Vissza
a kezdőlapraEmberi Jogok Európai Bírósága: döntés magyar ügyben Ítélethozatal nélkül zárta le az Emberi Jogok Európai Bírósága a Magyarországra illegálisan érkezett Jang Csun-csin kínai és Sierra Leone-i állampolgárságú személy ügyét, aki az ellene Kínából Magyarországhoz eljuttatott kiadatási kérelem teljesítésének megakadályozását kérve fordult a strasbourgi testülethez.
Az Európa Tanács jogi fóruma a napokban közzétett határozatában megszüntette az eljárást. A magyar szervek idén januárban elutasították a kiadatási kérelem teljesítését és a panaszost Budapestről Sierre Leonéba kiutasították.
Jang Csun-csin 1995-ben lépett illegálisan magyar területre, ahol később emberrablásért és hivatalos dokumentumok meghamisításért négy évi elzárásra ítélték. A büntetés letöltése után, 1999 nyarán a férfit a magyar hatóságok ideiglenes letartóztatásba helyezték, mert a budapesti kínai nagykövetség kiadatását kezdeményezte évekkel ezelőtt Kínában elkövetett, „huliganizmusnak” minősített bűncselekményeiért. A panaszos, akinek képviseletében a magyar Helsinki Bizottság fordult 2000 júniusában a strasbourgi bírósághoz, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok védelméről szóló konvenció előírásaira hivatkozva azzal érvelt, hogy kiadatása esetén várhatóan nem méltányos bírósági eljárás, súlyos börtönkörülmények, esetleg kínzás, vagy halálbüntetés fenyegeti.
A strasbourgi testület idén januárban minősítette elfogadhatónak az ügyet és a magyar félhez intézett állásfoglalásában a kiadatási eljárás felfüggesztését indítványozta a kérelem elbírálásáig, áll az MTI jelentésében.
A történet vegyes reakciót vált ki az emberekből. Van, aki sikerként éli meg, helyesli, hogy az ügyben Strasbourghoz fordultak, s ennek tudja be, hogy a magyar hatóságok az elítélt számára kedvező döntést hoztak. Az is kiolvasható a történetből, hogy Strasbourgban Kinát nem tartják emberjogi szempontból elfogadható országnak, mert elfogadta az ügyet. Mások a dolgok lassúságára mutatnak rá. 1999 nyarán tartóztatták le Jang Csun-csint, egy évig látszólag semmi nem történt. 2000 nyarán a helsinki bizottság fordult Strasbourghoz, ahol az ottani viszonyokhoz képest meglepő gyorsasággal: fél évvel később már valamit nyilatkoztak. majdnem két év kellett, hogy megszülessen a kitoloncolásról szóló határozat. Ismét mások - noha talán nem vonják kétségbe, hogy a bűnözőknek is vannak emberi jogai - mégis nehezményezik, hogy a helsinki bizottság köztörvényes bűnözők érdekében lép fel. Ennek a testületnek az SZDSZ-es Kőszeg Ferenc az egyik meghatározó tagja, vezetője.
Lehet a történetben annak ismételt bizonyítékát látni, hogy a szabaddemokraták mániákusan állnak olyan ügyek mellé, amelyek nem élvezik a társadalom támogatását. Sokan nem örülnek, ha bűnöző kinaiak érkeznek hozzánk, és nem értik, hogy miért kell az ilyen emberek segítségére sietni.
Strasbourg végülis kivárt, bízott abban hogy, a magyar hatóságok helyesen fognak dönteni. Nekik lett igazuk. Nekem pedig csak egy kérdésem maradt: akik Strasbourghoz fordultak, miért nem bíztak annyira a magyar igazságszolgáltatásban, mint a messzi bíróság illetékesei?
Surján László