Vissza
a kezdőlapraMagyarország reneszánsza a 3. évezredben Dr. Beck GyörgyAz információtechnológia és Magyarország modernizálása
Előadásomban arról szeretnék beszélni, hogy milyen típusú kihívást jelent ez az új technológia a vállalatok számára.
Én azt gondolom, és azt hiszem, hogy ez egy olyan jelenség, amit el kell tudnunk viselni, Együtt kell vele élni, és meg kell próbálni kihozni a folyamatból azokat a pozitív dolgokat, ami számunkra kedvező. A következőkben a globalizáció főbb területeit próbálom összeszedni. Melyek azok a fejlemények, amelyek az integrált Világgazdaságot létre tudják hozni.
Egyrészt az elmúlt időszak politikai változásai nagyon sokat segítettek abban, hogy a világ ebbe az irányba el tudott mozdulni. A másik fontos tényező a gazdasági változások, a kultúra, a technológia és költségeinek radikális változása, csökkenése volt.
Technológiai alapon azt mondhatjuk, hogy az eszközök teljesítménye 18 hónaponként feleződik. Ez az idő mára lényegesen rövidebb lett. Itt érzékeljük azt, hogy minden lényegesen gyorsabban és hamarabb avul el, mint a korábbi időszakban. Később beszélek róla, hogy ez miért jelent nagy kihívást.
Ennek az egész technológiai változásnak a közepén valahol a telekommunikáció és az Internet áll, ami valóban egy egészen más szintre helyezi a napi életünket. Az Internetről nagyon sokan mondják, hogy egy egészen más időszámításba helyezi az életünket, más világban élünk, dolgozunk. Az Internetes órák - amit nem tudom hányan ismernek - azt mutatják, hogy már nincsenek zónaidők. Föl van osztva részekre a nap, és a Föld bármely részén az 526 az mindenütt ugyanakkor történik, az Internet idő 526.
Az 50 milliomodik rádióelőfizető 30 év után kapta meg a rádióját. A televízió esetében ezt már 13 millió előfizető elérte ugyanennyi idő alatt. A személyi számítógép esetében ez 16 év volt, és az Internet esetében ez három év. Ez is mutatja, hogy a technológia milyen fantasztikus sebességgel halad előre.
2002-re 500 millió Internetezőt jósolnak, most olyan 160 millió körül van a számuk. Ezek között Magyarország nem tartozik az élvonalhoz. De valószínűleg ez a szám is túlhaladottá válik egy év múlva. Egy másik adat szerint 2002-re Európában a lakosság 50%-a fogja elérni az Internetet. Ezek is fantasztikus növekedések és fantasztikus előrejelzések. Mindezeket a számokat valószínűleg ki fogja kényszeríteni belőlünk a globalizáció.
Szintén egy korábbi gondolatra visszautalva, ha jól emlékszem, talán Magyar Bálint mondta egy-két évvel ezelőtt, hogy az információtechnológiai tudás, szakértelem pár éven belül ugyanolyan lesz, mint az írástudás volt azelőtt. Analfabétának, a mai értelemben analfabétának fogják érezni magukat, akik egy-két éven belül nem lesznek tisztában az Internet, az információtechnológia alapjaival.
Ez egy komoly feladat, ami előttünk áll. Az egyik oldalon szerepel a fiatalok oktatása, továbbképzése. De ennek egy lényegesen szélesebb kört kell érintenie, a lakosság mind nagyobb részét.
Mit is jelent ez az új korszerű technológia a vállalatok számára? Vegyünk egy átlagos magyar vállalatot. Azt gondolom, ezek lehetnek akár a nagyvállalatok, akár a kis és közepes vállalkozások. Az Ericsson előadásban láthattunk egy szép ábrát arról, hogy mennyire tudnak ezek a kisebb vállalkozások csatlakozni a folyamathoz. Alapvetően egy nagyon jelentős piaci koncentráció zajlik az egész Világon, és ez Magyarországra is érvényes. Aki csak az informatikai piacot tekinti, illetve megnézi, hogy mi történt az elmúlt, mondjuk két évben, azt látja, hogy gyakorlatilag a magyar vállalkozásoknak ott eléggé élesen elhatárolható három csoportja. Néhány nagyvállalat, milliárdos forgalommal. 10-12 középvállalat, informatikai vállalat. Alatta pedig a kisebb vállalkozások.
