Vissza
a kezdőlapraMérges kis írás jelent meg az euroASTRA honlapján. A téma fontos. Egyik olvasónk arra kért, szálljunk vitába a cikkel. Megtesszük. Az alábbiakban itt is teljes terjedelmében közöljük PS írását, s {} zárójelek között, színes betűkkel a magunk megjegyzéseit, amelyek olykor csak egy gépelési hibát javítanak (amelyektől sajnos mi sem vagyunk mentek), olykor valódi vitaelemet fogalmaznak meg.
Olvasóink véleményét is örömmel adjuk közre.
Internet és politika: ki szabályoz kit és mikor?
Zöld Sasok, Zöld Gyökerek, Zöld HiénákAz Internet nem felejt. Most majd szépen előjönnek azok az írások, beszédek és tanulmányok, amelyben bemutatjuk: mi szóltunk, de nem hallgattak ránk. Igaz, nem találtuk fel az atombombát, vagy ha mégis, a döntésre jogosultak - akik hivatalból nem kötelesek érteni hozzá - nem vették észre.
Már 1999 legelején fucsa {furcsa} érzésünk volt. A Fidesz győzelme után eltűnt a Fidesz-honlap. Nem működött hosszabb ideig (most az FKGP honlap nem működik - ejnye-bejnye kormánypártok:-/). Nem mintha a honlap túl sokat jelentene egy párt esetében, mert templomba is a hívők mennek - mint tudjuk - de egy győztes párt programjára, híreire azért csak-csak kiváncsi {kíváncsi} lett volna a Nagyérdemű Tisztelt Felhasználó Választópolgár. Pár hónappal később, a Rutgers Egyetemről küldtek levelet minden képviselőnek. Hárman válaszoltak. Megdöbbentő, ha tudjuk, ekkor már minden képviselőnek saját e-mail címe volt, ha kérte, ha nem.
Jósolni könnyű
Nem volt nehéz kitalálni, merre vezet az út. Azok, akik megtapasztalták - esetleg nem is egyszer - hogy az Internet médiumként is funkcionál amellett, hogy makro- és nemzetközi hírügynökség, sejtették, hogy a képviselők passzivitása nem vezet jóra. Előbb, vagy utóbb valaki ráébred, hogy a 8-as, osonó pályán valakik előznek, s ha a kondíció elégtelen a belső pályákon, akkor fura módszerek jöhetnek elő: szabályozzuk, esetleg visszamenőleg az Internetet, lecsapoljuk a 8-as pályát. Ezt a szabályozást 2002-re, a választásokra lehetett prognosztizálni, és a jelen állapotokat látva ez be is jöhet, ugyanis a felismerés és a szabályozás között azért eltelik még egy kis idő.
{Az internet szabályozásának gondolata nem idegen más országokban. A pornográfiát letiltó chip ötlete egyenesen a szabadság hazájából, az Amerikai Egyesült Államokból származik. Egy szabályozástól eleve félni, annak tartalmi ismerete nélkül, arra utal, hogy aki fél, annak vaj van a fején. PS szerintem nem "vajas", de átveszi ezt a gondolatot, s ez hiba. Még akkor is az, ha a magyar parlament az elmúlt 10 évben számos rossz, vagy legalábbis joggal megkérdőjelezhető és rövid idő alatt módosításra szoruló szabolyozást alkotott.}
Ma már többször elhangzott, leírt tény, hogy a képviselőknek mindössze maximum 10 %-a használja az e-mailt (nem Internetről van szó!). Még az SMS-el is hadilábon állnak honatyáink, hiszen ha tudnának SMS-t küldeni, a Parlament ülésterme nem lenne hangos a mobil telefonok csörgésétől, nem beszélgetnének mobil készülékeken az ülésteremben, hanem SMS-ben intéznék a halaszthatatlan közfeladatokat (mobil Internetet még ne említsünk). {Hát ez a megjegyzés nem sok jóindulatról tanúskodik, de nem is mutatja meg, hogy a megfogalmazó ismeri az SMS és a telefon közötti néhány apró eltérést.}
Ha tudod, ne írd le, ha leírtad, ne írd alá, ha aláírtad ne csodálkozz
Mivel Bill Clintont követte Prodi úr és 1999. december 8-án meghirdették az eEurope-ot, az Információs Társadalmat Európában és az "Internetet minden háztartásba!" elvet is kimondták, fellélegezhettünk: na végre, most már kimondták, leírták, aláírták. Az eMagyarországnál már voltak balsejtelmek, mert hát hogy is jön össze, hogy egyesek 800- asával akarnak teleházakat építgetni, míg az amerikai és a már definiált európai cél is az "Internetet minden háztartásba!" - de ezt fogjuk fel egyfajta magyar sajátosságnak, majd elmúlik a gyermeteg betegeskedés. Optimizmusunk is felragyoghatott, amikor 2000 márciusában felröppent a hír: informatikai kormánybiztosunk is lesz május 1-től.
