A KÁRPÁTALJAI MAGYAR KISEBBSÉG HELYZETE

A Magyar Újságírók Kárpátaljai Szövetségének (MUKSZ) segélykérő levelére reagálva gyorssegélyben részesítette a magyarországi Illyés Közalapítvány az Ungváron kiadott Kárpáti Igaz Szó szerkesztőégét, miután a közalapítvány irodaigazgatója és több kuratóriumi tag személyesen tájékozódott a nem politikai hátterű bűncselekményről. A kárpátaljai magyarság legfontosabb sajtóorgánumát október elején ismeretlen tettesek kifosztották. A szerkesztőségbe történt betörés során mintegy 1500 USD értékű anyagi kár keletkezett. A l0.000 példányban megjelenő lap - komoly anyagi nehézségekkel küzdő szerkesztősége a számítógépek és létfontosságú eszközök hiánya miatt nem tudta megjelentetni október elejétől a kárpátaljai magyarság egyetlen napilapját. Az újabb megjelenés az Illyés Közalapítvány segítségével történhet.

Az ukrán oktatási minisztérium 1.5 millió hrivnyát utalt ki a Szvit Tankönyvkiadó lengyel, román és magyar szerkesztőségeinek a nemzetiségi iskolák tankönyvellátásának javítása céljából. Ez nagy áttörést jelent a nemzetiségi iskolák számára, hiszen tankönyvellátásuk köztudottan rendkívül rossz (tavaly anyagi okok miatt egy új tankönyv sem jelenhetett meg). A minisztériumnak köszönhetően a nyomdában lévő kéziratok folyamatosan jelenhetnek meg. A magyar  iskoláknak az így rendelkezésre állókon túl azonban még minimum 30 könyvre lenne szükségük. Az oktatási minisztérium novemberben fog dönteni ennek a 30 könyvnek a sorsáról. A tankönyvek kiadása a kérdés egyik oldala csak, hiszen nagy problémát jelent a magyar családoknak az is, hogy az ukrán és a magyar nyelven megjelentetett tankönyvek ára között jelentős különbség van. Több mint háromszorosába kerül jelenleg egy magyar tankönyv, de a tervek szerint az új könyvek esetén ez a 4-5-szörös árat is el fogja érni. A könyvek árának kialakításába kizárólag a lenbergi kiadónak van beleszólása (a szerkesztőségnek egyáltalán nincs pénzügyi részlege és könyvelője sem).

A Magyar Baráti Közösség (MBK) idei évi Magyar Hetének központi gondolata a hagyomány és a kultúra volt. A résztvevők a kezdeményező szemlélet jegyében vitatták mega szétszórtságban élő magyarság egyes kérdéseit, így számbavették a hagyományőrzés intézményeinek, a megmaradásnak, illetve a Magyarországgal való kapcsolattartás továbbfejlesztésének lehetőségeit. Az MBK határozatot fogadott el, amelynek értelmében a szétszórtsági magyar lét tudatos vállalásával, a Közösség megnövekedett politikai, gazdasági és technikai lehetőségeivel segíteni akar a határon túli magyaroknak a nyelv, kultúra és hagyományápolás, valamint jog-, és érdekvédelem területén. Az MBK kezdeményezi a magyar - magyar kapcsolatrendszer fejlesztését, többek között azzal, hogy a határozat értelmében folytatni kívánja a parabola-antennát telepítő tevékenységét Romániában, Ukrajnában és a Vajdaságban.

szeptember közepén rendezték meg az V. Kárpátaljai Magyar Értelmiségi Fórumot. A tudományos műhelyek, történelmi egyházak, kárpátaljai magyar társadalmi, érdekvédelmi és szakmai szervezetek, oktatási intézmények és a sajtó képviselői részvételével megtartott rendezvény vendége volt Szakács Zoltán ungvári magyar főkonzul, Törzsök Erika, az Európai Összehasonlító Kisebbségi Programiroda ügyvezető igazgatója, valamint Erkel Tibor, a MIÉP parlamenti képviselője és elnökségi tagja. A résztvevőket Mádl Ferenc köztársasági elnök levélben köszöntötte. A konferencián többek között megvitatták a magyar kisebbség megmaradásának aspektusából az egyházak szerepét, valamint millenniumi emlékjelet avattak, könyvbemutatót tartottak és képzőművészeti tárlatot nyitottak.

A főkonzul előadásában több problémára hívta fel a hallgatók figyelmét, majd értékelte a kisebbségi kérdésnek a Balkánon és Finnországban látható helyzetét. A főkonzul az ukrajnai magyarság legalapvetőbb problémájának a gazdasági helyzetet tekinti. Megerősítette, hogy Magyarország ebben a kérdésben is kész segítséget nyújtani Ukrajnának, de végső megoldást csak a belső erőforrások hasznosítása, a termelés élénkítése jelentheti.

Törzsök Erika társadalomkutató előadásában a szakemberképzés szükségességét emelte ki. A társadalompolitika és a kultúra jelenlegi helyzetének vizsgálatát a résztvevők azzal összegezték, hogy kárpátaljai magyar értelmiségiek alapvető feladata a helyi magyarság érdekeinek a felvállalása, képviselete, megmaradása és a helyben maradás ügyének szolgálata, a nemzeti önismeret őrzése és tudatosítása, polgári értékek teremtése és felmutatása.

A résztvevők nyilatkozatban fogalmazták meg azt, hogy az egyházaknak tovább kell szélesíteniük tevékenységi körüket, így a lelkek gondozása mellett fel kell vállalniuk a hátrányos helyzetűek humanitárius segítését, valamint folytatni kell az egyházi oktatási rendszer bővítését.

A Beregmegyei Kaszinó újraindítását kezdeményezte n "Beregszász 900 éves" Városvédő, -szépítő és Művelődési Alapítvány, valamint a Diána Kft. A kaszinó több mint száz éven át működött, és játszott kimagasló szerepet Beregszász politikai, társadalmi és kulturális életében. 1994-ben szűntették meg a kaszinó működését. Az épület eredeti formájában történt felújítása után elegáns étterem nyílt a helyén, amelynek bezárása óta üresen áll az épület. A kaszinó újraindítására korábban anyagi okok miatt nem került sor. Most több mint 20 résztvevővel újra megpróbálnak a helyiek egy olyan tervet kidolgozni, amelynek végeredményeként sikerül a kaszinót ismét megindítani. Az egyesület igényes szórakozási és pihenési lehetőséget szeretne kínálni a kaszinó vendégeinek. A kaszinó zártkörű, politikától mentes klubként is működne, amelynek keretében a szabadidő eltöltésének különböző módjait lehetne igénybe venni, így az épületben egy könyvtár is működne.
 

Vissza a kezdőlapraVissza a kisebbségi oldalra