Hírek, kommentárok
A  2001. február 8-án megjelent írások alapján
 
A teljes sajtószemle elérhető az interneten.
  Bűnösek-e Torgyánék?

A Marketing Centrum internetes szavazólapján válaszoló 1800 polgár 90 százaléka hihetőnek tartja a Népszavában publikált kazetta-ügyet. 62 százalékuk úgy gondolja, a Népszava cikke egy ilyen ügyben elegendő bizonyíték. A fennmaradó 28 százalék csak akkor ad teljesen hitelt a hírnek, ha azt a nyomozás, bírósági döntés is megerősíti. Az E-vokson válaszoló internetezők 62 százaléka fenntartások nélkül hitelesnek tekinti a Torgyán József fiát érintő, vesztegetéssel kapcsolatos információkat. A szavazók 10 százaléka viszont egyszerű provokációnak tartja a hírt (Népszava: Keretes 2.o.).

Erre a kérdésre a mi honlapunkon is lehetett szavazni, a kommentár írásának pillanatában 52 százalék a Népszavának, 48 százalék Torgyánnak ad igazat. De az egyre több látogató nem jár egyre több szavazattal, olvasóink - noha hűségesek és újakat is toboroznak, még nem érzik, hogy az internetes újságírás és újság olvasás lényege az interaktivitás. Mindenesetre azok szemében, akiknek a Népszava nem hiteles, a Torgyán ellenes támadás sem teljesen az. Ennek fényében a Népszava melletti 52 százalék meglepően magas.
Csökkenő bűnözés

A rendszerváltás egyik legnagyobb hibája az volt, hogy nem kapták meg a kellő megbecsülést azok, akik Magyarországon a közügyeket intézik - jelentette ki a BM évértékelő értekezletén Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő eredményesnek nevezte a BM és szerveinek munkáját. Bejelentette: júniusig hatályba léphet a köztisztviselői életpálya-törvény. Pintér Sándor belügyminiszter szerint e jogszabály átlagosan 24 százalékos reáljövedelem-növekedést hozhat a közszféra dolgozóinak. Mint mondta, a BM az elmúlt két évben lerakta a modern közigazgatás, közszolgálat alapjait. Két és fél év alatt 25 százalékkal csökkent a bűnözés (Magyar Nemzet: Fordulat... 3., Népszabadság: Orbán... 4.o.).
Pintér Sándor belügyminiszter a Magyar Nemzetben (Visszaszorulóban... 5.o.) és a Népszabadságban ("A jó kapusnak szerencséje is van" 7.o.) kifejtette: belügyminisztersége alatt 150 ezerrel csökkent a bűncselekmények száma, s a 100 ezer lakosra jutó 4500 esettel Magyarország lényegesen jobb helyzetben van, mint a nyolcezres esetátlaggal küszködő uniós országok. Ma már fele annyi szervezett bűnözői csoport ügyeskedik hazánkban, mint tavaly, és tevékenységük tovább szűkülhet, ha a maffiatörvény tervezett módosítása is életbe lép.

Ez az eredmény választási programunk fontos része volt. Noha a közbiztonság még mesze nem tökéletes, a javulás jelei egyértelműek.
Gál Zoltán, a maffia védő

Gál Zoltán szocialista képviselő úgy véli: a rendőrség manipulálta az összbűnözésre vonatkozó, 2000. évről szóló adatokat. Szerinte a 11 százalékosra becsült csökkenés hibahatáron belüli érték. Gál bejelentette: az MSZP tegnap az Alkotmánybírósághoz fordult a maffiaellenes központ létrehozásával kapcsolatban, mert szerintük aránytalanul nagy a rendvédelmi szervek hatásköre, és ez sérti az állampolgári jogokat (Magyar Nemzet: Az MSZP vádolja... 3., Népszabadság: Keretes 4.o.).

Megpróbáljuk elhessegetni magunktól a gondolatot, hogy Gál Zoltán - aki vezette még a rendszerváltás előtt a Belügyminisztériumot, a maffia érdekeket védi. Talán csak irigykedik, ami inkább csak hiba, nem bűn.