Gyakorlatilag az elmúlt 10 évben a középső szint eltűnt. Vagy tönkrementek, vagy kicsik lettek belőlük, vagy pedig felvásárolták őket. Konkrét példa a Synergon, a KFKI, akik ma már hét-nyolcszáz fős, 10-12 milliárdos vállalatok lettek, akik versenyképesek a multikkal. A többiek pedig inkább visszacsúsztak a közép szintről, illetve mostanság keresnek partnert maguknak. Ez a koncentráció a világpiacon nagyon széles körben terjed. A saját példámból ítélve ugyanezt tapasztaltam. Amikor én a Compaq Magyarország vezetését átvetem 1998-ban, akkor történt meg a világpiacon a Compaq Corporation, Compaq Computer Corporation és a Digital Equipment Corporation cégek összevonása. Abban az időben egy kilencmilliárd értékű vállalat jött ezzel létre. Ez akkor az informatikai ipar legnagyobb ilyen összeolvadása volt. Ma már mindenki mosolyog ezeken a számokon egy Aol, Time Warner vagy más fúzió hallatán.
Ez egy olyan jelenség, ami világpiacon két éve jelent meg és Magyarországot is elérte. Ez nem csak az informatikai ipar számára jelent változást és kihívást, hanem sok-sok egyéb területen, ugyanúgy a távközlésben, mint a dinamikusan növekedő egyéb cégek esetében is.
A következő általános jelenség az, amit én úgy jellemeznék, hogy robbanásszerű növekedés. A klasszikus vállalati modell egyre több helyen változik. Egyre több helyen történik meg a piaci termékeknek, eszközöknek az Interneten történő értékesítése. Innentől kezdve nem csak a klasszikus ügyfélkör sétál be egy könyvesboltba. Az emberek elkezdenek az Interneten keresztül is vásárolgatni és ettől kezdve egy lényegesen szélesebb kör jut hozzá a termékekhez. Nehezen lehet ezek után kiszámítani azt, hogy mekkora és milyen igények fognak megjelenni.
Ha már a könyvkiadásnál és az irodalomnál tartunk... Egy nagyon érdekes jelenség volt az elmúlt hetekben, amikor megjelent az első kimondottan Internetre készült könyv. Stephen Kingnek jelent meg egy könyve, amit csak az Interneten keresztül lehetett elérni. Azt hiszem, hogy két dollár 60 centért lehetett letölteni a könyvet, és a megjelenés hetében 400 ezren töltötték le. Ez mindenféle korábbi könyvkiadási csúcsot megdöntött. Ez a válasz arra, hogy az Internet korában az emberek vajon olvasnak-e. Egyébként a dolognak a pikantériája, hogy az első héten, úgy 400 ezren kezdték el olvasni. Aztán feltörték a site-ot és így még többen jutottak hozzá. Ez egy másik jelenség, ami sajnos az iparágat jellemzi még. Nemcsak az ügyfelek jelzik az igényeiket. Megjelent egy másik irányú kommunikáció is, amikor az ügyfeleket kezdik el elérni az eladók, a szolgáltatók. Ez valahol egy korlátozás nélküli folyamatos és közvetlen marketing. Itt egy komoly szabályozási feladat azért még hátra van! De mindenféleképpen látszik, hogy új eszközök segítségével egyre szélesebb körben jutunk hozzá termékekhez, lehetőségekhez.
