jugo010327

Hivatali visszaélés vádjával tartóztatták le hétfőn Szlobodan Milosevics volt
jugoszláv elnök néhány közeli munkatársát, tudta meg a Reuters hírügynökség,
meg nem nevezett belgrádi hírforrásoktól.

Letartóztatták Danilo Pantovics rendőrkapitányt, a szövetségi
belügyminisztérium október 5-e előtti főtitkárát, a JB vezetőségi tagját,
továbbá Uros Suvakovicsot, az SZSZP vezetőségi tagját, és Nikola Csurcsics
rendőrségi vezérőrnagyot, Rade Markovicsnak, az Állambiztonsági Hivatal
korábbi vezetőjének helyettesét. Ugyancsak előállították Milos Loncsart, a
Diplomáciai Lakásgazdálkodási Vállalat volt igazgatóját, Radoszlav
Szekulicsot, a Szövetségi Vámhivatal Mihalj Kertes előtti vezetőjét és
Tomiszlav Jankovicsot, az Egészségbiztosítási Alap volt igazgatóját.

A SRNA hírügynökség értesülései szerint Loncsart olyan hivatali visszaélések
elkövetésével gyanúsítják, amelyeket az említett lakásépítési vállalat
(DIPOS) igazgatójaként akkor követett el, amikor a vállalat
igazgatóbizottságának élén Danilo Pantovics állt. Tomiszlav Jankovics és
Radoszlav Szekulics esetében az a gyanú, hogy illegálisan kereskedtek
gyógyszerekkel, és ezzel törvénytelen módon jutottak hozzá jelentős anyagi
vagyonhoz. Nikola Csurcsicsot már szombaton letartóztatták, közölte a SRNA
hírforrása.

A belgrádi körzeti bíróság vizsgálóbírója mind a hét gyanúsított esetében egy
hónapos vizsgálati fogságot rendelt el, jelentette hétfőn késő este a Beta
hírügynökség. Az elővezetett személyek között volt Zsivadin Jovanovics, a
Szerbiai Szocialista Párt tisztségviselője, volt szövetségi külügyminiszter
is, az ő esetében azonban nem rendeltek el vizsgálati fogságot.

A vád szerint Milos Loncsar, Uros Suvakovics és Danilo Pantovics valamilyen
módon részesei voltak annak a szerződéskötésnek, amellyel az SZSZP 2000
szeptember 7-én jogtalanul, 300 000 dinárért (azaz kb. 10 000 német márkáért)
szerzett tulajdonjogot a belgrádi Uzsicei utca 32. szám alatti rezidencia
felett.

Lám, bezzeg nálunk nem történtek ilyenek, sóhaj fel a jobboldali érzelmű polgár, ha hallja a hírt. Igen, a rendszerváltás előtti külügyminiszterből nálunk miniszterelnök is lehetett. A jogtalanul átjátszott ingatlanok ügyére nálunk későn derült fény, s nyögvenyelős az eljárás is, gondoljunk Csillebércre például. Ha pedig azt vesszük számításba, hogy a mai belgrádi vezetés valójában az utcán szerezte meg a hatalmat, még későinek és gyengének is érezhetjük fellépéseiket. Ez a letartóztatás sorozat csak jelzés Milosevicsnek, de nem fellépés ellene.

Hétfőre várják Szkopjéba Javier Solanát, az Európai Unió külügyekkel
megbízott magasrangú képviselőjét, valamint George Robertsont, a NATO
főtitkárát, akik arra próbálják rávenni a macedón kormányt, hogy hagyjon fel
a Tetovót és környékét érintő támadásokkal, jelentette a SRNA.

Vasárnap a késő délutáni órákban egyébként sikeresen véget ért a macedón erők
offenzívája. A macedón hadseregnek és rendőrségnek nem volt emberáldozata,
két katona és egy rendőr megsebesült. A leghevesebb harcok a tetovói vár
környékén dúltak.

Ljupcso Georgievszki macedón kormányfő a párbeszéd folytatását jelentette be
az albánokkal. Mint mondta, a dialógus minden szinten folytatódik, ám szó sem
lehet alkotmánymódosításról és a kétnyelvűság bevezetéséről Macedóniában. Azt
a hírt kommentálva, miszerint az albánok átfogó támadást készítenek elő
Macedónia ellen, Georgievszki azt mondta, hogy a macedón rendőrség és
katonaság készen várja a terroristák mindennemű támadását, jelentette a SRNA.

