kezdeményezniük a kijelentés kivizsgálását.

A Matica Slovensca októberi nagysurányi gyűlésén ismét elhangzott a felszólítás: minden lehető eszközzel megálljt kell parancsolni az irredentizmusnak.

12 szlovákiai roma párt és 34 roma civil szervezet vezetői egyeztek meg október közepén abban, hogy egy roma pártban egyesülnek. Céljuk 2002-ben bejutni a Nemzeti Tanácsba. Az egyik roma pártvezér szerint jelenleg mintegy 400.000 fős választói bázisra támaszkodhatnak, valamint céljai között tartja számon, hogy meggyőzze a roma párt támogatásáról elsősorban azokat a dél-szlovákiában élő romákat, akik eddig magyarnak vallották magukat és a magyar pártokat támogatták.

 
Vissza a kezdőlapraVissza a kisebbségi oldalra