A következő általános jelenség a marketing, az értékesítés és az ügyfélszolgálati tevékenységek konvergenciája. Ez azt jelenti, hogy a vállalatok egyre többet tudnak az ügyfeleikről. Maradva a könyvkiadásnál, ha ma valaki vásárol egy könyvet valamelyik könyvkiadóknál, akkor készül egy kimutatás az összes vásárlásáról. Így egy elég széles skálát kapunk a vevők érdeklődéseiről, és a vevő is megtudhatja, hogy ez és ez az író ilyen és ilyen könyvet írt még azon a területen. A modern úgynevezett call centerekkel, menedzsment rendszerekkel lehetővé teszik azt, hogy egyre szélesebb körben, egyre inkább intenzívebb legyen a felhasználók elérése, egyre több dologhoz férjünk így hozzá. Ezek a rendszerek folyamatosan fejlődnek.
Korábban szó volt az e-commerce mellett most megjelent m-commerce fogalmáról is. A mobil kereskedelemről, az új Wap technológiákról. Azt hiszem itt is, ha valaki nem tesz mást, csak kéthetenként megnézi, hogy a Magyarországon elérhető bármelyik szolgáltatónál milyen lehetőségek vannak, érzékeli azt, milyen sebességgel fejlődik itt minden. Alig egy hónappal ezelőtt a multiplex mozik műsorát még valami egészen bonyolult, 26 menün keresztül lehetett elérni. Ma már ezek mind egy klikkeléssel a mobiltelefonunkon megnézhetők. Valószínű, hogy alig egy hónap kell még, hogy jegyet is lehessen így rendelni. Ugyanez igaz a pizzázóra és egyéb területekre. Fantasztikus sebességgel változik minden körülöttünk.
Mit is jelent ez az informatikusok, az információs technológia számára? Egyrészt az elektronikus menet miatt a technológia az abszolút meghatározó lesz, hiszen a vállalatok a teljes folyamataikat információtechnológiai eszközökkel támogatják. Szinte minden vállalatnak újra kell gondolnia üzleti folyamatait, a belső rendszereinek a felépítését. Tehát egy nagyon jelentős újragondolása szükséges a vállalati ügymenetnek, és ennek kapcsán alakul aztán ki az új technológiai eszközöket intenzíven használó vállalati modell.
Itt az informatikai háttér mindenféleképpen egy kulcstényező. Tehát vállalatok között nagyon jelentős különbséget, üzleti különbséget tud okozni a különböző szintű informatikai lehetőségek. Mindez egyre inkább aktuálissá fog válni. Ehhez valóban az kell, hogy elég nagy legyen a piac Magyarországon. Ha egy idő után bizonyos bankok szolgáltatásait este kilenc órakor otthon is el lehet érni, vagy bárhol az országban, másokét pedig nem, akkor ez egy nagyon jelentős különbség lesz a szolgáltatásokban. A későn ébredő szolgáltatók esetében ez nagyon jelentős üzleti hátrányt fog jelenteni.
Jelenleg még mindig általános kijelentés, hogy a nagy hal eszi meg a kicsit. Pedig egyre inkább a gyors eszi meg a lassút. Vagy egy másik, Fodor István által többször említett kijelentés, miszerint a mostani, világban azok törik ki a nyakukat, azok az autósok, motorosok, akik lassan mennek. Olyan sebességgel kell menni, hogy ezt a tempót felvegyük, és akik lassabban mennek, azok nagyon könnyen karambolozhatnak. Ez abszolút jellemzője ennek a mai általános helyzetnek, és itt a csúcstechnológia, a technológia intenzív ágazatoknak a szerepe egyre nő.
Azt hiszem, szintén az Ericsonos előadásban láthattuk azt az ábrát, ami az amerikai gazdaságot jellemezte, amiben ugye látszott, volt egy szép zöld lapos vonal, ami a mezőgazdasági termelést jellemezte, és volt egy egészen dinamikusan növekvő, ez pedig az elektronikai ipar, információtechnológiát. Vannak itt magyar számok is. 1998-ban a teljes mezőgazdasági exportunk mintegy 180 milliárd Ft volt, míg elektronikai iparnak az exportja 522 milliárd Ft. De azt is tudjuk, hogy 1999-ben az elektronikai ipar legalább megduplázta ezt a kivitelt. Azt gondolom, hogy ez az a terület, ahol nagyon-nagyon intenzív a növekedés.