Carla del Ponte, a Hágai Nemzetközi Törvényszék főügyésze hétfőn négynapos
körútra indult, amely során ellátogat Boszniába és Koszovóra. Látogatásának
célja a törvényszékkel való együttműködés és a folyamatban lévő ügyészi
vizsgálatok ellenőrzése, jelentette a FoNet a Reutersre hivatkozva.
Carla del Ponte cáfolta Vladan Batics szerbiai igazságügyminiszter
kijelentését, miszerint a hágai bíróság hallgatna Szlobodan Milosevics
letartóztatásáról és kiadatásáról, amennyiben a jugoszláv hatóságok
folytatnák Hágával való együttműködésüket -- jelenti a B92 Rádió.

"Követelem, hogy minden, háborús bűnök elkövetésével vádolt személyt azonnal
tartóztassanak le az illetékesek, Szlobodan Milosevicset is beleértve!" --
mondta a hágai főügyész Mladen Ivaniccsal, a boszniai Szerb Köztársaság
elnökével folytatott beszélgetése után újságíróknak.

A főügyész ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Belgrád már együttműködik a
nemzetközi bírósággal és felszólította a Szerb Köztársaságot, hogy tegye meg
ugyanezt. Del Ponte elmondta: már ezen a héten várható, hogy az ügyészség
vádat emel muzulmán nemzetiségű személyek ellen a boszniai szerbek felett
elkövetett háborús bűnök miatt.

A boszniai Szerb Köztársaság vezetőivel tárgyalva del Ponte Banja Lukán
kijelentette, zárószakaszába érkezett a vádirat előkészítése a korábbi
boszniai hadseregnek azok ellen a tagjai ellen, akikről feltételezhető, hogy
háborús bűnöket követtek el a szerbek ellen. A SRNA hírügynökség jelentése
szerint a hágai főügyész a nap folyamán bejelentette, a vádemelés ezekben az
ügyekben "már a következő héten, vagy április elején várható".

A Hágai Nemzetközi Törvényszék is cáfolta Vladan Batics szerbiai
igazságügyminiszter kijelentését, aki a holland városból visszatérve
kijelentette, a bíróság nem hivatalosan beleegyezne abba, hogy halasszák el
Milosevics kiadatását egy évre, ha cserébe Belgrád elkezdené a konkrét
együttműködést a törvényszékkel.
Florence Hartmann, a hágai törvényszék szóvivője ezzel kapcsolatban
kijelentette, a belgrádi vendégekkel való beszélgetés során del Ponte
főügyész asszony nem említett határidőt Milosevics kiadatásával kapcsolatban,
"mint ahogy nem említett semmilyen halasztást sem". A Sense hírügynökségnek
nyilatkozva Hartmann elmondta, Carla del Ponte a beszélgetések során azoknak
a vádlottaknak a kiadatását követelte, akik Jugoszlávia területén vannak,
méghozzá minél előbb, "és ez a bizonyos minél előbb mindenkire egyformán
vonatkozik, így Milosevicsre is".

Jim Landayle, a törvényszék másik szóvivője Momcsilo Grubacs szövetségi
igazságügyminisztert cáfolta, aki szerint "sehol, még a törvényszék
alapszabályában sem írja azt, hogy a vádlottak felett csak Hágában lehetne
ítélkezni". Landayle ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy a törvényszék
alapszabálya "egyidejű fennhatóságot" állapít meg a nemzetközi és a nemzeti
bíróságok esetében, de az ENSZ Biztonsági Tanácsa az alapszabályt megszavazva
a nemzetközi bíróságot a nemzetiek fölé helyezte, így annak joga van "az
eljárás bármelyik szakaszában követelni az eset átvételét a nemzeti
bíróságoktól", a nemzeti igazságszolgáltatás pedig ebben az esetben köteles
eleget tenni a felszólításnak.

Vojiszlav Kostunica népszerűsége október 5-e után meredeken nőtt, de
mostanra, a nyilvánossággal fenntartott kapcsolatok elhanyagolás miatt
"jórészt stagnál", nyilatkozta Zseljko Vojinovics, a Szenat politikai
közvélemény-kutató ügynökség igazgatója, tudósít a SRNA.

"Az elnöknek, kihasználva vitathatatlan lehetőségeit, nagyobb figyelmet
kellene fordítania a nyilvánossággal fenntartott kapcsolataira", nyilatkozta
Vojinovics a Glasz javnosztinak.

Az új szerbiai elnök személyéről szólva, Vojinovics szerint legnagyobb esélye
Velimir Ilics csacsaki polgármesternek, a tősgyökeres sumadijainak van, de
koszovói érdemeiért komoly esélyesnek számít Nebojsa Csovics, a Demokratikus
Alternatíva elnöke is. Amennyiben a JSZK széthullik, Vojinovics meggyőzödése
szerint Vojiszlav Kostunica lesz az új szerb elnök.

