MKDSZ - hírek
Az MKDSZ Országos Elnökségének januári ülése

Az Országos Elnökség idei első ülésére meghívást kapott Kobold Tamás, Miskolc kereszténydemokrata polgármestere, Üveges Lajos, a miskolci MKDSZ szervezet elnöke, valamint Szakolczai György, a (törvényes) KDNP főtitkára is.

Varga László, a KDNP elnöke beszámolt a KDNP választmányi tagjainak többségével rendezett november 4-i üléséről. (Erről tudósítottunk 2001/l. számunkban.) Kovács K. Zoltán ismertette a KDNP álláspontját az MKDSZ-Fidesz-KDNP tervszerű együttműködésének módozatairól. A KDNP tudomásul veszi a Fidesz-MKDSZ megállapodást, de kéri saját jelöltjeinek támogatását ott, ahol nincs Fidesz és MKDSZ-jelölt. Az eredményes együttműködés érdekében kölcsönös tájékoztatást javasolt, valamint azt, hogy az MKDSZ hivatalosan is képviseltesse magát a KDNP elnökség ülésein.

Az Országos Elnökség megvitatta a miskolci önkormányzatban folyó MKDSZ-Fidesz vita jelenlegi állását. (Az előzményekről lásd: 2001/1 és 2000. év végi számainkat.) A miskolci önkormányzatban 8 MKDSZ, 5 MDF, 4 Fidesz és 2 független képviselő alkotja a Kobold Tamás polgármestert támogató frakciót. Annak ellenére, hogy a legerősebb csoport az MKDSZ, a Fidesz tagjai nem járulnak hozzá, hogy a frakció elnevezésében az MKDSZ szerepeljen. Hivatkoznak a választást megelőző szerződésre, amelyben az MKDSZ hozzájárult, hogy a választáson az egész frakció a Fidesz nevét viselje. Ennek oka az volt, hogy a Fidesz mindenütt helyi erején felül élt az országos siker által biztosított fölényével. A Fidesz, a koalíció szétesését kockáztatva sem hajlandó új megállapodást kötni. Az MKDSZ miskolci szervezete sürgeti, hogy az önkormányzat keretében az MKDSZ alkosson külön frakciót. Az Országos Elnökség úgy döntött, hogy a következő egy hónap alatt még egy utolsó kísérletet kell tenni a megegyezésre. Ha a miskolciak végül mégis önálló frakciót alakítanak, akkor is kötelesek együttműködni a többi polgári párttal a koalíció keretében és nem létesíthetnek tartós együttműködést az MSZP-vel.

Az MKDSZ-Fidesz MPP együttműködés

Az erről folytatott vita alkalmat adott rá, hogy a többi megyék is kifejtsék véleményüket a helyi együttműködés múltjáról és jelenéről. Csépe Béla szerint a probléma látensen mindenütt fennáll, de a helyi érdekeket mindenütt alá kell rendelni az országosaknak. Deák András, budapesti elnök szerint három éve nem lehetett előre látni, milyen következményei lesznek az akkori megállapodásoknak, de nem látja akadályát az önállóságnak. Keresztes György szerint, ahol a Fidesz megtagadta, hogy az MKDSZ egyenrangú partnerként szerepeljen, például Hevesben, ott végzett a legrosszabbul. Ezért a Fidesznek javára válna, ha mindenütt nyíltan vállalná a kereszténydemokrata értékeket. Csorba Dezső, Győr megyei elnök szerint a Fidesz szavazótábora ma olyan mértékben áll keresztény felfogású személyekből, hogy ezzel nem tanácsos visszaélni, noha országos szinten jó az együttműködés. Ivanics István országgyűlési képviselő szerint a vita már a következő választásokról szól. Európa-szerte csak közösen fellépve tud győzni a jobboldal. Ha réseket hagyunk az együttműködésen, elbukunk. Lehet hogy gyengék vagyunk, de az egységet mi tudjuk hitelesíteni, a választást viszont csak a Fidesz veszítheti el. Varga László szerint ki kell tartani az együttműködésben a 2002-es választásokra gondolva., még ha ez áldozatokkal jár is. Kovács Gábor, Nógrád megyei elnök is a Fidesz indokolatlan helyi túlsúlyában látja a problémát.