Itt egy kulcstényező a multinacionális cégeknek a beruházásai. Ilyen szempontból jelenleg még azt lehet mondani, hogy a régióban Magyarország kiemelt szerepet játszik, hiszen a régióba érkező külföldi tőkének a több mint 50%-a az elmúlt időszakban hazánkba érkezett. Köszönhető ez valahol a gazdaság, a jog aránylag stabil helyzetének, illetve a többi országnál korábban megkezdett pozitív tevékenységeknek.
Ez a technológia, illetve a tőke, ami beérkezett Magyarországra, sokban segít. Többek között abban is, hogy ne rohanjon mindenki Németországba, vagy Amerikába dolgozni, mert nagyon sok nagyvállalat, multinacionális cég értelmes munkát ajánl a magyar fejlesztőknek. Nagyon hosszú a sor Ericsontól Nokiáig, a Motorollától Compactig sok-sok egyéb cégig. Magyarországon elég sok ilyen technológiailag intenzív beruházás történt az elmúlt időszakban. Aztán persze a kör lassan bezáródik, hiszen ma ott tartunk, hogy egy-két multinacionális cég azért nem dönt esetleg Magyarország mellett, mert lassan-lassan elfogynak az erőforrások, a fiatal vagy középkorú tehetséges mérnökök, akik ezekbe a kutatóintézetekbe dolgozni tudnának.
Itt valóban nagyon fontos dolog az, hogy mind politikai, mind állami oldalról, mind társadalmi oldalról egy nagyon komoly oktatás, támogatás induljon el. Azt hiszem, hogy bizonyos célzott programokkal, célzott területekre kell a pénzt szánni, és ott az oktatást elősegíteni. A támogatás itt abszolút megoldás.
Nekem a Compaq Magyarország vezetése mellet van néhány társadalmi funkcióm. Ezek közül egyik, hogy én vagyok az Informatikai Érdekegyeztető Fórum elnöke. Ez egy olyan szervezet, amelynek egyik fő feladata az informatikai szakmában mind a gyártók, mind a felhasználók oldaláról az érdekek egyesítése és a képviselete. Az elmúlt napokban, gyakorlatilag tíz napja próbáltuk mi is megfogalmazni azt, hogy a szakma hogy gondolja, mire van szükség a kormányzat társadalmi oldalról. Mindez az www.inforum.org.hu Internetcímen elérhető. Ez egy nagyon részletes dokumentum. Hét pontba próbáltuk összefoglalni azt, hogy mi is az, amit várunk és kérünk a kormánytól. Mik azok a főbb területek, ahol nagyon sokat kellene lépni ahhoz, hogy Magyarország valóban ne maradjon le, nem csak Európától, hanem esetleg Amerikától se. Azok a főbb pontok szerepelnek ebben az anyagban, amiről itt korábban is szó volt.
Aki figyeli ma az újságokat, a médiát, azt látja, mint hogy a kormányzati oldalról is sokminden elindult. Most persze még az ígérgetés időszakában vagyunk. Lesz most már egy informatikai kormánybiztos, illetve sok-sok egyéb program. Én nem vagyok boldog ettől. A Neuman programtól boldog vagyok. A Széchenyi programtól viszont nem vagyok annyira boldog, miután a Széchenyi programnak úgy látszik, hogy van egy stabil kormányzati támogatása, úgy egy milliárd. A Neuman programról még csak most kezdtünk hallani, és nem látom, hogy van-e mögötte pénz. Pedig ez mindenféleképpen fontos.
