Mádl Ferenc újévi interjúja

Mádl Ferenc köztársasági elnök a tv2 kereskedelmi televíziónak adott újévi interjújában személyes tapasztalataira hivatkozva úgy vélekedett, hogy az elmúlt években a társadalom jelentős részét jellemző viszonylagos elkeseredés, frusztráció után mintha most azemberek a szokotthoz képest sokkal bizakodóbbak lennének. Mádl Ferenc véleménye szerint a magyar lakosság jelenleg sokkal bizakodóbb, mint az elmúlt néhány évben, Magyarországnak pedig nagy az elismertsége külföldön. Külföldön szerzett benyomásai alapján megrendítőnek nevezte, hogy politikusok és egyszerű emberek is nagyra értékelik Magyarország 1956-os forradalmának szerepét, azt az európai átalakulás "indító lendületének" ismerik el. Szavai szerint az embernek az az érzése külföldön, hogy összességében nagyon jó magyarnak lenni. A köztársasági elnök nem teljesen elégedett a politikai életben uralkodó hangnemmel, de nézete szerint ennek a hangnemnek a kritikáját sem kellene eltúlozni. Hangsúlyozta ugyanakkor: célja, hogy a jelenleginél lehetőleg nagyobb politika béke és nagyobb konszenzusra való törekvés hassa át a politikai és a társadalmi életet. Mádl Ferenc ezalatt azt érti, hogy a politikai élet szereplői az ország céljai, nemzeti érdekei és a mindenki által osztott értékrend jegyében folytassák dialógusukat, vitájukat, együttműködésüket. Álláspontja szerint a valóság talajáról kell végiggondolni a nehézségeket, a problémákat, az esélyeket, a teendőket, és a többnyire mindenki által osztott politikai, etikai értékrend, a becsületes munka, a tisztességes együttműködés jegyében szükséges keresni a megoldásokat. Mádl Ferenc elmondta: a politikai pártok általában támogatják az európai integrációt, ezért nem tartja valószínűnek, hogy e tekintetben valamiféle nagyobb kisiklás következne be, hiszen a nemzeti aspiráció és az európai törekvések ezúttal egybeesnek. Szólt arról, hogy az uniós csatlakozáshoz kétharmados törvények sorának, valamint az alkotmánynak a módosítása is szükséges, és ez együttműködést feltételez a politikai erők részéről. Az ezzel kapcsolatos nehézségek példájaként említette, hogy formailag még jelenleg is az úgynevezett sztálini, illetve Rákosi-alkotmány van hatályban. - Nem sikerült a pártok egyetértését elérni abban, hogy a millenniumi ünnepségekre szülessen egy 2000. évi I. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról, ami semmiben sem különbözne a jelenlegi tartalmától - jegyezte meg Mádl Ferenc.

Orbán Viktor: a megpróbáltatások XX. századából felépíthetjük a remény XXI. századát

Évezredköszöntő volt január 1-én az Országház Kupolatermében. Orbán Viktor az egy éve tartó millenniumi ünnepségek kapcsán kijelentette, hogy emberemlékezet óta nem volt ilyen szép és nagy ünnep Magyarországon. Emlékeztetett rá, hogy míg a világ országaiban tegnap véget ért a millenniumi év, addig a magyarok éppen most lendülnek bele, hiszen a magyar millennium 2001. augusztus 20-án ér véget, feltéve, hogy az emberek abba akarják hagyni az ünnepségeket - fűzte hozzá.
A kormányfő kitért arra, hogy az országot járva azt tapasztalta, a millenniumot mindenki a saját személyes ünnepeként élte meg. Az elmúlt századra emlékezve leszögezte: megtanulhatta minden magyar ember, hogy magunkban kell bízni, nem abban, hogy könnyű az élet. Hozzátette: megtanultuk azt is, hogy minél többet teszünk, annál többet vagyunk képesek megtenni. - Tegnap éjszaka felértünk egy magaslatra. Sokat dolgoztunk azért, hogy eljuthassunk idáig. A mai napon új távlatok nyílnak előttünk, mintha jobban kibontakoznának a jövő körvonalai - fogalmazott Orbán Viktor.

Emelkednek a szociális ellátások január elsejétől

Az öregségi nyugdíjminimumhoz kötött, a szociális és a gyermekvédelmi törvényben meghatározott ellátások 10,3 százalékkal emelkednek január elsejétől - tájékoztatott a Szociális és Családügyi Minisztérium (SZCSM).
A nyugdíj legkisebb összege 18 ezer 310 forint 2001-ben. A gyermekgondozási segély (gyes) és a gyermeknevelési támogatás (gyet) havi összege is 18 ezer 310 forintra emelkedett. Az anyasági támogatás összege a nyugdíjminimum másfélszerese, 2001-ben 27 ezer 465 forint. Rendszeres szociális segélyként bizonyos esetekben a nyugdíjminimum 80 százaléka, 14 ezer 648 forintot adható. Az önkormányzatoknál igényelhető segély összege alacsonyabb, 12 ezer 817 forint, a nyugdíjminimum 70 százaléka. Az időskorúak járadéka házas- vagy élettársak esetében 14 ezer 648 forintra, egyedülállóknál 17 ezer 395 forintra emelkedett. Az ápolási díj összege 18 ezer 310 forint. A méltányossági esetekben az ellátás összege nem lehet kevesebb a nyugdíjminimum 60 százalékánál, azaz 10 ezer 986 forintnál. Január elsejétől a rendszeres gyermekvédelmi támogatás elnevezés kiegészítő családi pótlékra változik, összege 2001-ben havonta gyermekenként 4 ezer forint.

