Megtelt a zentai városháza nagyterme szombat délelőtt, ahol és amikor a VMSZ zentai körzeti szervezete tartotta tisztújító taggyűlését.
Juhász Attila, a körzeti szervezet megbízott elnöke köszöntötte a megjelenteket, és külön Kasza Józsefet, a szerbiai kormány alelnökét, Müller Évát, a VMSZ Tanácsának tagját, Maros Antal csókai és Vén Mihály adai polgármestert, továbbá Ceglédi Rudolfot a zentai kommunális közvállalat igazgatóját. A tagság munkaelnökséget, szavazatszedő bizottságot és jegyzőkönyvvezetőt választott, az ülés további részét pedig már Szekeres Péter, a munkaelnökség elnöke vezette. A körzeti szervezet a második napirendi pont alatt elfogadta saját új ügyrendi szabályzatát, majd Szepesi Károly részletes ismertetése és indoklása után a harmadik napirendi pont alatt az új alapszabályát is. Ezt követte Juhász Attila részletes elnöki beszámolója az elmúlt időszak tevékenységéről.
Az elnök ismertetőjében visszatekintett a VMSZ már több mint hat éves múltjára, külön is kiemelve a Szövetség életéből azokat a fontosabb pillanatokat, amelyek Zentához kötődnek (a VMDK tisztújító közgyűlése 1994 márciusában, majd a VMSZ megalakulása ugyanannak az évnek a júliusában). Felsorolta a VMSZ eddigi hat közgyűlésének időpontját, helyszínét, és az azokon meghozott fontosabb határozatokat, egészen a tavalyi, topolyai közgyűlésig. Foglalkozott a vajdasági magyar politikai élet többi részvevőjével is, külön kitérve a Vajdasági Magyar Polgári Mozgalomra, amely 1995-ben alakult meg. „A harmadik utat választotta, de tagsága sohasem volt, csak egy ambiciózus, de konzervatív elnöke”. Kitért a Kereszténydemokrata Tömörülésre, amely „1997-ben a VMSZ-en belül alakult meg, és azt ígérte, nem fordul ellene, mégis bejegyeztette magát, mint külön párt”, és az Európa Platformra is, „amelyet a közelmúltban találtak ki, azért, hogy a VMSZ-t belülről bomlasszák és megtévesszék a tagságot”.
A szervezet zentai életét elemezve is megemlítette a fontosabb törés- és fordulópontokat, a polgármester- és alpolgármester leváltásokat, a végrehajtó bizottság korábbi elnökét, „akinek mandátumát az önkény, a korrupció és az összeférhetetlenség jellemezte” a helyi szervezet korábbi elnökasszonyának „intoleráns viselkedését” és „a Lenin utca 2. szám alatti helyiségekkel történő visszaéléseket”. Végül pedig megállapította, hogy a szavazók a legutóbbi választásokon a VMSZ-nek adtak bizalmat, „mert Zentán a négypárti koalíció 23 tanácsnoki helyet szerzett meg a lehetséges 29-ből, Vajdaság 22 községében összesen 172 VMSZ-es tanácsnok jutott be a helyi önkormányzatokba, a pártnak minden szinten van parlamenti képviselője, a VMSZ zentai körzeti szervezetébe pedig az utóbbi időszakban 37 új tagot vettek fel”. A tagság az elnöki beszámolót vita és ellenszavazat nélkül fogadta el, majd az ötödik napirendi pont keretein belül jóváhagyta a korábbi egyeztetések alapján már megválasztott 9 tagú elnökséget, melynek elnöke Juhász Attila, alelnöke dr. Burány Béla, tagjai pedig Pósa László, Pósa Ilona, Fülöp Cecília, Pósa Ibolya, Szekeres Péter, Kovács Nándor és Szepesi Károly. Hasonló módon verifikálták a hattagú felügyelő bizottság összetételét is (Deák Teodóra, Perpauer Attila, Szeles Kázmér, Pósa József, Recskó Ágnes és Soós Vince).
Ezt követően ismét Juhász Attila kapott szót, aki a következő időszak munkaprogramját ismertette. Az általános célkitűzéseken túl az elnök néhány konkrét feladatot is kijelölt, így „a Lenin utca 2. szám alatti helyiségek jogi és anyagi jellegű kérdéseinek letisztázását”. Ezenkívül javasolta, hogy a körzeti szervezet szorgalmazza „az egykori zentai zsinagóga helyén egy emlékhely létrehozását a Zentáról deportált 2000 zsidó emlékére, továbbá a felsővárosi temetőben levő kálvária-komplexum felújítását, egy emlékpark létrehozását a Tisza partján a második világháborúban ártatlanul kivégzettek emlékére, a központi parkban levő gyermekjátszótér kiszélesítését, és egy emléktábla elhelyezését az 1991 novemberében történt események emlékére”. A közgyűlés ezt a munkaprogramot is vita nélkül fogadta el.
Az utolsó napirendi pont után pedig Kasza József szólt a jelenlevőkhöz. „Hosszú idő után újra jól érzem magam Zentán”, kezdte felszólalását a VMSZ elnöke és a szerbiai kormány alelnöke, arra célozva, hogy a „belső feszültségek évei után” megítélése szerint most ismét „a fiatalok jelenléte, a szaporodás és a tartalom” jellemzi a párt zentai szervezetének életét. Hosszabb beszédében az elnök is azt hangsúlyozta, hogy a „VMSZ-nek már történelme van”, amelyet elsősorban a szülőföld megtartásáért vívott harc töltött meg tartalommal, „ahová most visszavárjuk mindazokat, akik vagy a behívó elől, vagy a tudást keresve mentek el”. Kasza József kitért a vajdasági magyarságot ért nyilvános támadásokra, valamint a köztársasági kormányban betöltött szerepére is: -- Hiába üvölt most a szélsőjobb, hogy a magyarok el akarnak szakadni az országtól, hiába rohannak ki a Szerbiai Demokrata Párt cégére alatt tömörült szélsőségesek (akiknek elnöke viszont, meggyőződésem, egészen más alapokra építve kívánja demokratikus országgá emelni Jugoszláviát) ellenünk, mi tudjuk, hogy elszakadni nem akarunk, autonómiát viszont akarunk. Az autonómia minden nép és minden ember természetes joga – mondta Kasza, hozzátéve, „amíg csak Szabadkával és Vajdasággal foglalkozott, nem látta annyira tisztán, hogy a korrupció és a bűnözés milyen áthatóan behálózta az egész politikai, közéleti és társadalmi életet, mint most, amikor a szerbiai kormány alelnöke lett”.

A "képesifi" levelező listáról.

Vissza a kezdőlapra