Szeska Sztanojlovics, a szerbiai Helsinki Emberjogi Bizottság tanácsának
tagja azt nyilatkozta az újságíróknak Belgrádban, a kormányon kívüli
szervezet éves jelentését bemutató sajtótájékoztatón, hogy „a katonai,
rendőri és pénzügyi körökben végbemenő változások hiánya felveti a kérdést,
hogy egyáltalán beszélhetünk-e lényegi változásokról, vagy csak arról van
szó, hogy az etnikai nacionalizmust megpróbálják a demokrácia köntösébe
bújtatni", jelentette a SRNA.

Ez az, ami aggodalommal tölti el mindazokat, akik szeretnék Jugoszláviát vagy Szerbiát ismét az európai országok teljes jogú tagjaként látni. Mi magyarok is ebben vagyunk érdekeltek. Ez vezethet a Vajdaság felemelkedéséhez is. Ám a báránybőrbe bújtatott farkas meséje örök tanulság. Szavak helyett tetteket akarunk látni, a hírcsokor elején a letartóztatási hullám lehet ennek jele, ha ez is nem pótcselekvés. A Hágáról össze-vissza nyilatkozó miniszter nem csökkenti, inkább növeli aggodalmainkat.

Holnap ülésezik a Szerbiai Képviselőház, melyen várhatóan több törvény
tervezetét vitatják meg a képviselők -- jelenti a 021-es Rádió. Képviselőházi
eljárásba kerül többek között a köztársasági költségvetésre vonatkozó
törvénytervezet, valamint az önkormányzatokra vonatkozó törvény módosítása is.

Ennek kapcsán a Függetlenség Egyesült Ágazati Szakszervezet levelet írt
Dragan Marsicsanin parlamenti elnöknek: „Megdöbbent bennünket, hogy ezen
törvénytervezetek a képviselők elé ugyanolyan módon érkeznek, mint Szlobodan
Milosevics idejében: anélkül, hogy bárki konzultálta volna a
szakszervezeteket a javaslatok kapcsán" -- áll többek között a levélben, mely
egyúttal azt is bejelenti, hogy a Függetlenség holnap figyelmeztető sztrájkot
tart Belgrádban és Nisben.

Braniszlav Csanak, a Függetlenség elnöke a 021-es Rádiónak nyilatkozva
elmondta, miért szánta rá magát a szakszervezet erre a lépésre: „A
figyelmeztető sztrájkot ezidáig mindig elhalasztottuk, türelmesen tűrtünk,
most azonban túlcsordult a pohár, amikor láttuk, hogy a kormány elkészített
és elfogadásra a parlament elé terjesztett egy nagy törvénycsomagot, melyek a
szakszervezeti tagság érdekeit is érintik. Mivel ezt anélkül tették meg, hogy
konzultáltak volna velünk mint szociális partnerekkel, megszegték a szociális
partnerség és a párbeszéd elvét, ami minden európai és nemzetközi mérce
szerint is kulcsa a demokráciának. Ezért holnap a kormány tudomására hozzuk:
nem egyezünk bele, hogy a demokrácia alapjait rongálja" -- mondta Csanak,
jelenti a 021-es Rádió.

Több száz albán nemzetiségű polgár, túlnyomórészt nők és gyerekek menekültek
az elmúlt éjszaka folyamán Koszovó területére, a macedón katonai erők
támadása elől, jelentette az AP-re hivatkozva a SRNA.

A macedóniai Vejcse falunak szinte mind az 1200 lakosa elmenekült, amikor a
macedón katonai helikopterek katonákat szállítottak erre a területre. A
menekültek közül néhányan azt állították, hogy a helikopterekből lőttek
rájuk.

Milo Gyukanovics, a montenegrói Szocialisták Demokratikus Pártjának elnöke
arra számít, hogy az április 22-ére kiírt parlamenti választásokon a Győzelem
Montenegróé elnevezésű választási koalíció meggyőző és fényes politikai
győzelmet fog aratni, amelyet követően ki lehet írni a köztársasági államjogi
helyzetét eldöntő függetlenségi referendumot, jelenti a SRNA. Gyukanovics az
SZDP első választási konvencióján Niksicsben úgy fogalmazott, hogy "a
politikai ellenfelek választási veresége arra fogja kényszeríteni őket, hogy
részt vegyenek a referendumon, és ezzel a montenegrói államiság és nemzetközi
jogi szubjektivitás felelősséget vállaló részeseivé váljanak".

Az SZDE vezetői vasárnap esti ülésükön megegyeztek abban, hogy meg kell
valósítani Vajdaság mindazon autonóm jogait, amelyet a Szerbiai Alkotmány
előlát.

A megbeszélés egyik résztvevője, Zoran Gyingyics kormányfő bejelentette, hogy
az év végéig módosítják az alkotmányt, s ezzel véghezviszik az állam
decentralizácóját is.

