Vissza
a kezdőlapraMagyarország reneszánsza a 3. évezredben Dr. Werner FuchsHogyan látja Közép-kelet Európát egy nemzetközi pénzügyi csoport
Meggyőződésünk, hogy érdemes beruházni ezekben az országokban, a konvergencia folyamatát erősíteni, hiszen Közép-Kelet Európa országai hamarosan az Európai Unió és az Európai Valutaunió tagjai lesznek. Ez nem pusztán kilencven vagy kilencvenöt százalékos valószínűség, hanem száz százalékos, vagyis teljes valószínűség. Számunkra ez nem csupán az árak konvergenciáját, a jövedelmek konvergenciáját, a politikai rendszerek konvergenciáját, a jog konvergenciáját jelenti – ami gyakorlatilag már megvan –, hanem ez a gazdasági fejlődés konvergenciáját is.
Ez annyit jelent, hogy a következő adatok a leglényegesebbek, amint azt mindannyian tudjuk. A teljes adósságnak a bruttó hazai jövedelemhez viszonyított aránya 60 %. Az éves új hitelfelvétel 3 %. Azt is mindannyian tudjuk, hogyan lehetséges ez az engedélyezett 3 %-os új hitelfelvétel. Ez a 60 % alapján számítható ki. A 60 % pedig egyszerűen a rossz feltételek eltűrése. A 60 % még a valutaunión belüli viszonylagosan rossz számadatok fényében is elviselhető. Jó lenne, ha Olaszország, Belgium és Németország is elérné, és hosszú távon fenn is tartaná a 60 %-ot.
A bruttó hazai termék feltételezett 1 %-os névleges növekedéséből indulunk ki. Ez az átlagérték, amivel a mi esetünkben dolgozni lehet. Így, egy éveken át tartó, 5%-os névleges növekedés mellett a 60 %-ból egy 3 %-os új hitelfelvételi lehetőség teremtődik. Emellett az inflációs ráta 2 % alatt, vagy maximum 2 % lehet.
No és az árfolyamok stabilitása. Hogy állunk mindezekkel jelenleg? Ezekben az országokban, amelyekről itt szó van, a legjobb úton vagyunk a célok elérése felé; sőt részben még jobban is állunk. Ami az inflációt illeti, nos, ezen e téren még akad elég munka. A költségvetési deficit is elérte a kritikus határt. A kamatok még egyértelműen nem érték el a kitűzött célt, de drámai sebességgel süllyednek.
Amit szintén mindannyian tudunk, hogy Olaszországban és Spanyolországban mekkora fellendülést hozott, a magánemberek milyen nagymérvű meggazdagodását vonta maga után az, hogy az emberek hirtelen jelzálogkölcsönt vehettek fel 6-7 % mellett, ami azelőtt elképzelhetetlen volt. Annak idején, amikor 15-18%-os kamatokat kellett fizetniük, lehetetlen volt számukra, hogy ilyen módon építsenek házat maguknak. Örökölniük kellett, vagy bérlőnek kellett maradniuk. Ha azonban a tízéves állampapírok kamatai stabilan 6% környékén mozognak, és ugyanakkor 6,5 %-os vagy 6,8 %-os jelzálogkamatokkal lehet számolni, akkor ez egyet jelent a jóléttel. Ez egyet jelent a magánvagyonok kiépítésével. Vigyázni kell, hogy a magángazdaság kialakulása folyamán ne lépjük túl az összadósság a 60%-os szintjét.