Harrach Péter társelnök röviden beszámolt az MKDSZ-Fidesz együttműködési tárgyalásairól, amelyek biztatóak, de az elnökségi ülés időpontjáig még nem fejeződtek be. Örömmel értesült arról, hogy Békés megyében is túllépték a száz fős létszámot. Ajánlatos mindenütt, ahol elérték ezt, sürgősen megalakítani a megyei elnökséget. Ez a soron következő feladatok között az első. Az elnökségi tagok feladata a helyi szervezetek meglátogatása. A harmadik célkitűzés a külső kommunikáció megerősítése.

A közeljövő feladatai

Harrach Péter ismertette az elnökségi munkatársak tevékenységi körét és a feladatok felosztását is. A külső kommunikáció elsősorban a belföldi ügyek társelnökének, tehát Harrach Péternek a feladata, ebben segíti Császár Attila újságíró, Molnár József, MKDSZ-összekötő,  aki a minisztériumi kabinetben is tevékenykedik, továbbá egy szervező. Surján László külkapcsolati társelnök, munkatársai Náday Istvánné és Dessewffy László, feladataik közé tartozik a Hír-Lap megjelentetése. Harrach Péter egyúttal elismerően szólt Surján Lászlóról, mint az Európa Tanács alelnökéről, akinek ez az elfoglaltsága nem teszi lehetővé, hogy eddigi elnöki tevékenységét teljeskörűen folytassa.

Az MKDSZ Központja Budapest Belvárosban, a Veres Pálné u. 10. számú irodában fog működni, amelyet a Belvárosi Kereszténydemokrata Egyesület tart fenn. Az ottani központ irányítói: Nógrádi László ügyvezető elnök és Soltész Miklós ügyvezető titkár, 2-3 munkatárssal. Csépe Béláné, aki a nyilvántartást és a pénzkezelést intézi, továbbra is a Képviselői Irodaházban marad, a Széchenyi rakpart 19. sz. alatt.

Az elnökségi ülés határozatot hozott két aláírásgyűjtés indításáról, az ifjúság védelmének érdekében és a vallási szekták ügyében. Véleményt kell nyilvánítani a média erkölcsromboló hatásáról, a gyermekek egészséges nevelésének veszélyeztetéséről, az erőszak és szexualitás kultuszáról, a tények média-beli meghamisításáról. Ez az akció a helyi MKDSZ-vezetőknek lehetőséget ad helyi tevékenységre, a társadalmi és egyházi kapcsolatok javítására. Az MKDSZ az ócsai körzetben a Fidesz jelöltjét támogatja.

Szóba került az elnökségi ülésen a tagfelvételek kérdése is. A fennálló alapszabály értelmében az MKDSZ csak egyéni tagokat vesz fel. Nincs rá mód, hogy testületek - beleértve a KDNP szervezeteit is - kollektíve csatlakozzanak. Természetesen örömmel vesszük, ha egyénileg, a feltételek fennállása eseten tagjaik az MKDSZ-be jelentkeznek, de alá kell vetniük magukat az MKDSZ már kialakult szervezeti rendszerének.

Belpolitika

A hosszú téli parlamenti szünet alatt a médiának sikerült állandó izgalomban tartania önmagát és a politikai életet. Ehhez a Kisgazdapárt szolgáltatott - jórészt önhibájából - ürügyet. Ennél azonban fontosabbak voltak a kormányzati bejelentések és intézkedések.

Megkezdődött a Széchenyi Terv pályázatainak kiírása. Erre az évre 296 milliárd, jövőre 331 milliárd forint pályázható vállalkozáserősítő, kutatási, informatikai, turisztikai, autópálya-építési és lakásépítési célokra, ebből csak a lakásépítésre 142 milliárd jut. Az újságokban sorozatosan jelennek meg a pályázati kiírások. Ettől az évtől jelentősen emelkedik a gyermekes családoknak járó jövedelemadó visszatérítés, indul a diákhitel, amelyet majd a diploma megszerzése után kis részletekben kell visszafizetni az akkorra már jelentősen megemelkedett keresetekből. A második világháború óta először tesz kísérletet egy kormány - a jelenlegi - arra, hogy a kereseteket hozzáigazítsa a háború előtti Magyarország, vagy a jelenlegi fejlett világ kereseteihez. Ennek első lépése a minimálbér 40, jövőre 50 ezer forintra emelése. Végre megkezdődik az egészségügy átszervezése is.