Aztán a gondok is előjöttek. Az informatikai kormánybiztosságot Vahl Tamás nem vállalta, Sík Zoltán igen, de így máris egy hónapot csúszott a munkakezdés, a munka stílusáról és várt eredményéről nem beszélve. Mindenesetre egy tény: Sík Zoltán az első hat hónapban nem írt le semmit, nem írt alá semmit. Leszámítva egy igencsak felemásra sikeredett online interjút Sík Zoltán októberig nem igazán hallatott magáról. Ekkor aláírt egy megállapodást egy Matáv vezette csoporttal, melynek nyomán 1400 PC-t osztanak ki a CsaládNet program keretében RÉSZLETFIZETÉSRE a pályázók között, akik a sorsoláson nyernek.... Aláírta, ne csodálkozzon...
{A teleház program nem a szegények otthoni Internetje. Közösségépítő jellege, klubszerűsége nagyobb érték, mint a hardver, ami ott van, s az, hogy egy főre nyílván olcsóbb, mint otthon, egyedül. PS ezt pontosan tudja, mint ahogy ismeri a nehézségeket is. Magam olyan jelenséggel is találkoztam, hogy egy polgármester, felismerve a teleház közösségépítő jellegét, félve a konkurenciától, lehetetlenné tette a további működést. A teleház tehát erő, amelytől még félni is lehet, bár nem érdemes. Inkább támogatni kell. Ahol ez a közösség kialakul, a lassan szaporodó otthoni lehetőségek nem fogják szétverni.}A beszólás megtörtént
Időközben sorra-rendre jelentek meg OECD-tanulmányok, külföldi példák, megindult a WAP és a mobil Internet, és néhány cikk után nyilvánvalóvá vált az Internet szerepe a választási kampányban is. Tekintettel arra, hogy erre nem igazán készültek fel a pártok, az első reakció természetesen az volt, hogy akkor szabályozni kell az Internetet (lehet, hogy egyesek legszívesebben kitolnák a Matáv-koncessziót a következő évezred végéig - de az már 2001 decemberében lejár, hála a jó Istenkének!).
{Az Internet kampány szerepe Magyarországon elhanyagolható. Nincs épeszű politikai erő, amelyik ettől félne. Magam korán kezdtem, évek óta rajta vagyok, s nem is eredménytelenül. Ha valaki az Internettel elérhető emberekre építené a kampányt, elveszett. Az viszont igaz, hogy ennek a médiának csak nőni fog a jelentősége, s akik nem észlelik, nem vesznek részt benne, egyszer nagyot fognak bukni. A Matáv koncessziónak ehhez semmi köze, bár a kormány megpróbálta lerövidíteni, ez az út nem volt járható. Hogy a Matávon kívül ki akarná hosszabbítani, az rejtély számomra, illetve elégé átlátszó, bár a tájékozatlanok számára hatásos fogás.}
Valaki figyelmeztette a döntéshozókat: gyerekek itt baj lesz! Ebben az Internetes-világban a hírek két nap alatt beterítik az országot, lehet rádiót, sőt TV-t is üzemeltetni (mikorra várható ennek engedélyhez kötése?). Az információ eme gyors áramlására - amely a világ számos pontján megütközést kelt a faekésekben - tette lehetővé talán azt is, hogy minden más eszközzel fékezzék egyesek a korábban elképzelhetetlenül gyors és hatékony információcserét, ezzel az egyetemes emberi kultúrát, a haladást. Jöttek a szerzői jog bősz védői, akik az éhező szerzői-árvák csorgó könnyére hivatkozva az új médiában nem csak ellenfelet látnak/láttak a hagyományos kiskereskedelemmel szemben, hanem új bevételi lehetőséget is, és ez döntő. A fölözés, a mindenféle hozzáadott érték nélküli Francia Tapsifüles (Le Nyúl) megoldás legmarkánsabban abban nyilvánult meg, amikor rámentek a mobil telefonok visító hangjára is, mondván az is zene....
