Magyar Távirati Iroda

Fidesz-MSZP egyeztetés az egyházi törvényről

   Ha a kulturális minisztérium is jóváhagyja azokat a módosításokat az egyházi törvény megváltoztatását célzó kormányjavaslatban, amelyekben hétfőn állapodott meg Isépy Tamás a Fidesz és Kósáné Kovács Magda az MSZP parlamenti frakciója részéről, van esély a kétharmados jogszabálymódosítás elfogadására - derült ki a két politikus MTI-nek adott nyilatkozatából.
    Kósáné Kovács Magda a hírügynökségnek elmondta: a kompromisszum eredményeként kimaradna az előterjesztésből a vallás meghatározására vonatkozó - a szocialisták által korábban élesen kifogásolt - paragrafus, a negatív felsorolás arról, hogy mi nem minősül vallási tevékenységnek, valamint az a rész, amelyet a különbségtétel lehetősége miatt támadott az MSZP, és amely azt rögzítette volna: a törvény az egyházak társadalmi szerepéhez kapcsolódó jogok és kötelezettségek vonatkozásában eltérően is rendelkezhet.
     A szocialista politikus úgy értékelte, hogy az előterjesztés megmaradó része gyakorlatilag egyezik a saját javaslatukban foglaltakkal, így az MSZP számára elfogadható.
     Mint elmondta, "minden kimaradna a javaslatból, amivel a koalíciós pártok az általános vitában a törvénymódosítás szükségességét indokolták".
     Isépy Tamás az MTI érdeklődésére közölte: a megállapodás nyomán tervezett változtatásokat egyeztetni kívánja az előterjesztő kulturális tárcával.A szándékok szerint - ha a minisztériumnak megfelel a javaslatban tervezett változtatás - a parlament alkotmányügyi bizottságának módosító indítványcsomagjaként terjesztenék elő az egyezség alapján megfogalmazott változtatásokat.
     - Nem szabad presztízskérdést csinálni abból, hogy a törvényben benne legyen: az állam adott esetben pozitív diszkriminációt alkalmazhat a nyilvántartásba vett intézmények között, miután az Alkotmánybíróság ezt egy határozatában már kimondta - fogalmazott a fideszes honatya.
     A megállapodást úgy összegezte: nem kísérelnek meg törvényhozási úton támpontot adni a jogalkalmazónak arról, hogy mi a vallási tevékenység, illetve "nem rögzítik a törvényben azt az Alkotmánybírósági döntést, hogy az állam megkülönböztetést alkalmazhat".
     A két politikus szavaiból kiderült az is, hogy 100-ról 300-ra emelnék azt az alapítói létszámot, amelytől egy szervezetet egyházként lehet bejegyezni.

Vissza a kezdőlapra