1946-ban - a forint bevezetésekor - az akkori kormány a békebelinek egyharmadában állapította meg a keresetek színvonalát, a létfenntartási költségek hányadában. Azóta ez a színvonal fokozatosan ötödére-hatodára, sokaknál tizedére csökkent. Ezt kell a következő évtizedekben pótolnia gazdaságunknak. Ez a mérlege a szocializmus fél évszázados garázdálkodásának, kátyús utakkal, szűk panellakásokkal, csődbement nehéziparral, felforgatott tulajdonviszonyokkal, elzálogosított gazdasággal tetézve.

Mindez a médiumokban úgy jelenik meg, mintha az intézkedésekkel, a béremeléssel, hitelnyújtással a kormány munkanélküliséget, egy életre szóló eladósodást zúdítana a jövő nemzedékekre. Holott az intézkedések azt a célt szolgálják, hogy minden most vagy a jövőben tanuló fiatal diplomát, egész életre szóló, folyton megújuló képzettséget tudjon szerezni, ezzel együtt egész Európában megálljon a helyén, versenyképes tudás birtokában.

Ezekről az elképzelésekről szólt Orbán Viktor miniszterelnök, a Vigadóban rendezett, hagyományos országértékelő beszédében. Megállapította, hogy sikereinket a nemzetközi közvélemény is tudomásul veszi és kezdik érezni a legrosszabb helyzetben élők is a körülmények javulását - elismerve, hogy még nagyon sok a tennivaló a leszakadó rétegek felzárkóztatásában. Ennek az útja a munkán és a tanuláson át vezet. A törvényes rend is megszilárdulóban van, mert a mi jövőnknek a munkára kell épülnie, amelyben a mezőgazdaság is tisztes megélhetés nyújt majd, ha a közeljövőben megszületnek az ezt biztosító törvények. Az egész magyar gazdaság olyan ütemben növekszik, hogy már kevés a szakképzett hazai munkaerő, ezért támogatni lehet a határon túliak itteni munkavállalását a hiányszakmákban. A jövőbe vetett hitet jelzi, hogy lelassult a népesség fogyása és kis mértékben nőtt az újszülöttek száma.

A Magyar Polgári Együttműködés által rendezett országértékelés iránt ma már akkora az érdeklődés, hogy igen nehéz meghívót szerezni. Az MTV 1 pedig kétszer és a Duna TV is sugározták a beszédet, amelyet így milliós hallgatóság kísérhetett figyelemmel.

Az ellenzék persze iparkodott kicsinyíteni a beszámoló jelentőségét és kifogásolta, hogy a miniszterelnök nem arról beszélt, amit Kovács László és Demszky Gábor szerettek volna a szájába adni. Az sem tetszett, hogy a kormány a saját programját teljesítette két és fél év alatt nyolcvan százalékig, nem azt, amit az ellenzék szeretett volna látni. A közállapotok és a gazdasági helyzet ma már nehezen tagadható javulása egyre hisztérikusabb megnyilvánulásokra készteti az ellenzéket. A kormányoldal minden nyugalomteremtési kísérletét előre megrágalmazzák és minden észszerű együttműködést elutasítanak, mint legutóbb Szájer József frakcióvezető tárgyalási ajánlatát az európai csatlakozás érdekében. Kovács László, az MSZP elnöke olyan javaslatokat kényszerített Nagy Sándor MSZP frakcióvezetőre, amelyekről előre tudni lehetett, hogy nem lesz bennük megegyezés.

Közvélemény

Az ellenzéki hisztériát fokozták azok a kutatási eredmények, amelyek szerint a Fidesz részben ledolgozta az MSZP-vel szemben fennálló népszerűségi hátrányát, sőt a Tárki szerint utol is érte az MSZP-t. Azzal nyugtatják magukat és etetik a nyilvánosságot, hogy ez az eredmény csak tévedés (vagy hamisítás) következménye lehet.