{Minden dolognak két oldala van. Lopni akkor sem szabad, ha valakinek van egy modemje, meg egy számítógépe. A telefon társaság meg rendeljen meg saját maga valakitől zenét, ha meg ismert dallamot akar, nyílván fogalom növelés szempontjából teszi, miért ne fizessen érte? Ha a tömegtájékoztatás bizonyos műfajaira sajátos előírások vonatkoznak, s más műfajokra nem, enek oka kell legyen. Az ok: a hatósugár-beli eltérés. Más a TV meg a rádió milliós és más az újság tíz, százezres hatósugara. Ha az internetes hírközlés hasonló méretű lesz, az Alkotmánybíróság biztos előírja majd a szabályozási kötelezettséget.}
Ha most mindezek mellé azt a felsorolást akarjuk elkezdeni, ami abból a felismerésből adódott, hogy az Információs Társadalom megmentheti, felemelheti hazánkat (is), sok lehetőséget megkapnánk általa ami korábban elveszett behozható lenne - csalatkozunk. A lista nem létezik. Furcsa de való: minden szinten fékezik az Információs Társadalomba törekvő Magyarországot azok, akiknek az a dolguk, vállalt kötelességük, hogy kivezessék hazánkat a folyamatos kátyúkból, hogy lehetőséget adjanak a demokrácia tíz évét jól tűrő lakosságnak. Az eredmény az lehet, amit a Matáv már meg is lépett, irány a Balkán!
{A Balkán… Kár így emlegetni. Boszniában, még Macedóniában és Bulgáriában is fejlődő, mondhatni virágzó internet kultúra van. Egyébként nálunk is. Választókörzetem 49 településének mindegyikében van internet, és nemcsak a hivatalokban vagy az iskolában.}
A vidéki internet és a zöld sasok
Mindenekelőtt az egyre nyilvánvalóbb valósággal nézzünk szembe: a vidék jó időre kimarad a
kábelezés előnyeiből - a gyötrelmeket talán még tűrnék -, ugyanakkor az Internet modemen keresztül sem igazán jut el falura. Történik ez akkor, amikor a benzin ára a csillagos eget karcolja (felülről!), és bizony nagyon nagy tehetségek bontakoznak ki, majd - lehetőség és támogatás hiányában - tűnnek el a kezdetleges Sulinet segítsége és hiányosságai miatt. Otthon viszont csak NincsenNet van.{Lásd fent.}
A kommunikáció fejlett formája, a világlátás lehetősége vidéken nem adott, annak ellenére, hogy van egy Vidékfejlesztési Minisztérium. Sajnálatos, de tény hogy akkor, amikor a Zöld Sasok mélyrepülése közepette 500 dokumentum összejött, nem sikerült felmérni a vidéki Internet-penetrációt, jóllehet két-három egyetem és egy-két főiskola diákjainak nyári gyakorlatával, 15 dokumentummal ez megoldható lett volna. Az Agromarketing Centrum Kht. (FVM) kurátorai azonban nem találták támogatásra - és válaszra - méltónak az ötletet. Így aztán Dr. Torgyán úrnak jó esélye van arra, hogy soha ne tudja meg, mi is az az Internet-penetráció.
