Széchenyi Zsigmondra emlékeztek Kőröshegyen

Széchenyi Zsigmond születésének 102. évfordulója tiszteletére emléknapot tartottak vasárnap a Somogy megyei Kőröshegyen, amelyen ott volt a 34 éve elhunyt Széchenyi Zsigmond özvegye is. Az ismert vadász-író angliai tanulmányait követően 1923-tól nyolc éven át élt a Széchenyi család kőröshegyi birtokán. Széchenyi Zsigmond 1932-ben a több mint 300 éves birtok eladására kényszerült. A kőröshegyiek azonban azóta is büszkék arra, hogy a nagy vadász településük lakója volt.

Az emléknapon egy gyermekrajz-kiállítást is megnyitottak, amelyen a helyi általános iskolások örökítették meg a Széchenyi Zsigmond által leírt vadászkalandokat, s a település lakói tiszteletük jeléül  Széchenyi-kertet avattak, és a kastély parkjában kopjafát állítottak.
 

Az egyházügyi hivatal titkai - dokumentumfilm-bemutató

A különböző egyházak képviselőinek vallomásai alapján "Az egyházügyi hivatal titkai" címmel dokumentumfilmet készített az 1989-ben megszűnt hivatalróll Sághy Gyula rendező. A bemutató szerdán lesz a Petőfi Csarnokban.
   Az ÁEH 1951-ben kezdte meg működését a minisztertanácsnak alárendelve, legfőbb célja az volt, hogy korlátozza, térdre kényszerítse a papokat, lelkészeket. A dokumentumfilmben megszólal az a két pap is, aki a leghosszabb időt töltötte börtönben élete során: a nemrégiben elhunyt Tabódy István 19 évet, Lénárd Ödön pedig 18 és fél évet raboskodott.
 

Az első faji indíttatású gyilkosság Norvégiában

Norvégiában öt újnáci fiatal meggyilkolt egy fekete bőrű 15 éves fiút. A rendőrség őrizetbe vette a gyilkos fiatalokat: két 17 éves leányt és három huszas éveiben járó fiút A fekete fiú éppen mobiltelefon-fedőlapokat csereberélt norvég barátjával, amikor a neonáci fiatalok rátámadtak. Megpróbált elmenekülni, de elcsúszott, és a neonácik több késszúrással megölték. Norvég barátja sértetlen maradt. A tettesek a Bakancsos fiúk (Bootboys) nevű neonáci csoport tagjai. A rendőrség közlése szerint a csoportnak mintegy 200 tagja van. A rendőrnyomozót mélyen megdöbbentette a gyilkosság. A tiszt a Dagbladet című napilapnak elmondta: " Korábban Libanonban és Jugoszláviában szolgáltam, ahol embereket gyilkoltak meg származásuk miatt, de sosem hittem volna, hogy ilyen megtörténhet Norvégiában."
 

Az interneten is követhető lesz a Mir elsüllyesztésének folyamata

A kiszolgált orosz Mir űrállomást február végén kezdik fékezni, és március 6-ra tűzték ki elsüllyesztését. Az oroszul tudók a "rosaviakosmos.ru" honlapon az orosz űrhivatal folyamatos tájékoztatásával nyomon követhetik a Mir helyzetét, az űrállomás utolsó napjait. (Az angolul tudók is kaphatnak némi tájékoztatást!)

A tervek szerint az űrbázis - amely  több mint 300 kilométer magas pályáján kering a Föld körül - február 20-25. tájékán ereszkedik 240 kilométeres magasságba. Ezt követően négy fékezőimpulzust hajtanak végre. Az utolsót március 5-7. között, amikor is a Mir belép a Föld légkörébe, ahol az űrbázis nagy része megsemmisül a Földtől 70-90 kilométer távolságban. Orosz részről emlékeztettek arra, hogy az űrállomáson jelentős mennyiségű radioaktív, biológiai, vegyi és más veszélyes anyag van. Azok a részek, amelyek nem égnek el, a Föld légkörébe való belépést követő harminc percen belül a Csendes-óceán déli részébe csapódnak.

További hét új bíboros

Hét új bíborost nevezett meg II. János Pál. Két német, egy-egy dél-amerikai és dél-afrikai, három pedig a volt szovjet birodalomból. Janik Pujats Rigából, Marian Jaworski Lvovból és Lubomyr Husar, az ukrán görög katolikusok püspöke.
 

Vissza a kezdőlapra