Mulatságos, hogy amikor az MSZP valószínűtlenül magas népszerűségi fokon állt, nem jutott eszükbe kételkedni. Akkor bezzeg nem gyanúsította a baloldali média tévedéssel, vagy csalással a közvéleménykutatókat. Inkább azokon gúnyolódtak, akik kétségbe vonták az MSZP hihetetlenül magas népszerűségi mutatóit. Egyetlen hónap mérései alapján persze nem lehet nagy változásra következtetni. És a tárgyilagos megfigyelő nem számíthatott ilyen hirtelen változásra a kormány kedvezőbb megítélésében. De azért arra mégis csak számítani kellett, hogy a kormány sikeres politikájának végül mégis csak lesz pozitív hatása. Valójában az eddigi mutatók sem voltak kedvezőtlenek a Fidesz megítélésében.

Az abszolút számok nyelvére fordítva: a Fidesznek a választások óta egy pillanatig sem csökkent nagyon a támogatottsága. Az MSZP is egy viszonylag szűk sávban, 24-30 százalék között mozog.

A Fidesz 1998-ban, a választások első fordulójában 1,26 millió szavazatot kapott. Jelenlegi támogatottsága a százalék alapján kiszámítva 1,5 - 1,6  millió, vagyis 300 ezerrel több, mint a választáskor. Az MSZP akkor 1,45 millió szavazatot kapott. Jelenlegi támogatottságát a kutatások 1,5 - 2,3 millióra becsülik. Vagyis a becslések ingadozása 0,8 millió a négy, egy időben végzett felmérésben. És ugyanannyi a különbség a választási eredményéhez képest. Összehasonlítható ez még azzal is, hogy az MSZP 1994-ben, sikere tetőpontján is csak 1,8 millió szavazatot kapott. Elképzelhető-e, hogy a csalódott kisgazdák vagy szabad demokraták az MSZP-hez álltak át. Ez nehezen hihető.

Az utolsó felmérések szerint jelenleg ez a két párt a kiesés határán áll. De ez egyúttal a parlamentbe jutás határa is. Az SZDSZ-t Demszky a sírból hozta vissza, az FKGP viszont oda tart. Február közepén a Gallup szerint a lakosság 1 százalékára számíthat.

A kisgazdák helyzete

Az FKGP-ről pillanatnyilag csak annyit lehet mondani, hogy a frakció tagjai - történjék velük bármi is - a kormányt akarják támogatni. Ez vonatkozik Torgyánra és híveire, és azokra is, akik öt szeretnék háttérbe szorítani.

A jelek szerint Torgyán József sorozatosan rosszul reagált az őt ért gátlástalan támadásokra és rágalmakra, viselkedésével inkább gyanússá ás sebezhetővé tette sajátmagát. A belső kritikákra fenyegetésekkel és kizárásokkal válaszolt, nem volt tekintettel arra, hogy kormányzó párt vezetőjeként - tekintettel a Fideszre is - nem teheti meg azt, amit ellenzékben megkockáztatott. Számos, nem menthető hibát követett el, olyan embereket juttatott fontos állásokhoz, akik alkalmatlanok és megbízhatatlanok, végül egy veszedelmes szélhámosokból álló társaság még a fiát is korrupciós gyanúba keverte.

Az elmúlt tíz év minden ballépése most összecsapott az FKGP-nek és elnökének feje fölött.

Nincs a Fidesz mellett más közép párt, amely képes lenne a választók előtt alternatív, hiteles politikai képet felmutatni, azok megnyugtatására, akik valamilyen okból idegenkednek az egypártiságtól és a szélsőségektől. Érződik annak a politikai bűnnek a súlya, amelyet Giczy és támogatói elkövettek, amikor nem éltek a Fidesz által felajánlott szövetségkötéssel, és a kereszténydemokrata pártot szétverték.

Hamarosan ki kell derülnie annak, hogy az FKGP valóban kisgazdapárt-e, vagy csak Torgyán-párt. Meg tudja-e tartani választóit és túléli-e belső válságát, vagy Torgyán - a többséggel szembefordulva - saját politikai pozícióját fontosabbnak tartja az ország érdekeinél és meggyengíti a kormánykoalíciót.

Az FKGP által kiváltott politikai bizonytalanság is sürgeti, hogy a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség erősítse szervezeteit és láthatóvá tegye jelenlétét a politikai életben. Erre nagyszerű alkalom a már folyó aláírásgyűjtés.

