Vissza
a kezdőlapraA NATO döntött a JK bevonulásáról A NATO beleegyezett a Jugoszláv Katonaság visszatérésébe a határon húzódó biztonsági övezetbe Szerbiai politikusok üdvözlik a NATO döntését Kostunica: Partneri viszony a NATO-val?
A NATO beleegyezett a Jugoszláv Katonaság visszatérésébe a határon húzódó biztonsági övezetbeA NATO tagországai beleegyeztek a Jugoszláv Katonaság ellenőrzött visszatérésébe a jugoszláv-macedón határon húzódó biztonsági övezetbe, jelentette be George Robertson főtitkár.
Ez az első lépés a biztonsági sáv fokozatos és feltételes csökkentésében, amely a dél-szerbiai válság megoldását szolgálja. A végső cél a biztonsági övezet végleges megszüntetése. A KFOR az első fázisban megtartja a szárazföldi és a légi zónára vonatkozó felhatalmazásait, a Kumanovóban aláírt katonai-műszaki egyezménnyel összhangban.
A NATO támogatja a jugoszláv és szerb hatóságok, valamint a dél-szerbiai albán közösség erőfeszítéseit, melyek a kölcsönös bizalom megteremtésére irányulnak, beleértve a békéről szóló tárgyalásokat és egyezményt is.
"A NATO eltökélt, hogy megállítsa azokat a szélsőséges elemeket, amelyek bizonytalanságot szeretnének teremteni, és erőszak útján kívánják elérni céljaikat. Ugyanakkor dicséretet érdemelnek a belgrádi és szkopjei illetékesek, mert mérsékelten reagáltak a szuverén területükön elkövetett provokációkra." - mondta Robertson.
Mark Leity NATO-szóvivő a B92 Rádiónak elmondta, egyenlőre csak nagyon keskeny sávról van szó, a részleteket pedig a KFOR parancsnoka beszéli meg a JK képviselőivel. Csak a szerb-macedón határról van szó, a koszovói-macedón határ pedig egész más kérdés.
Vojiszlav Kostunica elnök sajtótájékoztatón kijelentette, Jugoszlávia beleegyezik, hogy katonái elfoglalják állásaikat a Macedóniával határos biztonsági övezetben, mert az országnak "nincs más választása". "Külön gond, hogy a zónáról a KFOR parancsnoka dönt, tekintettel a koszovói biztonságra. Elegendő egyetlen tüntetés Koszovszka Mitrovicán vagy Gnjilanéban, és minden marad a régiben. A NATO engedélye azt jelenti, hogy a katonai szervezet mossa kezeit határaink védelmével kapcsolatban, s azt kínálja fel, hogy katonáink két tűz között legyenek. Most mások hibáit kell kijavítanunk, amelyeknek hatása még most is érezhető Koszovón. Mindez két év katasztrofálisan téves NATO- és KFOR-politika, amelyben a NATO lejáratta magát, mert a lefegyverzés helyett felfegyverezte a terroristákat, s ez etnikailag tiszta albán területekhez vezetett, és táplálta a nagy-albán állami törekvéseket" -- szögezte le a jugoszláv elnök, jelenti a B92 Rádió.
Szerbiai politikusok üdvözlik a NATO döntését
Nebojsa Csovics a dél-szerbiai koordinációs testület elnöke szerint a NATO döntése a Jugoszláv Katonaság és a szerbiai rendőrség iránti bizalom jele. "Államunk lassan visszanyeri a nemzetközi közösség bizalmát, amelyet az előző rendszernek köszönhetően veszítettük el. Remélem, hogy a KFOR-ral együtt, mindezt egy normális módon fejezhetjük be" -- mondta a politikus, jelenti a B92 Rádió.
Zoran Zsivkovics szövetségi belügyminiszter szintén üdvözölte a NATO döntését, mert "az a térség stabilitásához és békéjéhez járul hozzá". Zsivkovics hangsúlyozta, a JK hivatása magaslatán végzi majd a feladatot, nem fog senkit sem veszélyeztetni, hanem megakadályozza a terrorista támadásokat, amelyek a lakosság és az ott állomásozó erők biztonsága ellen irányul. Elengedhetetlen, hogy a katonák megfelelő fegyverzettel és felszereléssel legyenek ellátva, mert csak így valósítható meg a cél, említette a miniszter a Tanjugnak.
Kostunica: Partneri viszony a NATO-val?
"Jugoszlávia nagyon gyorsan normalizálta viszonyát a Nyugattal, és nincs kizárva, hogy egy napon partnere lesz a NATO-ak" -- nyilatkozta Vojiszlav Kostunica jugoszláv elnök a londoni Times-nak adott intervjújában. Elmondása szerint Belgrádban már fontolgatják, hogy az ország csatlakozzon a NATO békepartnerségi projektumához, ám egyenlőre nem ez a prioritás. Kostunica ugyanakkor csodálkozásának adott hangot, mennyi gonddal kell szembenéznie országának, és büszke arra, hogy a változásokat Jugoszlávia népe békés úton harcolta ki. A jugoszláv elnök rámutatott a Nyugat jóindulatú igyekezetére, hogy normalizálja viszonyát Jugoszláviával, s mindezt úgy értékelte, hogy történelmi fordulásról van szó, a tíz sötét év elszigeteltsége után, jelenti a Tanjug.