Életbe lépett a közlekedési pontrendszer

Január elsejével életbe lépett a közúti előéleti pontrendszer, melynek lényege, hogy a gépjárművel szabálysértést elkövetőket ezentúl nemcsak bírsággal, hanem büntetőpontokkal is sújthatja az intézkedő rendőr. December 20-án, a Magyar Közlöny 126-os számában megjelent, a közlekedésbiztonság javítása érdekében hozott CXXVIII. számú törvény szerint a hatóság annak a járművezetőnek, aki két éven belül 18 pontot gyűjt össze, fél évre bevonja a jogosítványát. A vezetői engedélyt a hatóság akkor adja vissza, ha a vezető igazolja, hogy utánképzésen vett részt. Ebben az esetben a járművezető újra tiszta lappal indulhat, tehát 0 ponttal ülhet vissza a volán mögé. A jogszabály kimondja: bűncselekmény gondatlan elkövetése esetén 4, szándékos elkövetése esetén 7, szabálysértés elkövetése esetén pedig 1 büntetőpont adható. A bűncselekmények között, például cserbenhagyásért, 0,008 milligramm/liter határérték feletti ittas járművezetésért, vagy a vezetés tiltott átengedésért 7 pont, míg közúti baleset okozásáért 4 pont jár. Szabálysértésnek minősül, így 1 pont adható a többi közt az ittas vezetésért 0,008 milligramm/liter határértékig, a megengedett sebességhatár negyedével történő túllépéséért, az elsőbbség és az előzés szabályainak megsértéséért, valamint a gyalogos-átkelőhelyen való megállásért is. A bírósági határozattal elbírált, cselekményhez rendelt pontok számáról a Belügyminisztérium alá rendelt nyilvántartó hivatal tájékoztatja az elkövetőt. A hivatal külön értesítést küld abban az esetben is, ha a büntetőpontok száma elérte a 14-et, ekkor ugyanis lehetőség nyílik arra, hogy a vezető önkéntes utánképzéssel csökkentse a pontjait. A törvény felhatalmazza a kormányt arra, hogy a 2002. június 30-ig eltelt időszak tapasztalatai alapján, 2003. január 1-jei hatállyal, rendeletben határozza meg a pontrendszer alá tartozó szabálysértéseket és az azokhoz rendelhető különböző pontok számát. Eszerint a szabálysértésenként hétfőtől adható 1 pont 2 év múlva akár 3 pontra is emelkedhet, ha a vizsgálatot végzők úgy látják, hogy a szigorúbb rendszer jobban szolgálja majd a közlekedés biztonságát.

 A Parlament FKGP-frakciója 2000/2001-ről

Bánk Attila, a Független Kisgazdapárt frakcióvezetője a parlamenti hozzászólások számát, színvonalát és terjedelmét illetően minimális elvárásként fogalmazta meg a képviselőcsoport felé a következő évre vonatkozóan azt a teljesítményt, amelyet 2000-ben nyújtottak a képviselők. Erről a kisgazda politikus a 2001-es év tervei kapcsán beszélt az MTI-nek. A törvényhozás feladatairól szólva elmondta: mellőzhetetlen cél a kormány által beterjesztett EU-jogharmonizációs törvények megszavazása. - Februárban terjesztjük be az állatorvosi praxist érintő törvényjavaslatot, amelyet a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium és a kisgazdapárt közösen dolgozott ki - közölte Bánk Attila, hozzátéve, hogy az előterjesztés szétválasztaná a magánpraxist a közfeladatot ellátó praxistól.Jelezte, hogy a törvényjavaslat előkészítése során a képviselők az állatorvosi kamara vezetőivel is konzultáltak. A kisgazda frakcióvezető hangsúlyozta: a jövő év első felében elengedhetetlenül fontos a Nemzeti Földalapról szóló törvény elfogadása, illetve a haderőreform jogszabályi hátterének teljes megteremtése. Bánk Attila felidézte, hogy a kisgazda frakció az egyéb szakértői munka mellett fokozottan támaszkodott a minisztériumok munkájára, amelyre a jövőben is számít. - Ugyanakkor a speciális szakmai és társadalmi kérdések feldolgozására szükségesnek látjuk a háttérszakértői munka megerősítését, akár az egyes területeken dolgozó szakértők kabinetszerű együttműködésével is - fogalmazott a frakcióvezető. Emlékeztetett arra, hogy a képviselőcsoport elnöksége eddig hetente egyszer, a teljes képviselőcsoport pedig háromhetente ülésezett. Véleménye szerint 2001-ben a frakcióülések számát gyarapítani kell, és - mint mondta - az FKGP elnökségének döntésétől függően ezekre esetenként meg kell hívni a megyei elnököket is.Kijelentette: a következő évben a képviselői munka fokozatosan át fog alakulni, mivel 2001 a választások előtti utolsó teljes esztendő. - A frakció vezetése eddig is tág teret nyitott az egyéni képviselők felszólalásainak, amelyekben az általuk képviselt terület, illetve területi egység problémáit vetették fel. Remélem, hogy a frakciónak e tevékenysége a jövőben még hangsúlyosabbá válik - fűzte hozzá Bánk Attila.

MTI

Vissza a kezdőlapra