Demszky talajt vesztett

Az MSZP és a Fidesz közeledésének egyik oka lehet, hogy Nagy Sándor és a mögötte álló vállalkozói körök nagy lehetőséget látnak a Széchenyi-tervben - jelentette ki Demszky Gábor, az SZDSZ elnöke Egerben.

Ismét egy jel arra, hogy Demszky fél. Reméljük senki nem tartja majd "koalíciós jelnek", de egyet kell értenem Nagy Sándorral, aki szerint "Demszky ítélőképessége fogyatkozni látszik."
Nagykoalícióról szó sincs

Szó sem lehet a Fidesz és az MSZP nagykoalíciójának előkészítéséről - a mai Szájer József-Nagy Sándor találkozó előtt mindkét fél ezt hangsúlyozta. Kövér László, a Fidesz elnöke egy pesterzsébeti lakossági fórumon azt mondta: "A Fidesz belátható időn belül nem hajlandó koalícióra lépni a szocialistákkal." Kövér ismét hangsúlyozta: az FKGP-vel 1998-ban kényszerházasságot kötöttek. "Ez nem szerelemházasság volt, mint amilyenre a szocialisták léptek 1994-ben az SZDSZ-szel" - szögezte le. Demszkyről úgy fogalmazott: a főpolgármester a semmiről kommunikál, és riasztó, hátborzongató mosolyokat küld a közvéleménynek. (Magyar Nemzet: Ma találkozik... Keretes 3., Népszabadság: Fidesz-MSZP... Függő játszma... 1.,8.o.).

A témáról már többször szóltunk, most csak azt kell világossá tenni, hogy a Kövér féle belátható idő fogalom inkább néhány évtizedet, mint néhány parlamenti ciklust jelent. Amíg a szocialisták a Kádár rendszer örököseinek érdekeit védik, nem lesz közeledés. Később is csak elvétve, nagy nemzeti veszedelemben. Az osztrák példa megmutatta, kényelmes a nagy koalíció de nem hat a társadalom fejlődésére és a szélsőségek megerősödésére vezethet.


Fogást keres az MSZOSZ

A nyugdíjemelés mértékének a valódi inflációhoz igazodó korrekcióját követeli az MSZOSZ - jelentette be tegnap Sándor László elnök.

Erre törvény kötelezi a kormányt, s ősszel meg is történik majd, ahogy tavaly is megtörtént. Sándor tehát nyitott ajtón dörömböl. Az emelés egyébként tíz százalék feletti, az infláció pedig még a pesszimisták szerint sem megy tíz fölé.
A minimálbér drasztikus emelésének első tapasztalatait megvonva Sándor László úgy fogalmazott, hogy össznépi színjáték zajlik. A vállalkozások többsége csak különböző praktikákkal tud a kormányrendeletben foglalt kötelezettségének megfelelni. Sándor bejelentette: kezdeményezik az OMT rendkívüli ülésének összehívását. Remélik, hogy sikerül a kormányzati oldalt megnyerni, és kiveszik a Munka törvénykönyvét módosító javaslatok közül a munkaidő szervezésére vonatkozó pontot. Ha nem, a novemberihez hasonló demonstrációt szerveznek (Népszabadság: Akcióra készülnek... 4.o.).
Erről a kormányoldalon belül is van vita, nehéz megmondani, melyik álláspont győz. A minimálbérről mondottak peddig akár elismerésnek is számítanak.
Hiteltelen purifikátorok, avagy a vak tyúk is találhat szemet...

