Vissza
a kezdőlapraMárcius tizenötödikék Csáky Pál és a közigazgatási reform Esterházy emlékülés és következményei
Az ünneplők száma és hangulata az aktuálpolitikai légkör barométere
Március tizenötödikékPozsony. A szocializmus éveiben március 15-én nemcsak a jeles évfordulóra megemlékezni kívánó pozsonyi és környékbeli magyarok igyekeztek a pozsony-ligetfalui Petőfi-szobor felé, hanem a titkosrendőrök, besúgók is.
VOJTEK KATALINA rendszerváltás után az utóbbiak eltűntek, maradtak az ünneplők, akiknek száma és hangulata, akárcsak a szónokok témaválasztása, továbbra is az aktuálpolitikai légkör egyfajta barométere, mint ez az Új Szóban az elmúlt tíz évben megjelent március 15-i tudósításokból is kiderül. "Talán valamivel kevesebb ember, de nyugodt felszabadultság, a résztvevők arcáról leolvasható derű és bizakodás." Így jellemezte a ligetfalui Petőfi szobor előtt összegyűlteket 1991-ben a riporter. Előző nap Pozsony főterén kifütyülte és durván szidalmazta a tömeg az egynapos munkalátogatásra érkezett Havel elnököt, aki beszédében a következőket mondta: "Önöknek joguk van arra, hogy egyedül döntsék el, szövetségi államban akarnak-e élni, vagy önállóságot akarnak. Az egyedüli valóban demokratikus mód a népszavazás."
1992-ben a szlovákiai magyarok országszerte megemlékeztek március 15-éről, incidens sehol sem történt. Előző napon, akárcsak egy évvel ezelőtt, nacionalista tömegtüntetés volt a főváros központjában a Tiso vezette szlovák állam megalakulásának évfordulóján. 1993-ban és 1994-ben is hasonló a helyzet.
1995-ben az ünnep előtti napon az Új Szó hosszú cikkben foglalkozik az erősen megrongált Petőfi-szobor restaurálásának ügyével. Az e célra létrehozott alap bankszámláján mindössze egyszáz korona van. Eközben külügyminiszteri szinten folynak a tárgyalások Budapesten a magyar–szlovák alapszerződés szövegéről, s a szlovák fél elfogadhatatlannak minősíti az ET 1201. számú ajánlását. A beszámoló szerint "Szlovákiának úgyszólván nem volt olyan magyarlakta települése, ahol ne emlékeztek volna meg az 1848–49-es szabadságharcról." Ugyanaznap tudósítás a komáromi múzeum vernisszázsáról: "A tájékoztató szöveg kizárólag szlovák nyelvű abban a múzeumban, melynek működését a nemzetiségi kultúrákra szánt pénzből finanszírozzák." Csáky Pál ünnepi írása az 1. oldalon: "Nehéz időkben a belső tartáson, az okos, jellemes egyéni kiálláson rengeteg múlik."
1997-ben a pozsonyi megemlékezésen nem lehetett hallani a szónokokat, mert kikapcsolták az áramot. A kassai koszorúzáson megjelent Magyar Bálint közoktatási miniszter elmondta, a magyar fél nagy előrelépésnek tartja a magyar–szlovák alapszerződés aláírását. Sajnálatos, hogy szlovák részről ezt olyan, a magyar kisebbséget hátrányosan érintő lépések követték, mint a kétnyelvű bizonyítványok betiltása, a múzeumok magyar feliratainak eltávolítása, a magyar színházak jogalanyiságának megszüntetése, a Csemadok állami támogatásának megvonása.
1998-ban, a magyar szabadságharc 150. évfordulóján a ligetfalui ünnepség végén a tömeg elénekelte a magyar himnuszt, amire hosszú évtizedek óta nem volt példa Pozsonyban. Ugyanakkor Nyitrán Eva Slavkovská oktatási miniszter kijelentette: "Nem kell kétnyelvű bizonyítvány, nem kell kisebbségi nyelvtörvény." Boros Zoltán parlamenti képviselő a losonci ünnepségen, Gyimesi György pártjára utalva: "Nem tűrhetjük, hogy álmagyarok, fizetett bérencek beszéljenek a nevünkben, és eladják a jövőnket!"
1999-ben a forradalomra és szabadságharcra emlékező ünnepség előtt egy héttel Ján Slota, az SNS elnöke Kiszucaújhelyen ittasan azzal fenyegetőzött, hogy a szlovákok tankokkal döntik romba Budapestet. A Matica slovenská pozsonyi Tiso-ünnepségén óvodások is éltették az egykori pap-elnököt. Dzurinda kabinetje elhatárolta magát Tiso szlovák államától. Szabó Tibor, a HTMH elnöke a ligetfalui megemlékezésen reményének adott hangot, hogy a következő március 15-ét már a Szlovák és a Magyar Köztársaság által közösen felújíttatott, méltóbb helyre áthelyezett Petőfi-szobornál ünnepelhetik a pozsonyi magyarok.
A 2000. évi március 15-i Új Szó Szigeti László oktatási államtitkárral közölt optimista hangvételű beszélgetést "Vésztartalékalapból független magyar kart?" címmel. Ugyanabban a számban tudósítás olvasható a Pozsonyban megalakult 1848. március 15. Emlékbizottság létrejöttéről. A bizottság célja a szinte felismerhetetlenségig megrongált Petőfi-szobor minél előbbi felújítása és belvárosi környezetbe helyezése.
