Vissza
a kezdőlapra
A Fidesz inkább szociális, mint az MSZP
Ez a számunkra természetes következtetés a Vasárnapi Újságban hangzott el, egy a szociáldemokráciáról szóló riport végén.
Fontosnak tartjuk a riportot, ezér minimális rövidítéssel közöljük, egyébként elolvasható a Vasárnapi Újság honlapján.
Mivel az MSZMP-nek, később pedig az MSZP-nek a kommunizmus bukásával nem maradt ideológiája, csak egyetlen egérút kínálkozott a számukra: a Szociáldemokrata Párt újjáéledésének elfojtása és helyének elfoglalása. Vagyis: annak a pártnak a köpönyegét terítették magukra, amelyet az 1940-es évek végén éppen ők tapostak a sárba.
Az egyik ilyen párt-köpönyegforgatót, mondhatom úgyis az utolsó mohikánt - Nyers Rezsőnek hívják. Fiatalon lelkes szocdem, férfikorban elszánt kommunista - 1957-ben például szemrebbenés nélkül szavazza meg a Központi Bizottság tagjaként Nagy Imre bűnösségét - öreg korára pedig ismét szocialista. Életútja jól példázza az egész magyar baloldal XX. századi megnyilvánulásait, illetve az örökség fölötti marakodását.A szociáldemokráciáról könyvet szerkesztett Kulcsár Pétert Haeffler András kérdezte.
Haeffler András: Kapolyi László, a Kádár rendszer kormányának ipari minisztere, a Magyar Szocialista Munkáspárt központi bizottságának egykori tagja; Révész Tamás, aki Révész T. Mihály néven az Országos Rádió és Televízió Testület korábbi elnöke, és Horn Gyula tanácsadója volt; Bokros Lajos, a Horn-kormány pénzügyminisztere; Békesi László rendszerváltás előtti és utáni pénzügyminiszter, jelenleg a Szabad Demokraták Szövetsége gazdasági programjának egyik készítője. Néhány név azok közül, akik szociáldemokratának vallják magukat. Mi a szociáldemokrácia?
Kulcsár Péter: Mindenekelőtt nyilvános politika, tehát nem vesz fel különböző álneveket, ami mindig megkülönböztette őt a kommunista pártoktól, amelyek különböző álneveken szerepeltek, hol Békepárt, hol Dolgozók Pártja, hol Szocialista Munkáspárt, és bizony időnként visszaélnek a szociáldemokrácia nevével is. Demokráciát jelent, de nem akármilyen demokráciát, hanem szociális demokráciát. Három alapértéket említenek: szabadság, igazságosság, szolidaritás. Az 1959-es német badgodesbergi program alapján. Nyugat- Európában és Észak-Európában komoly hagyományai vannak a szociáldemokráciának, különösen az északi országokban: Svédország, Dánia, Finnország, olyan szociáldemokrácia valósul meg, ami megfelel az eredeti elveknek. Ezek az elvek erkölcsi alapon álló elvek és nem a marxizmus alapján állók, de ez egyben egy vitakérdés is, mert annyira megszokták az emberek, hogy a munkásmozgalmat a marxizmussal azonosítják, hogy ez valamiféle szentségtörésnek tűnik néha.
Haeffler András: A könyvében megszólalók kivétel nélkül hangsúlyozzák, hogy semmi közük a kommunizmusnak nevezett társadalmi rendszerhez, azzal a szociáldemokraták mindig szembefordultak, mindig elhatárolódtak tőle, ugyanakkor Kovács László, az MSZP elnöke azt mondja, hogy a Magyar Szocialista Pártnak korszerű, fejlett szociáldemokrata párttá kell válnia. Most van köze a kettőnek egymáshoz a baloldalon vagy nincs?
Kulcsár Péter: Én azt nem vitatom, hogy ha valakinek korábban kommunista meggyőződése volt, az kijelentheti, hogy ő áttér arról egy szociáldemokrata meggyőződésre. Ezt azonban nem lehet úgy csinálni, hogy akik korábban szociáldemokrata meggyőződéssel voltak, azokat kiszorítom és azt mondom, hogy most már pedig egyedül én képviselem a szociáldemokráciát, nem lehet továbbá úgy csinálni, hogy végigviszek 10 évet olyan politikával, amely nem szociáldemokrata politika a gyakorlatban, hanem egy úgynevezett vadkapitalista neoliberális politika, hiszen ilyen volt a Bokros-csomag, utána pedig ők kijelentik, hogy mostantól márpedig nekünk szociális érzékenységünk lesz... Milyen ennek a hitelessége a korábbi események ismeretében?
Haeffler András: Az emberek nagy része minden további nélkül elhiszi...
Kulcsár Péter: A politikának és a politikatudománynak nem eléggé kutatott jelensége a színlelés, ami nemcsak a kommunistáknál, de más politikai mozgalmakban is előfordul. Azok a mozgalmak, amelyeknek a valódi eszméi nem lennének elég népszerűek, szeretik felvenni, színlelt módon a népszerűbb eszméknek a neveit, elnevezéseit. Márpedig a szociáldemokrácia, bármennyire sokan mosolyognak rajta, mert hiszen gyenge, szervezetileg nagyon gyenge a mi egész térségünkben jelenleg, de mint eszme mégis létezik, és rokonszenves az embereknek.