Az MKDSZ a sajtóban

Ha valaki témakörök szerint gyűjtené a publicisztikákat, a legsoványabb iratgyűjtője valószínűleg az MKDSZ feliratot viselné.

Mióta Hódmezővásárhelyen megkezdődött az újjáépítés, megritkultak a Rapcsák Andrással foglalkozó írások. Olykor-olykor megeresztenek egy bűzbombát, vagy egy középfokú rágalmat a témafelelősök, "a többi néma csönd" - írná Shakespeare.

Leginkább Harrach Péter társelnökünk képe tűnik fel, a Fidesz-kormány miniszterének minőségében. Január 20-án a Magyar Nemzetben - kivételesen - politikai témájú írása jelent meg, a hatékony választási szövetség témakörében. Rövid visszatekintés után áttérve az MKDSZ mai szerepére, úgy látja, hogy akkor lehetünk hatékonyak, "ha a politikai gondolathoz vagyunk hűségesek, nem a szervezethez." ...ha elveinkben radikálisan keresztények, stílusunkban mérsékeltek maradunk.

"A Fidesznek nagy szüksége volt az MKDSZ-re, mert biztosította az egyházias szavazókat." Azóta nagy változás, hogy a Fidesz is az Európai Néppárt tagjaként "rövidesen erős kereszténydemokrata párttá válik, a szó nyugat-európai értelmében." Ez fenntartja egymásrautaltságunkat, amely hozzájárul a jelenlegi koalíció hitelesítéséhez és lehetővé teszi győzelmét 2002-ben.

Surján László társelnökünk a Népszabadság "vélemény" rovatában a státustörvény ügyében az SZDSZ-es Bauer Tamással vitatkozik. Részletesen megmagyarázza, hogy mi a jelentősége a határon túli magyarokkal fenntartott kapcsolatoknak: megkönnyíti identitásuk megőrzését, oktatásukat, munkavállalásukat, gyógyításukat és felkészíti őket a kitartásra őseik lakhelyén és ebben segíti őket.

"Kobold Tamás, Miskolc fideszes polgármestere" bevezetéssel közöl interjút a Magyar Nemzet, már a címadásban igazolva a miskolci kereszténydemokraták panaszát. Kobold Tamás ugyanis nem fideszes, hanem kereszténydemokrata. Az írás Miskolc fejlődésével, gazdasági problémáival, jelentős eredményeivel foglalkozik. Eddig a kereskedelem fejlődött, a következő 3-4 évben nagyobb ipari üzemek letelepülése várható, a pályázatok megteremtik a fejlesztésekhez a lehetőséget. Kobold szerint szükség lenne az önkormányzati törvény módosítására, de ehhez kétharmados többség kellene a parlamentben.

És végül egy érdekes lelet: "A demokráciát rágalmazta egy háborús bűnös ügyvédje... aki a demokratikus igazságszolgáltatás egyes szerveinek eljárását a nyilas számonkérőszék működéséhez hasonlította. Vajon az az ügyvéd, akit kizártak a kamarából, mert megsértette a demokrácia törvényeit, lehet-e törvényhozó?" - kérdi az újság. Úgy látszik, nálunk ma minden lehet, mert ez az ügyvéd még mindig tagja a parlamentnek. Nem más ő, mint dr. Varga László, aki egy koncepciós per ártatlan vádlottját, egy hadifogságból hazatért parasztembert védett 1948-ban, az "Igazság" ! című bolsevik újság szerint. Ők mindig az "igazat" mondták. És mint tudjuk, az igazság oroszul: PRAVDA.

D.L:

Könyvszemle

Válogatás jelent meg Barankovics István leveleiből, amelyeket sógorának, Salga Miklósnak, Barankovics Sarolta férjének írt New Yorkból haza, Magyarországra. Az 1966-70 között írt levelek elsősorban az itthon élő családtagoknak küldött segélycsomagokról tudósítanak. Ugyanakkor betekintést nyújtanak a távolba szakadt férfi ragaszkodásáról elhunyt szüleinek emlékéhez, valamint élő rokonai iránti szeretetéről és a honvágyról, amelyet nem küzdhetett le. A levelek - különösen édesanyja iránti fiúi szeretetét felelevenítő - ábrázolják erkölcsi értékrendjét: a tisztesség, becsület, munka, igazságosság és hivatástudat dolgában.