A konvergencia következményeként e négy állam piacain erős növekedéssel számolunk. Az állami adósságok és az állami kiadások korlátozása mellett a privatizálás folytatódik, ami igen fontos a mi üzleti szempontjainkból nézve. Az a tény, hogy egyre gyorsabban öregszik a lakosság, növelni fogja az igényt arra, hogy az emberek idős korunkra előre gondoskodjanak az anyagi biztonságról. Márpedig ez – mivel az emberek kötvényeket és részvényeket vásárolnak – a piaci likviditás növekedéséhez vezet, és ez pedig vonzani fogja a nemzetközi beruházókat. Hogy miként, azt majd a továbbiakban részletezem, de ez a részvénypiacokat is serkenteni fogja. Hogy a mi véleményünk szerint – ha úgy tetszik, kívülről szemlélve – ki lesz a konvergencia nyertese? Elsősorban a pénzügyi szektor, vagyis a bankok. Másodsorban – mert ezen a téren szerintünk sok a behoznivaló – az építőipar és szolgáltatás. A gazdaság újjáépítése és az infrastruktúra javítása terén sok a behoznivaló. Ilyen terület a távközlés, amely – hogy úgy mondjuk – az új gazdaság képviselője. Az egyre gyorsabban öregedő társadalom természetesen mind nagyobb érdeklődéssel fordul a gyógyszeripar és a biotechnológia termékei felé, amint azt a nyugati országokban is egyértelműen láthattuk.
Miként áll tehát a helyzet a gyakorlatban? Elég korán – már két-három évvel ezelőtt – megpróbálkoztunk azzal, hogy Magyarországon is eladjuk a Németországban, Svájcban, Ausztriában és Hollandiában már régóta kínált nyílt befektetési alapjainkat. Először törvényi előírásokba ütköztünk, de aztán megalapítottunk egy vegyes vállalatot a Questorral, és Magyarországon létrehoztunk egy magyar alapot, melynek jelenleg befektetési tanácsadói vagyunk. Ez az első alap, amely második tanácsadói névként a Zürich-Invest nevet is viseli. Nemrégiben közvélemény-kutatást végeztettünk, úgynevezett zárt kérdésekkel. Ennek alapján a jól ismer külföldi befektetési alapok között a negyedik helyen állunk.
Mit is akarunk elérni a külföldi alapoknak a piac felé való megnyitásával július elsejétől? Mindenekelőtt azt akarjuk elérni, hogy a Zürich márkanév általánosságban ismertté váljon a magyar piacon. A Zürich nevet oly módon akarjuk meghonosítani, mint megbízható partnert a tőkebefektetés terén, mint a befektetési termékek jó minőségének szinonimáját. Természetesen a gyorsan növekvő piaccal együtt mi is fejlődni akarunk. Elképzelésem szerint – javítsanak ki, ha tévedek – Magyarországon, Lengyelországban és Csehországban a Zürich Invest ugyanolyan pozitív csengésű név, mint a két világháború és két nagy inflációs időszak által befolyásolt német piacon, amelyre 1990-ig a politikai bizonytalanság nyomta rá a bélyegét. Aminek következtében a német középosztály – habár ezt nyilvánosan nem is szabadna mondani, mégis így igaz – erősen hajlott arra, hogy Svájcban, Zürichben helyezze el a pénzét. Innen a német középosztály erős vonzódása, ha úgy tetszik, affinitása a Zürich márkanevű termékek iránt. Más szóval: mi megbízhatóságot, komolyságot kínálunk, “mentsvárat a pénznek”. El tudom képzelni, habár Magyarországon nem készült hasonló felmérés, de piaci tanulmányok alapján tudni lehet, hogy a magyarországi középosztály az elmúlt években hajlott arra, hogy a pénzét külföldön tartsa márkában vagy dollárban. Ennek alapján valószínű, hogy egy swissness (vagyis a svájciság) mottó alatt forgalmazott termékek iránt megvan a kellő fogékonyság.
A magyar piacra a befektetési alapjaink meghatározott választékát kívánjuk bevezetni. Olyan alapokat, amelyeket Európában, illetve Nyugat-Európában már régóta kínálunk. Ebben megtalálható egy regionális részvényalap, vagyis németországi részvényalap, és – ami tulajdonképpen az elmúlt évek legsikeresebb alapja volt – az Euroland részvényalap. Aztán itt van a Broader Europe, vagyis az Eurolandon túllépő Európa. Aztán a Világ Részvényalap, a Németország nyugdíjalap, az Euroland nyugdíjalap, ami alapjában véve időközben szinonimává vált. Egy nemzetközi, globális nyugdíjalap, továbbá az úgynevezett Balanced Fund - vagyis kiegyensúlyozott alap, ami annyit jelent, hogy a fele járadék, a fele részvény – a biztonságra törekvő befektető részére. Van még egy alap, amely a jövő növekvő piacaiba invesztál, az úgynevezett hightech – life science, gyógyszeripar és biotech alapok.