A pénz csak egyik oldal, a másik a különböző támogatási rendszerek újragondolása, illetve az elvonások csökkentése. A jogi és egyéb szabályozásoknak a fölgyorsítása, mert e nélkül valószínű, hogy nehezen fognak a dolgok megtörténni. Itt vajmi kevés mozgástér van. Párhuzamosan a mai konferenciával van egy másik konferencia, ahol az egységes hírközlési törvény jelenlegi állapotát ismerteti a KHVM, illetve a különböző piaci szereplők mondják el véleményüket.
Ezen a ponton egy kicsit vitatkoznék az egyik korábbi előadással. Azt hiszem, hogy a termékek ára valóban drága, de a szolgáltatások ára is magas. Én azt hiszem, hogy a 10 ezer vagy kilencezer forint havi internetezési díj, és mellette még egy eszköz szintén tízezerért, az egy olyan összeg, ami nagyon lecsökkenti azon családok számát, akiknek lehetősége van, hogy csatlakozzanak ehhez az új világhoz, ehhez az információs társadalomhoz. Véleményem szerint valahol az egésznek mindenestől kellene tízezer forint alá kerülnie. Azt várom optimistán, hogy valamikor ősz folyamán széles összefogás következhet be, amibe a vállalkozások és a kormányzat is beszáll.
Egy másik kezdeményezés, amiről szintén lehetett olvasni, az úgynevezett svéd modell. Svédországban az Internet elterjedtsége 50 % felett van. Magyarországon ugyanez a szám kb. 2 %, tehát a családok 2%-ában van ma Internet. Nagyon jelentős az ottani informatikai cégek részvétele, illetve nagyon erős az egész Internetpiac. Ennek egyik oka, hogy két évvel ezelőtt a kormány nagyon jelentős adókedvezményt biztosított azon munkáltatóknak, akik a munkavállalóiknak gépeket adtak részletre. Az elmúlt időszakban elmentünk Svédországba, megnéztük ezt a programot, majd az elmúlt napokban letettünk a kormány asztalára egy részletes gazdasági számításokkal támogatott javaslatot arra, hogyan lehetne ezt az egész programot Magyarországon végrehajtani. Gyakorlatilag meg lehetne duplázni a következő két évben az otthon lévő gépek számát. Adótámogatással és egy aránylag megfizethető havi törlesztéssel lehetne ezt elérni.
Itt az E-business, illetve az elektronikus kereskedelem két különböző színnel rajzolt ábrája. Az egyiken az úgynevezett business costumer, tehát a végfelhasználók internetes kereskedelmének a forgalmi adatai láthatók lapos függvényként. A másik ábra, ami lényegesen meredekebben nő, az úgynevezett business to business, tehát a vállalatközi felhasználásoknak az üteme. Itt is már fejlődik a világ, van business to goverment, customer to customer és mindenféle más permutációkat kitaláltak. De azt hiszem a két kulcsterület, az otthoni felhasználás, illetve a vállalatközi felhasználás területe. Itt látszik az, hogy ezek szinte exponenciális görbe mentén növekednek. Ez a szám ez valamikor hat-hét hónappal ezelőtt 1300 milliárd dollárnyi volt 2003-ra vonatkozóan. A múlt héten olvastam néhány új elemzést, ahol ez a szám mintegy 7000 milliárdot mutatott. Ez mutatja, hogy fantasztikus növekedés várható itt. Hol is tartunk mi? Itt egy magyar adatsor látható, előrebecslés. Ugyanaz az exponenciális görbe látszik. Ez egy olyan növekedési pálya, amibe érdemes becsatlakozni, minél több vállalatnak, mert nagyon jelentős üzletet tud generálni.