Ha vidéki Internet-elérést nem is, de talán a vidékiek munkábajárását és/vagy a falu határán túl történő, utazásmentes munkavállalását (ezen keresztül a migráció jelentős lassulását) jelentette volna, ha a home-working, az otthoni Internetes-munkavégzés megvalósul. De nem valósult meg. Helyette a teleházak-művelődési házak, teleház futkosások támogatása és a "Távmunka-dogma" terjesztése került előtérbe, fűszerezve a sok ígéretet és a rózsaszínre festett oldalakat egy "Távmunka Kht." nevű intézménnyel. Ezt az intézményt még Kis Péter minisztersége alatt az MSZP mai informatikai tanácsadó-testületét vezető Simon Gábor, valamint a Netlap-Netkapu guru Sas István alapozta meg. Miután a néhány tucat, néhány száz dokumentum (Székely Zoltán óta tudjuk, mennyivel elegánsabb a milliót dokumentumnak mondani) elfogyott, a cég becsődölt. Talpraállításán - nem tudni hány dokumentummal - a Matáv/SzoCsa Minisztérium közös Kht-je harcol, immáron jó egy éve. A honlapig még nem jutottak el, de mást sem engednek hozzányúlni a témához, sőt! Gátat építenek gát hátára. Ők a Zöld Sasok mögött kullognak, mert nagyságrendileg még nem biztos, hogy elérték az 500 dokumentum eltapsolását. Így csak Zöld Gyökerek maradnak, amelyek viszont erősen kapaszkodnak a laza talajba.{Ez a bekezdés nem teljesen világos. Talán a beavatottak értik, bár ezekkel a homályos szövegekkel úgy vagyok, mint a király új - láthatatlan - ruhájával. Nem kell világosan beszélni, úgy se meri senki megmondani, hogy nem érti. A téma azonban biztos, hogy elsősorban a Gazdasági Minisztériumé}
A zöld hiénák és a szabályozás
Mindezek után természetes, hogy ha palack van és látjuk benne a szellemet is, akkor kerül amibe berül, {kerül} szabályozzuk, zárjuk le a palackot. Ezt a célt szolgálják azok a kezdeményezések, amelyek a zöld hiénák vállalkozásai nyomán különféle konferenciák és megbeszélések, majd újabban felülről szervezett, hihetetlenül "civil" kezdeményezések formájában jelennek meg a porondon. Ők a Zöld Hiénák. A technika egyszerű: a hihetetlenül "civil" kezdeményezések próbálkoznak, aztán azt gondolva, hogy a valóság az, amit ők látnak, ártatlan politikusok szájába adnak olyan mondatokat, ami után mindenki elgondolkodik: ez most cirkusz vagy konferencia? (A politikusokra nem kell haragudni nagyon, ők nem értenek hozzá, és Sík Zoltántól tudjuk - Origó-interjú - hogy nem is kell hogy értsenek (???)): "Egy ismerősöm azt mondta, hogy az atombombát nem az találta ki, aki később parancsot adott a ledobására. Nem a szakemberek azok, akik a magas szintű döntéseket meghozzák. A szakembereknek helyzetet definiálva, a lehetőségeket felsorolva kell döntési helyzetbe hozni azokat, akik erre jogosultak." Természetesen van olyan kimenete is a dolognak, hogy akik jogosultak dönteni, értsenek hozzá, vagy azok, akik értenek hozzá, azok legyenek jogosultak dönteni. Mert itt nem Hirosímára {Hirosimára} készül rászakadni az Enola Gay, hanem egy meglévő, világszerte elterjedt technika, munkaeszköz alkalmazására kéne rábírni az igen tisztelt jogosultakat. Persze ha nem megy, lehet más is a jogosult... Sík Zoltán nem a megfelelő ismerősére hallgatott atombomba ügyben.
És akkor ha a jogosultak nem értik, ha a jogosultakat döntési helyzetbe kell hozni - dönteni muszáj, ezért kapják a fizetésüket -, ha eddig már a családok 3-4 %-a hozzájutott az Internethez, akkor most mi a teendő? Na igen: a válasz logikus: további családokat hozzájuttatni, hogy az ország lakosainak, családjainak 20-25 %-a még idén Internetezhessen otthonról. De nem ez a válasz. Szabályozni kell! - igaz, közben egy kis hajra kenhető tessék-lássék ügyeskedéssel 1400 PC-t kisorsolunk.... Mert hát valakik döntési helyzetbe hozták Sík Zoltánt, aki nem ért hozzá, nem az a dolga hogy atombombát találjon fel. Sík Zoltán dönt. Ne rá haragudjunk ha nem férünk be a keretbe, esetleg kábeles lakásban lakunk, esetleg főiskolára járunk, esetleg friss diplomások vagyunk. Nem Sík Zoltán dolgozta ki a pályázatot, amely most csak 1400 PC-re, 3 év részletre és ebben 2 év kötött, kötelező MatávNet-re ment rá... A Kormánybiztos úr csak döntött.
{Ettől az 1400 készüléktől én sem vagyok oda. De több mint a semmi, és döntően nem közpénzeket visz el. Ki a kicsit nem becsüli, az a sokat nem érdemli…}A szabályozás és a pártok
Van hat-hét-nyolc párt a Parlamentben és nem nagyon ragozzák az Információs Társadalmat. Pontosabban nagyon nem ragozzák. Mit várhatunk el ebben a helyzetben, milyen szabályozásra megy ki a játék?