A levelezés noha a kutatónak nem kínál forrásanyagot - hitelesen tükrözi Barankovics Istvánnak, a magyar kereszténydemokrácia kiemelkedő alakjának személyiségét, mélyen hívő emberségét.

A könyv egyúttal érdekes dokumentuma az 1950-70-es évek világának, amikor elszakadt hozzátartozók évtizedekig nem láthatták egymást, az itthon maradtakat mélységes gyanakvás, rendőri fenyegetés, a kintieket kommunista provokáció és mindkét felet egzisztenciális bizonytalanság fenyegette. Amikor eseményszámba ment egy-egy IKKA-csomag, vagy használt ruhacsomag küldése és mindezt, beleszámítva még a családi eseményekről szóló leveleket is, abban a biztos tudatban lehetett csak továbbítani, hogy III/I-III titkosszolgálatiak, postások, vámosok szimatolnak, a Kádár Jánosné által vezetett és "savanyítónak" nevezett intézmény kotorászik a mások magánéletében.

Emlékeznünk kell azokra az időkre, akik pedig nem élték át, jó ha tudják, mik voltak itt.

Kovács K. Zoltán

(A könyv Salga Miklós magánkiadása, 4400 Nyíregyháza, Tompa Mihály u.5. I/3.)

Hírek - események

A Pro Patria a Kereszténydemokráciáért Egyesület január 30-án rendezte idei első összejövetelét a budai Szent Imre Gimnáziumban. Surján László, MKDSZ elnök az Európai Unióba való belépésünk alapkérdéseit vizsgálta. A közvélemény 70 százaléka belépésünket támogatja, összefogást, jólétet, a szétszakított nemzet újra egyesítésének lehetőségét, méltó európai helyünk elfoglalását reméli. A másik 30 százalék vajon az önrendelkezést félti? Az Európai Tanács, a parlament, a bizottságok bonyolult döntési rendszere bonyolult, de a mechanizmus kizárja, hogy elveszítsük önállóságunkat, kulturális és nemzeti identiásunkat. Maróth Miklós akadémikus, a Pro Patria társelnöke Európa keresztény gyökereit a római eredetből vezeti le. Őseink a kereszténységgel együtt ezt a római múltat is örökölték és mi ehhez a római-keresztény Európához csatlakoztunk. Sajnálatos, hogy a mai Európa ezzel nem azonos. Ezért ősi örökségünket magunknak kell megtartanunk. Borókai Gábor kormányszóvivő az "országimázs" jelentőségéről beszélt, ami nem más, mint országunk jó híre. Az EU tagállamokban 70 százalék véli úgy, hogy országunk csatlakozásával ők is nyernek. Ausztriában ez az arány 75 százalék. Itthon is ennek megfelelően kell alakítanunk arculatunkat. Ami az országképpel kapcsolatos kiadásokat illeti, más országok ötször annyi pénzt fordítanak a belső alakításra és ugyanannyit kifelé. Ez például Németországban 150 milliárd forintnak felel meg. S Anglia 537 milliárd forintnak megfelelő összeget fordított a millennium megünneplésére, Ausztráliában csak a szilveszteri ünnepség 600 milliárd forintnak megfelelő kiadás volt. Sajnálatos, hogy nálunk az ellenzék ezt a fontos ügyet is iparkodik lejáratni.

A Széchenyi Kör január 26-i összejövetelén nagy érdeklődés kísérte Varga László "Nagy hal" című tv. játékának vetítését. Előzőleg Sziki Károly színművész Sütő Andrásnak "Engedjétek hozzám jönni a szavakat" c. művéből adott elő részletet.

Az MKDSZ Újpesti Csoportjának Közéleti Értékek Kollokviuma c. előadássorozatában Szabó-Pelsőczi Miklós gazdaságkutató a globális pénzügyi rendszer távlatairól tartott előadást.

Az MKDSZ Belvárosi Szervezetének januári összejövetelén Deák András budapesti elnök a fővárosi önkormányzat problémáiról, februárban pedig Rubovszky György MKDSZ-Fidesz országgyűlési képviselő az MKDSZ és a Fidesz együttműködéséről, ennek távlatairól, kilátásairól tartott előadást.

