Az alábbi cikk a Hargita Népe című újságban jelent meg. A gondok, amelyekről szól, nem ismerősek itthon. Két elem azonban figyelemre méltó: (1) Romániában is csak az iskolába ténylegesen járó gyermekek kapnak az államtól támogatást, az iskolakerülők nem. (2) Az ő bonyolult rendszerük - bár talán valóban ad visszaélésre is alkalmat - hatékonyabb, mint a miénk. Lássuk ezután a cikket.

Kitől vonható meg a családi pótlék folyósítása?

Szerkesztőségünkbe érkezett olyan jelzés, miszerint egy iskola megtagadta a családi pótlék, az ún. állami gyermeksegély folyósítását egy gyereknek, mert… cigarettázott az iskolában. Tudomásunk szerint más iskolában is fegyelmezési eszközként használják a csekk-könyvet, nem bélyegzik le az illető hónapra a csekklapot bizonyos kihágások esetén.
A megyei tanfelügyelőségen Juhász Ilona foglalkozik a családi pótlékkal kapcsolatos kérdésekkel. Lapunk kérésére elmondta, hogy a családi pótlék folyósítását az 1993. évi 61-es számú törvény, illetve az 1993. évi 591-es számú és az 1997. évi 165-ös számú kormányhatározatok szabályozzák. A jogszabályok szerint minden kiskorú gyermek jogosult a pótlékra. A hetedik életévüket be nem töltött gyerekek a népjóléti igazgatóságokon keresztül, az iskoláskorú gyerekek pedig a tanügyi tárcán, illetve a tanfelügyelőségeken keresztül kapják e pótlékot. Az iskoláskor előtti gyerekeknek havonta postai utalványokon vagy bankszámlán folyósítják a pótlékot, azoknak a gyerekeknek, akik az első osztály kezdésének évében augusztus 31-ig betöltötték hetedik életévüket, csekk révén.
A pótlék folyósításának felfüggesztését iskoláskorú gyermekek esetében a tanügyminiszter 1999. évi 4487. számú rendeletével jóváhagyott alkalmazási útmutató szabályozza. A gyermeknek nem írják alá az iskolában a csekkjét, amennyiben egy bizonyos óraszámnál többet hiányzik egy hónapban. Ezt a bizonyos óraszámot az iskolavezetés dönti el és az intézmény belső szabályzatában rögzíti. Pár évvel ezelőtt még központi szinten szabályozták, hogy hány igazolatlan hiányzás miatt függesztik fel a pótlék folyósítását. Továbbá nem állítanak ki csekket az iskolában, amennyiben a gyerek kimaradt az iskolából, avagy kizárták. Ebben az esetben a polgármesteri hivatalok szociális osztályához kell fordulni, és a népjóléti tárca biztosítja a pótlékot a gyerek nagykorúsításáig. Nem részesül pótlékban a gyerek, ha szanatóriumba, ún. preventóriumba utalták be, illetve ha kisegítőiskolában tanul, és ott teljes ellátást kap. A nyári vakáció két hónapjára azonban csekken folyósítják számukra az összeget. A mozgássérült gyermekek sem az iskolától kapják e pótlékot, hanem az illetékes kormányhivataltól. Pótlékra jogosultak az egyetem előtti oktatásban részesülő, tizennyolcadik életévüket betöltött fiatalok is, amennyiben nem szakították meg tanulmányaikat (pl. a nyolcadik osztály elvégzése után szakmunkásképzőt végeztek, majd rögtön középiskolába, avagy gimnáziumba iratkoztak). Juhász Ilona tájékoztatása szerint megyeszinten az év elején 45 864 volt a pótlékra jogosult iskoláskorúak száma, múlt hónapban 45 539-re csökkent a számuk, a csekken fizetett összeg meghaladja havonta az 5,9 milliárd lejt.
A tanfelügyelőség munkatársa arra is felhívta a figyelmet, hogy a csekk-könyvek elvesztését azonnal jelenteni kell az iskolánál, az iskola a maga rendjén a tanfelügyelőséggel közli az elvesztett értékpapír számát, a szaktárca meghirdeti az elvesztés és a semmisnek való nyilvánítás tényét. A pótlék folyósítását csak az elvesztés bejelentését követő hónapban kezdik meg újra. Ez esetben az akár több hónapban fel nem vett pénz az államkasszában marad.
A magunk részéről annyit fűznénk hozzá az egész pótlék-folyósítási ügyhöz, hogy rendkívül bonyolult rendszer alapján történik, még akkor is, ha 7 éves koráig minden gyermeknek alanyi jogon jár a pótlék, az iskoláskorú gyermekeknek pedig 16 éves korukig – ez egybeeshet a kötelező nyolc osztály elvégzésének időpontjával – a pótlék folyósítása a kötelező iskolalátogatás függvénye. Tehát semmi egyébhez nem köthető a csekk-könyv lepecsételése.

Sarány István

Vissza a kezdőlapra