Haeffler András: Milyen lenne az a Magyarország, amelyet szociáldemokraták kormányoznak?
Kulcsár Péter: Megpróbálnák ellensúlyozni azt a nagyméretű, vadkapitalista pénzhatalmat, amely az országban is, a térségben is kialakult. Megpróbálnák a munkavállalók szempontjait jobban érvényesíteni. Ez a rendszer nem azonos az úgynevezett szocializmussal, amelyről a múlt században sokan álmodtak, de amelyet nem sikerült megvalósítani, valószínűleg azért, mert utópia, bár jószándékú utópia. De nem azonos a kapitalizmussal sem, hanem egyfajta harmadik megoldás. Ez meg is valósult a II. világháború után, úgy nevezik, hogy jóléti állam, valójában szociális államról van szó, amelynek a szociális biztonságot megőrző, jelentős intézményrendszere van. Nem igaz, hogy magánvállalatok el tudják látni a teljes nyugdíjrendszert, a teljes kórházi ellátást, a teljes iskolai hálózatot, tehát az államnak, a szociális államnak ebben részt kell vennie.
Haeffler András: 1990-ben a Szociáldemokrata Párt nem tudott bekerülni a Parlamentbe, 1994-ben sem. Miért ez az elutasítottság?
Kulcsár Péter: 40 évi megszakítás után, amikor csak kizárólag sértegették még az iskolai tankönyvekben is ezt az eszmét, opportunistának, munkásárulónak állították be, azután pedig a hatalmas, neoliberális nyomás, amelynek közepette nemzetközi méretekben létrejött a rendszerváltozás. Ha korábban történik a rendszerváltozás, amikor még nyugaton is nem neokonzervatív, hanem szociális érzékenységgel rendelkező kormányok vannak, nyilván több felkarolást, több segítséget kapott volna a hátrányos helyzetben lévő kelet-európai történelmi szociáldemokrácia. Sokféle más körülmény is hozzájárult, egyes források szerint száznál több ügynököt építettek be például a régi állampárt titkosszolgálataiból illetve politikai szervezeteiből, akik aztán mindent tettek, csak nem segítettek.
Haeffler András: Milyen érdeke fűződött vagy fűződik az MSZMP-nek, illetve az MSZP-nek ahhoz, hogy a szociáldemokráciát szétverje, eltapossa, megszüntesse?
Kulcsár Péter: Senki nem szereti a konkurenseket, de ezzel együtt ki lehetne alakítani egy olyan kulturált politikát, ahol egymással meglennének a konkurensek és elismernék egymást, hiszen 1956-ban, például Nagy Imre, aki igen becsületes reformkommunista volt, a szociáldemokrata pártot elismerte, nem foglalta el a helyét a szocialista internacionáléban, még segítette is Kéthly Annát, hogy utazhasson ki az Internacionálé tanácsülésére, visszaadta a Népszavát, a szociáldemokrata párt lapját; visszaadta a helyiségeit és nem állította Nagy Imre magáról, hogy ő szociáldemokrata.
Haeffler András: A könyvben többször szerepel a Szocialista Internacionálé, ennek tagja jelenleg a Magyar Szocialista Párt, az egyik alelnöke a nemzetközi szervezetnek Horn Gyula. Igaz, hogy a 26 alelnök egyike és a szabályok szerint aki pártelnök és belép a Szocialista Internacionáléba, automatikusan alelnök lesz, no de akkor is alelnök. Miért nem valamelyik szociáldemokrata párt vezetője az alelnöke ennek a szervezetnek?
Kulcsár Péter: A szocinternben sajnos egy nagyon furcsa változás ment végbe, 1945 után úgy alakult újjá az a szervezet, hogy igen kiváló vezetői voltak, valóságos szociáldemokraták, az idők folyamán azonban egy bizonyos felhígulás ment végbe, és ma már ott tartunk, hogy szinte kisebbségben vannak az igazi szociáldemokrata pártok a szocinternben. A nagyobbik részt ma már a harmadik világbeli népfront jellegű szervezetek, részben pedig a volt kommunista pártok alkotják.
Haeffler András: Ha egy éles határvonalat kellene húzni, akkor a jelenlegi magyar pártpolitikai palettán egy szociáldemokrata párt az MSZP-hez állna közelebb, vagy a Fideszhez? Tehát baloldali vagy jobboldali?
Kulcsár Péter: '98-ban azt lehet mondani, hogy a Fidesz programja közelebb került egy szociális állásponthoz, hiszen például visszaállították a családi támogatásokat és ezt a történelmi szociáldemokraták igenis támogatták, és ugyanakkor nem támogatták az MSZP álláspontját, amelyik neoliberális megszorító politika. Alapjában véve még mindig több szociális elemet látok a Fidesz programjában, mint az MSZP-nél. Furcsa módon, a polgári koalíció politikája valóban közelebb áll a szociáldemokrata eszmékhez.