A Borsod-A-Z. megye zempléni tájegységéhez tartozó Golopon március 11-én polgármester-választás készül. Borbás Imréné, az MKDSZ helyi elnöke arról értesítette a Hír-Lapot, hogy az MKDSZ Kondráth Józsefet, az MKDSZ tagját jelölte és indítja a tisztség elnyeréséért. A választási hadjárathoz sok sikert kívánunk. Az MKDSZ erejéhez mérten támogatást is nyújt a választási kampányhoz.

A Barankovics Akadémia Alapítvány a 2000. évben - részben önállóan, részben más rokonszervezetekkel közösen - összesen tizenöt jelentősebb összejövetelt, estet, előadást rendezett. Ezekről az év folyamán beszámoltunk.

Az MKDSZ Budapesti Körlevél januári száma Harrach Péternek az MDF-re vonatkozó nyilatkozatát közli, interjút készített Nógrádi László ügyvezető elnökkel, ismerteti Mészáros Józsefnek a Nyugdíjintézet főigazgatójának kispesti előadását, lapunkhoz hasonlóan beszámol az MKDSZ decemberi küldöttgyűléséről.

Az MKDSZ XIII. kerületi önkormányzati tisztségviselői Info címmel saját havilapot indítottak útjára.

A Keresztény Élet c. hetilap, amelynek indításában 1993-ban, az akkori KDNP is segítséget nyújtott, és amelyről Giczy György szakértő szemmel akkor kijelentette, hogy két hét múlva megbukik, február 8-án sajtófogadást rendezett.  Ezen bemutatta, hogy nagyobb terjedelemben, színes képekkel illusztrálva a keresztény családok lapjaként lép legfrissebb, kilencedik évfolyamába. A lap jelenleg 25 ezer példányban jelenik meg és már nem csak templomokban, hanem újságárusoknál is beszerezhető. Miután itthon számtalan, a kereszténységtől csillagászati távolságban álló női és egyéb magazin mossa az agyakat és terjeszti a hamis életérzést, ferde világképet, felhívjuk olvasóink figyelmét erre - a más országokban sikeres - keresztény családi laptípusra.
 

A Hír-Lap Szerkesztőség kérése

Kérjük, hogy akik a Hír-Lap részére szervezeti vagy egyéb értesüléseket kívánnak küldeni, a borítókon, illetve magán a küldött íráson szíveskedjenek feltüntetni, hogy az anyagot a Hír-Lap számára, megjelentetés céljából küldték.

Köszönettel vennénk, ha szervezeteink a náluk törtét eseményekről időnként tudósítanák a Hír-Lapon keresztül a kereszténydemokraták egyre gyarapodó táborát.

D.L.

**** Naponta friss információkat közöl internetes újságunk, a Magyar–Hon–Lap. Kérjük, hogy internethez hozzájutó tagjaink rendszeresen olvassák és tájékoztassák az ott kapott ismeretekről környezetüket is.

Címe: http://www.mkdsz.hu

A Magyar-Hon-Lap rendszeresen tudakolja olvasói véleményét. E-mail címmel rendelkező tagjaink az mkdsz@elender.hu címre küldjenek egy levelet, hogy lássuk, kiket tudunk a kapcsolattartás e gyors módjával információval ellátni.

****

Az alábbiakban néhány írás, amely a Magyar-Hon-Lapon is olvasható:

 

Magyar Kereszténydemokrata Szövetség

Pro Patria Összefogás a Kereszténydemokráciáért Egyesület

Az MKDSZ XII. Kerületi szervezete és a Pro Patria egyesület

Kereszténydemokraták a Kormányban
- keresztény értékek a napi gyakorlatban -
-
címmel fórumot rendez

2001. április 3-án, kedden 18 órakor

Előadók:
 

Harrach Péter   Mikola István

szociális és családügyi miniszter egészségügyi miniszter

Helyszín:  Budapest, XII. Művelődési Központ (volt MOM)  Csörsz u.18.

Közreműködik a Pannonia Sacra Általános Iskola Énekkara

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

 

Kiadja: Felelős szerkesztő: Postacím:

a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség és a  Fidesz Magyar Polgári Párt országgyűlési frakciójának kereszténydemokrata csoportja  Dessewffy László  Tel: 441-5886 fax: 441-5856 Surján László, Budapest, 1358. Pf. 2.

Vissza a kezdőlapra