"Abban maradtunk, hogy minden, Belgrád és Újvidék viszonyát érintő
kezdeményezést egyelőre a szerbiai kormány és a Vajdasági Végrehajtó Tanács
relációján oldunk meg, az SZDE pedig hozzáfog egy komoly kezdeményezés
kidolgozásához, amely egyrészt az alkotmányos reformot is érinti majd,
másrészt pedig megoldást kínál fel Vajdaság globális státusának és
autonómiájának kérdésében. Jelenleg csak azoknak az alkotmányos jogoknak a
megállapításával foglalkozunk, amelyek a gyakorlatban nem működnek, vagyis
célunk a jelenlegi Alkotmányba foglaltak minél következetesebb betartása. Az
év végéig pedig megkezdjük az alkotmánymódosítást, amely után egy új,
demokratikus alkotmányunk lesz, amely következetesen tartalmazza majd az
állam decentralizációjának elemeit is, s ez -- természetesen -- Vajdaság
kérdését is megnyugtatón rendezi", mondta Gyingyics a B92 Rádiónak.

Az SZDE elnöksége megvitatta a továbbiakban a koszovói és dél-szerbiai
kérdést, valamint Miodrag Iszakovnak, a Vajdasági Reformisták elnökének a
Szerbiai RTV élére történő jelölését. Csedomir Jovanovics, az SZDE parlamenti
szóvivője azt nyilatkozta az újságíróknak, hogy a SZRTV új igazgatóját hét
napon belül kinevezik.

„Szerbiában a dolgozók bérei október óta megkétszereződtek. Ennek alapja nem
a gazdaság állapota, hiszen a termelés az utóbbi néhány hónap folyamán
továbbra is csökkenő irányzatot mutat. Az életszínvonal növekedése a donációk
és a változások politikai effektusainak következménye. A jobb élet első
fázisának azonban lassan vége szakad. A JSZK visszatérése a nemzetközi
gazdasági folyamatokba az életszínvonalat is a reális lehetőségekhez fogja
igazítani, függetlenül attól, hogy ez mennyire lesz fájdalmas" -- mondta
Nebojsa Szavics, a Közgazdasági Intézet munkatársa egy, a szociális
konszenzusnak szentelt tribünön Belgrádban.

A B92 Rádió tudósítása szerint Szavics elmondta még: „Nem titok, hogy a
Nemzetközi Valutaalap követelte a hirtelen megugrott keresetek (az októberi
80 márkás átlagfizetés néhány hónap alatt 145 márkára emelkedett) alacsonyabb
szintre való visszaállítását. Nem hiszem, hogy ez megvalósítható, és sok
igyekezetre és hozzáértésre lesz szükség a tárgyalások során ahhoz, hogy a
külföldieknek megmagyarázzuk: nem könnyű 80 márkából élni. Ugyanúgy nehéz
lesz elmagyarázni azt is, hogy amennyiben nem állítjuk vissza az alacsonyabb
kereseteket, a JSZK-ban pénzelni kell majd a fiskális hiányt is.
Megtörténhet, hogy a további béremelési követelések miatt nem kötünk
megfelelő szerződéseket a Valutaalappal, ami a gazdasági reformok
megvalósítását kérdőjelezné meg".

A gazdasági növekedés az év végéig reálisan 10 százalékos lehet, s ez az a
keret, melyben a dolgozók keresetei is növekedhetnek. „Az év második és
harmadik negyedében nehéz idők várnak ránk: észrevehető lesz a kívülről
érkező pénzügyi támogatás hiánya. A negyedik negyedévben, ha minden jól halad
és ha lesz egy kis szerencsénk is, számíthatunk rá, hogy ezt az évet mintegy
10 százalékos bérnövekedéssel zárjuk" -- szögezte le Szavics.

A belgrádi első községi bíróság bírói tanács hétfőn úgy döntött, hogy
Vojiszlav Seselj, a Szerb Radikális Párt elnöke ismét a belgrádi Jogi Egyetem
tanára lehet, jelentette a fővárosi sajtó értesüléseire hivatkozva a SRNA.
Seselj fellebbezését megvizsgálva a bíróság arra a megállapításra jutott,
hogy a munkaviszony megszüntetéséről szóló végzésen a döntés semmilyen jogi
alapját nem tüntették fel, magát a döntést pedig az egyetem megbízott dékánja
hozta meg, ami törvényellenes.

A Gordana Komnenics vezette bírói tanács nem tett eleget Seselj azon
követelésének, hogy a bíróság 24 órás határidőt szabjon ki az egyetem
számára, amelyen belül az köteles lenne visszavenni őt.

Íme, már ott is védi a jog azokat, akik oly könnyen a jog fölé helyezik magukat.
Lehet-e jogos a gyűlölet, a szélsőséges nacionalizmus? Sesej, Milosecics, Meciar, Funar?