Hol lesz a Petőfi-szobor új helye?
A tavaly alakult Petőfi Sándor Emlékmű Bizottság alapító tagját, Miklósi Pétert kérdeztük, mi újság a ligetfalui Petőfi-szobor ügyében.
Megtaláltuk azt az embert, aki vállalta a gyűjtés hangyamunkáját. Március végéig felkerül az internetre a Petőfi Sándor Emlékmű Bizottság honlapja, amely a bizottság céljait és a pénzadományok számára nyitott bankszámla számát ismerteti. Bízunk abban, hogy összegyűlik a szükséges összeg, s 2003. január 1-ig minden előkészület megtörténhet ahhoz, hogy ugyanazon év március 15-én a felújított szobor elfoglalhassa új helyét. Sajnos azt a tervet, hogy a Hviezdoslav téren nyerjen elhelyezést, fel kell adnunk, mivel a városrendezési szakemberek elképzelése szerint ott lesz majdan a metró első állomása. Petőfi szobra a Duna-parti sétányon, Dévény és az alagút közötti rész valamelyik pontján lesz felállítva.
(vk)Csáky Pál miniszterelnök-helyettes: a kormánypártok alábecsülték a reformot, sorozatos hibákat követtek el
Tárgyalni kell, de nem az ellenzékkelÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁSPozsony. A koalíciós tanács kedd este ismét a leblokkolt közigazgatási reformmal foglalkozott, ám nem sikerült megegyezni. Továbbra is nyitott, hogy a 12 vagy a 8 megyés rendszer lesz-e. Mindkét variáció a parlament elé kerül, így a felelősséget lényegében a képviselőkre hárította a kormánykoalíció. Csáky Pál nem tartaná szerencsésnek, ha a parlament elé alternatívák kerülnének. "Nem hiszem, hogy amit mi nem tudtunk megoldani, azt a képviselők megoldják. Az ellenzék van olyan ügyes, hogy támogatna bármilyen felosztást, utána viszont nem támogatná a hatáskörök átruházását" – jelentette ki a kormány alelnöke. Az MKP még lát esélyt a megegyezésre, ám ehhez korrekt tárgyalásokra és arra van szükség, hogy végre megválaszolják azt a kérdést, miről szól a reform. "Mi szerves régiókat akarunk és közelebb vinni a polgárokhoz a közigazgatást. Ha ezt sikerül tisztázni, akkor a többi kérdésben is sikerül megegyezni"– mondta Csáky. Az MKP tartja magát a 12 megyét feltételező korábbi kormányhatározathoz, de mindkét modellről hajlandó tárgyalni. "A miniszterelnök kevés energiát fordított a reformra, és a kormánybiztos sem állt mindig a helyzet magaslatán. A sorozatos hibák azok malmára hajtják a vizet, akik nem akarták a reformot és a jelenlegi helyzetet szeretnék konzerválni." – véli Csáky. "Ha a jóakarat mellett van politikai akarat is, akkor van esély arra, hogy három héten belül megállapodás szülessen. Ha ezt nem sikerül elérni, kétséges a reform jövője, legfeljebb egy féloldalas, reformnak nem nevezhető decentralizációs folyamat valósul meg, s ez veszélybe sodorhatja az ország euroatlanti integrációját is". A kormány alelnöke szerint lehetséges, hogy a háttérben bűnbakkeresés zajlik, de mint mondta, az MKP nem vállalja ezt a szerepet.(szm)
Esterházy emlékülés - Alexander távolmaradt
Pozsony. A szlovákiai Zsidó Hitközségek Szervezetének elnöke, Frantisek Alexander is kapott meghívót az Esterházy János emlékülésre, de nem vett részt a budapesti megemlékezésen. Elmondta, tiszteli Esterházyt, amiért a szlovák parlamentben a zsidók deportálása ellen szavazott, de a többi zsidótörvényt ő is megszavazta. Alexander azután döntött a távolmaradás mellett, hogy történészekkel konzultált Esterházy személyét illetően.
(TASR)Anna Malíková betiltatná a Magyar Koalíció Pártját
Feljelentést tett az SNSSITA-JELENTÉSPozsony. Korábbi fenyegetését beváltva bűnvádi eljárás megindítását kezdeményezte tegnap a Legfőbb Ügyészségen a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) a Magyar Koalíció Pártja azon tagjai ellen, akik részt vettek hétvégén a budapesti Esterházy János Emlékünnepségen. Anna Malíková pártelnök személyesen kereste fel Milan Hanzel főügyészt és kijelentette, az MKP betiltását fogja követelni, ha megerősítést nyer, hogy képviselői törvénysértést követtek el, illetve hogy a párt vezető szerveinek határozata alapján vettek részt a megemlékezésen. "Megalapozott a gyanú, hogy Bugár Béla pártelnök és a többi képviselő az emberi jogok megsértésére és elnyomására törekvő szervezet támogatásának bűncselekményét követte el" – jelentette ki Malíková, hozzátéve, hogy a második világháború előtt Magyarországhoz visszacsatolt felvidéki területeken élő szlovákok emberi jogainak megsértéséről van szó.