A Népszavában (7.o.) H. Bíró László Árnyékban címmel azt fejtegeti, hogy a Népszava a maga részéről megtette a kazetta-ügyben azt, amit sajtószakmai és etikai okokból meg kellett tennie. A politikai konzekvenciákat illetően pedig maximálisan egyetértenek Orbán Viktor miniszterelnökkel. A lap főszerkesztője nem a múlt szerda reggeli "emlékezetes rádiónyilatkozatára" gondol, amelyben "lényegében azt mondta: egy kormánytag politikai felelőssége túlterjed saját, személyes tettein, hanem arra a törekvésre, ami a most meghirdetett korrupcióellenes harcra vonatkozik. A magyar közéletet valóban meg kell tisztítani a korrupciótól... de a közélet tisztaságát nem lehet tisztán jogi eszközökkel megteremteni. A közélet szereplőire egy, az ártatlanság vélelménél sokkal szigorúbb szabálynak kell érvényesülnie: a feddhetetlenség követelményének. Rájuk a gyanú árnyéka sem vetődhet. Az alapos gyanúé pedig végképp nem. A miniszterelnök politikai felelőssége kettős. Az egyikkel kizárólag a pártjának tartozik elszámolással.

Ezzel akkor értenénk maradéktalanul egyet, ha a nem lennének sokan készek arra, hogy gátlástalanul teljesen ártatlanokat is gyanúba keverjenek, ahogy ez történt Selmeczi Gabriellával vagy nemrég Nógrádi Lászlóval. A Népszava pedig akkor lenne hiteles, ha Boldvai távozását ugyan olyan hevesen követelné, mint Torgyánét. Ezzel együtt talán megéljük, hogy a Népszavában nemcsak hamis dolgok jelennek meg.
A lap a cikkhez Fantomkép címmel mellékeli Pápai Gábor gúnyrajzát Torgyán József árnyképéről.

Selyemzsinór?

A Világgazdaságban (12.o.) Bánki András Selyemzsinór címmel leszögezi: " Orbán tegnap megküldte a selyemzsinórt Torgyánnak." A kormányfő és a Fidesz egyfelől Torgyán súlytalanítására, kifárasztására játszik, másfelől éberen számolja a kisgazdák elnöke hatásköréből menekülő, kiszabaduló kisgazda képviselők gyarapodó táborát... Ez a türelemjáték mintha még segédpontokat is hozna a miniszterelnök és pártja politikai eredménytáblájára... Orbánnak tehát valójában nem sürgős.

A Fidesz-barát választók számára a köztársasági elnök kérdése volt az egyik határvonal. Ezt a problémát az Orbán-Torgyán páros jól oldotta meg. Most ismét szakítópróba van, s a közvélemény szakítás pártinak tűnik. Ha ez a gond is megoldódik, a Fidesz vezetés a politikai iskola felsőfokán  is végzettséget szerzett. Tartósan rájuk lehet bízni a kormányzást. De ehhez abszolút többségre van szükség. A koalíciós kormányzás a múlté lehet.
S hogyan vélekednek külföldön?

A Financial Times "Botrányok fenyegetik Magyarország jó hírét" címmel kommentálja az FKGP körüli ügyeket. A brit üzleti napilap cikkírója szerint immár nem csak megmosolyogtató az, ami a párton belül történik, az utóbbi idők botránysorozata a többi egykori kommunista országhoz képest érdemtelenül korrupciós hírét kelti Magyarországnak. A párt ügyei azért keltenek akkora figyelmet, mert az FKGP irányít több, az EU és a NATO szempontjából stratégiai fontosságú tárcát. Az orgánum cikkírója figyelemreméltónak tartja, hogy a botrányok nyomán növekszik az FKGP-n belüli elégedetlenség Torgyán Józseffel szemben.
"Orbán Viktor kormányfő diszkréten jelezte elhatárolódását azzal, hogy engedte nyilvánosságra hozni a kormánytagok utazásairól szóló Kehi-jelentést. Egyre többen azt várják, hogy Torgyán József hamarosan lemond" - olvasható a cikkben.

Csak kiemeljük: az utóbbi idők botránysorozata a többi egykori kommunista országhoz képest érdemtelenül korrupciós hírét kelti Magyarországnak. S mint tudjuk, vannak botrányok és vannak mű-botrányok. Mindegyiknek van felelőse. S mindegyik okozói ártanak az országnak.
Surján László
Vissza a kezdőlapra