Mindenekelőtt - ezt szögezzük le - nem lesz lecsatolva Magyarország a külföldről. Ez biztos. Viszont mindenféle osztályok, főcsoportok, bizottságok, csoportfőnökségek és kuratóriumok alakulnak (a szerzői jog ismételt megreformálásával már most 200 ember foglalkozik melléktevékenységként). Ezek fel fogják fedezni, hogy ki kell, tiltani a porno site-okat, és a pedofil oldalakat. Mindezek után le lesznek döbbenve, mert külföldön és a satelite-okon - és az újságárusok kínálatában! - továbbra is ott lesznek az oldalak, csak éppen a külföld és a satelite okán a rendőrség tehetetlen lesz velük szemben.
Szabályozni fogják az Internetes rádiókat, televíziókat. Az eredmény az lesz, hogy a választások küszöbére érkező, a Matáv-koncessziótól immáron megszabadult ország a külföldre telepített rádiókat fogja hallgatni - ha úri kedve arra viszi az egeret. A rendszergazdák után a szolgáltatók is kiköltöznek külföldre, hajókra és műholdakra. lehet, {Lehet} hogy még olcsóbban is jönnek ki, mert a mobil telefonokon fellelkesült szerzői jogvédők állítólag most az Internetes honlapokat akarják megadóztatni a szerzők árváinak könnye hatására. Az más dolog, hogy pont a szerzőktől, a honlapok és site-ok alkotóitól kérnek majd baksist, azoktól, akik Internetről lévén szó maguk is fizetnek, méghozzá nem keveset a szoftverért, a hardverért, a villanyért és gázért, valamint a telefonért - a Matávnak! A bevételről viszont a szerzők jogvédői nem gondoskodnak. Hogy is van ez?{Minden honlap szerzője elvben ékeskedjék a sajátját termékével. Az átvételnél, ha az az Internetről történt, ki kell derüljön a forrás. Mivel ez a média jellegében más, mint a többi, felvethető az a gondolat is, hogy valamely művészi alkotás Interneten való terjesztése nem tekinthető-e az illető alkotás reklámjának, s talán épp fordítva kellene fizetni, vagy - jobb a békesség - "pénz az ablakban".}
Az utókor szeme a jövőből ránk kacsint. MOST és nekünk kell tennünk azért, hogy az ország előbbre lépjen, hogy az Informatikai Társadalomról ne csak beszéljenek, hogy ne csak ebből éljenek meg azok, akik döntenek. Legyen nekik is Internetük otthon, megfizethető áron. Mivel mi nem dönthetünk, megpróbáljuk kitalálni a megoldást (az atombombával nem foglalkozunk). Azonban ha nem veszik a lapot a döntére {döntésre} jogosult hozzá nem értők, kénytelenek leszünk elgondolkodni, mihez is értenek a döntéshozók? Mert ha csak élősködnek, akkor ők (is) Zöld Hiénák.
{Ennek a szellemes fordulatnak azonban hiányzik a másik fele. Magam is hajlok arra, hogy gyorsuljon az információs társadalom kiépítése. Ez azonban piaci alapon szokott megvalósulni. Mint adófizető, fontosabban tartom, ha a tőlem elvett pénzek az égető gondok megoldására, a nyugdíjakra, a gyerekekre fordítódnak. A vállalkozások támogatása az ezen a téren megindulókra is vonatkozik, s az egész kérdéskör a Széchenyi terven belül kezelendő. Van azonban néhány olyan lépés, amelyet magam is várok. Ezek közül a megfelelő egyezményekhez csatlakozás és így a vámtételek mérséklése rövidesen megvalósul. Jellemző. hogy ezt addig követelték, amíg nem kezdett megvalósulni. Mihelyt a dolog kimozdult a holtpontról, azt kezdte kiabálni a média, a cégek lenyelik majd a vámtételeket, nem lesz semmi olcsóbb. Valóban jó lenne, ha alacsony percdíjat kapna az 51-es szám, kérdés, hogy kinek-minek a terhére. Talán - bár kicsit idegen a rendszertől, - áfa mentessé lehetne tenni ezt a vonalat. Híreim szerint 2001 hoz majd eredményeket. Kérdés, hogy ezek megszületését ilyen gunyoros - szatirikus írásokkal elő lehet-e segíteni. Talán igen. De mondhatta volna szebben, kis lovag...}
PS euroASTRA
Kommentárok, javítások: SL Magyar-Hon-Lap