Ezeket az alapokat kívánjuk tehát bevezetni és terjeszteni a Questoron keresztül. A legfontosabb magyarországi városokban összesen tizenhét iroda segítségével. Ezzel a vállalkozással már túl is vagyunk az első sikeres roadshow jellegű bemutatón. Nem kívánom a csehországi piacra kidolgozott stratégiánk részleteivel untatni Önöket. Ott is hasonló stratégiát követünk bankokon és brókereken keresztül. Itt is a középosztályt célozzuk meg, vagyis az iparosokat, orvosokat, ügyvédeket, építészeket, más szóval mindazon rétegeket, amelyek viszonylag gyorsan halmoznak fel vagyont, és ennek okán megbízható befektetési lehetőségek után fognak nézni – különösképpen a privatizációban az elmúlt években szerzett kedvezőtlen tapasztalataik alapján.
Lengyelországban egészen más a stratégiánk. Ott nem az alapjainkat kínáljuk fel, hanem közös vállalkozásunk van a lengyel Szolidaritás szakszervezettel, amely 1.5 millió tagot hozott magával a Zürich-el létesített közös vállalkozásba. A tagok havi 50 márkának megfelelő összeget fizetnek be egy nyugdíj-kasszába, amelyet a Zürich kezel. Ezt a nyugdíjalapot 1999. március 1-én hoztuk létre, jelenleg 450.000 ügyfelünk van, az év végére 500.000 ügyfélre számítunk. Jelenleg 175 millió amerikai dollárt kezelünk alapjainkban, és ezek az összegek kiszámíthatóan növekedni fognak, a kamatos kamatok hatására.
Nos, igen! Összefoglalásképpen elmondanám, hogy reményeim szerint sikerült rövid áttekintést adnom Önöknek a céljainkról. Végül szeretném leszögezni, hogy rendkívül pozitívan ítéljük meg ennek a négy országnak a további fejlődését. Ha szabad így mondanom – de ez semmiképp nem tekinthető hivatalos kijelentésnek –, Magyarországot és Magyarország gazdasági fejlődését különösképpen a szívünkön viseljük. A konvergenciára alapozzuk minden jövőbeni elképzelésünket. Ezért kezdtük meg tevékenységünket ezekben az országokban, így Magyarországon is. Ezért fogjuk a leányvállalatainkat tovább bővíteni ezekben az országokban. Magyarországon egyelőre nincs külsős munkatársi gárdánk, de ki fogjuk építeni. Természetesen a jövőben nem csak biztosításokat, életbiztosítási termékeket, hanem befektetési lehetőségeket is eladunk majd a külső munkatársi hálózatunkon keresztül. Különösen büszke vagyok arra, hogy Frankfurtban másfél évvel ezelőtt létrehoztunk egy Kelet- és Közép-Európa alapot, a térség blue chipjeivel – mintegy annak bizonyítékaként, hogy üzleti stratégiánkat a konvergenciára építjük –, amely Németországban rendkívül nagy népszerűségnek örvend. Egyetlen szóval összefoglalva: mi a konvergenciára építünk!
2000. áprilisában Budapesten rendezte meg a Magyarország Felemelkedéséért közhasznú Alapítvány azt a konferenciát, amelyen kíváló előadók nagyszerű előadásokkal járultak hozzá a címben jelzett célok megvalósulásához. Most Karácsonyra az Alapítvány az anyagot cd-n is megjelentette. A MHL megkapta a lehetőséget, hogy az előadsok anyagát az interneten is megjelentesse. A következőkben tehát gyakran találnak majd tisztelt olvasóink ilyen anyagot honlapunkon. Javasoljuk, folytassuk a konferenciát! További hozzászólásoknak is teret biztosítunk. Az e-mailon beküldött hozzászólásokat az egyes előadások után helyezzük majd el.A hozzászólók IDE kattintsanak!