Mit is jelent a vállalatok számára ez az új infrastruktúra? Gyakorlatilag a hagyományos üzleti folyamatok át fognak alakulni, és ami korábban a klasszikus vállalatmodellben hetekig tartott, az ma már a következő időszakban percekben, másodpercekben mérhető tevékenység lesz. A korábban említett könyvkiadás, utazás és aztán sorba minden egyes területeken a klasszikus üzletmenetet át kell alakítani. Gyakorlatilag szinte mindent el lehet érni ezzel a fantasztikusan generált forgalommal otthonról, elektronikus úton. Ez a folyamatos nonstop üzemmód fogja jellemezni a valóságot a következő években. Azt hiszem, hogy ma már ez, – ha Magyarországon még limitált mértékben is – nyugaton és főleg Amerikában valóban ez az új vállalati modell. Utolsó előtti képként a modern vállalati infrastruktúra. A vállalati rendszerek körülbelül ezekből a szintekből épülnek föl. Egy nagyon fejlett infrastruktúra, ahol a termékeknek a piacra kerülése rettentő gyors. Félévenként jelennek meg az újabb és újabb termékek.
Az elektronikus kereskedelem, ami egy következő szint, átfonja és behálózza a cégek életét. A következő a pirossal jelzett szint, ahol egészen új eszközök, új termékek jelennek meg. Ezek szintén szoftver termékek. A tudásmenedzsment az gyakorlatilag arra való, hogy az a fantasztikus mennyiségű információ, ami elönt ma bennünket, ebből valahol, valami rendet kapjunk. Megtalálhassuk azt, amire szükségünk van ebben az információ tömegben. Ami akár személyesen bennünket, akár egy vállalatot érint.
Az ügyfélkapcsolat kezeléséről már szóltam pár szót. Itt valahol az úgynevezett tömeges testre szabásról van szó, ami jellemezni fogja ezeket a vállalatokat Az eladók megpróbálják meggyőzni őket arról, hogy mindent továbbra is náluk vásároljanak, minden szolgáltatást tőlük vegyenek igénybe. Ehhez információkra van szükség. A globális értéklánc pedig a teljes vállalati struktúra. Ez gyakorlatilag IT alapra fog épülni. Nem csak a sima eladás, hanem a beszállítókkal, az egyéb intézményekkel való kapcsolatrendszer is. Tehát a cégek teljes gyártása, teljes értéklánca Interneten fog végbe menni. Globális kapcsolatok segítségével nemcsak helyi, hanem a világ bármely beszállítójával, gyártójával lehet kapcsolatba kerülni.
Legutoljára talán egy kicsit elszomorító szám. A magyar IT piaca 2000-re mintegy 10-12% növekedést prognosztizál. Magyarországon ez azt jelenti, hogy egy főre jutó IT kiadás valahol a 120 dollár környékén van. Ausztriában ez már 500 dollár, Belgiumban pedig majdnem 1000 dollár. Ez azt mutatja, hogy ezzel a tempóval 15 év a lemaradás. De 15 év olyan messze van! Itt lényegesen nagyobb gyorsulásra lenne szükség! Itt természetesen a GDP is alacsonyabb, de sajnos nem ennyivel alacsonyabb. De én azt hiszem, hogy a GDP akkor lesz magasabb, ha az informatikára többet költünk és nem fordítva. Ha kicsi a GDP, akkor még kevesebbet költünk. Azt hiszem, meg kell fordítani ezt a spirált, és fölfelé vinni. Remélhetőleg ez tényleg minél szélesebb körben látható lesz és az informatika a magyar gazdaságnak egyik húzóágazata lesz a következő évtizedekben is.
2000. áprilisában Budapesten rendezte meg a Magyarország Felemelkedéséért közhasznú Alapítvány azt a konferenciát, amelyen kíváló előadók nagyszerű előadásokkal járultak hozzá a címben jelzett célok megvalósulásához. Most Karácsonyra az Alapítvány az anyagot cd-n is megjelentette. A MHL megkapta a lehetőséget, hogy az előadsok anyagát az interneten is megjelentesse. A következőkben tehát gyakran találnak majd tisztelt olvasóink ilyen anyagot honlapunkon. Javasoljuk, folytassuk a konferenciát! További hozzászólásoknak is teret biztosítunk. Az e-mailon beküldött hozzászólásokat az egyes előadások után helyezzük majd el.A hozzászólók IDE kattintsanak!