Vissza
a kezdõlapraKompromisszum-képtelen MSZP a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló törvény
módosításával kapcsolatban is.
Az MSZP visszatáncolása egyben válasz azoknak is, akik azon aggodalmaskodtak, hogy nem kell-e túl nagy árat fizetni a kompromisszum érdekében. Az MSZP kompromisszum-képtelen, hiszen ez a visszatáncolás is ezt bizonyítja, az MSZP frakcióvezetése nem járult hozzá a Kósáné Kovács Magda által aláírt egyezséghez.A kérdés az, hogy Kósáné felhatalmazás nélkül tárgyalt-e, vagy utólag gondolták meg magukat.
Bármely eset az igaz, a lényeg az, hogy megbízhatatlanok!
Bizonytalan egyházügyi alku
A szocialisták új feltételt szabtak a támogatásért cserébe Munkatársainktól
Az MSZP a korábbi álláspontján túllépve újabb feltételhez köti az egyházügyi törvény módosításának támogatását. A Fidesz ma alakítja ki a véleményét a megegyezés lehetõségérõl. A történelmi egyházak a kultusztárca eredeti javaslatát támogatják.
Ma dönt arról a Fidesz-frakció, hogy elfogadja-e az egyházalapítási törvény módosításával kapcsolatos MSZP-s javaslatokat - tájékoztatta lapunkat Isépy Tamás. A jelenleg hatályos törvény csak kétharmados többséggel módosítható, ezért egy héttel ezelõtt már a két párt között egyeztetés folyt egy kompromisszumos javaslat kidolgozásáról. Ez alapján az eredeti tervezetbõl kikerülne az, hogy mi nem tekinthetõ vallási tevékenységnek, valamint az a passzus, amely társadalmi hasznosságuk alapján különbséget tenne az egyházak között. Ezeket a pontokat az MSZP és az SZDSZ, valamint több kisegyház is ellenezte.
Egyértelmûen jeleztem Isépy Tamásnak, hogy a kettõnk közti megbeszélések nem helyettesítik a politikai jellegû tárgyalást, mivel mandátumom csak a Fidesz által kezdeményezett egyeztetésre terjedt ki - nyilatkozta lapunknak Kósáné Kovács Magda azután, hogy tegnap megbeszélést folytatott a két képviselõ. A szocialista politikus jelezte, lezártnak tekinti a kettejük közti egyeztetést. Kósáné elmondta: az MSZP elfogadhatónak tartja a kompromisszumban foglaltakat. Kérdésünkre kitért arra is: Nagy Sándor frakcióvezetõ - a politikai egyeztetésen belül - a kialakított kompromisszumos javaslat elfogadása után, március 14-én levélben kérte Szájer Józseftõl, hogy bizottsági indítványként közösen kezdeményezzék a Sasvári Szilárd nevéhez köthetõ költségvetési passzus megsemmisítését. Mint ismeretes, ez szigorú feltételekhez köti, hogy mely egyházak adhatnak olyan nyilatkozatot, amely adókedvezményre jogosít. Nagy Sándor levelébõl kiderül: az MSZP képviselõcsoportja csak akkor támogatja az egyház-alapítási törvény módosítását, ha a Fidesz teljesíti ezt a feltételt. Isépy szerint ez a javasalat olyan, mintha azt kérnék: "a címerbõl vegyék ki a koronát".
Gyulay Endre, szeged-csanádi megyés püspök lapunknak úgy fogalmazott: még az értelmezõ kézikönyvben is megtalálható a vallás és az egyház definíciója, így a kormány szándéka, hogy ezen kritériumokat törvényi szintre emelje, nem nevezhetõ diszkriminatívnak.
- Ha valaki egyházat kíván alapítani, legalább azt kellene tudnia, hogy mely kritériumoknak kellene megfelelnie - mondta Gyulay Endre. Hozzátette: más a vallás és más a filozófia, aki ezt tagadja, annak egyéb szándékai vannak, nem a vallásszabadság védelme. Bölcskei Gusztáv, a református zsinat lelkészi elnöke szerint a parlament összetétele miatt várható volt, hogy a kormány nem tudja megvalósítani az eredeti módosítást. Harmati Béla, az evangélikus egyház püspöke nem támogatja az MSZP és a Fidesz megállapodása révén létrejött új szöveget. Mint mondta, az eredeti törvényen mindenképpen változtatni kellett, hiszen azzal vissza lehetett élni. Helytelenítette, hogy az egyház fogalmát meghatározó szövegrész kikerült a tervezetbõl. Álláspontja szerint az egyházak alapítói létszámát ezer fõre kellene emelni. Zoltai Gusztávot, a Mazsihisz alelnökét Izraelben értük utol, aki távolléte miatt nem tudott naprakészen nyilatkozni. Az alelnök szerint abban egységes a történelmi egyházak véleménye, hogy az alapvetõ fogalmakat a törvényben is meg kell határozni. Zoltai elfogadhatónak nevezte azt az álláspontot, hogy a felekezetek között különbség tehetõ a társadalmi hasznosságuk, támogatottságuk és a történelmi jelenlétük alapján. Az alelnök hagsúlyozta: ez nem áll ellentétben azzal, hogy "mindenkit, aki Istenben hisz, támogatni kell".
Buda Péter a tervezett törvénymódosítás ellen aláírásokat gyûjtõ Emberi Jogok Határok Nélkül nevû szervezet nevében elmondta: mivel tíz nappal késõbb kezdték meg akciójukat, mint a módosítás mellett aláírásokat gyûjtõ Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ), azt ennyivel késõbb fejezik be. Buda a támogató aláírások számáról még megközelítõ adatokat sem közölt. Az MKDSZ az eredeti terveknek megfelelõen a hét végén már befejezte akcióját, amelynek során csaknem nyolcvanezer szignó gyûlt össze az eredeti törvényjavaslat mellett.