Vissza
a kezdőlapraMagyarország reneszánsza a 3. évezredben Andreas KerstanAz IT hatása a pénz- és tőkepiacokra a harmadik évezred küszöbén
Előadásomat két részre osztom, az elsőben néhány elméletet és állítást mutatok be, a második részben igyekszem megmutatni élőben a világháló segítségével mindazt, ami már valóságosan létezik.
Először is engedjék meg, hogy bemutatkozzam. Bankár vagyok, hat évig dolgoztam egy banknál mielőtt az IBM-hez csatlakoztam volna, ahol most 14 éve dolgozom, , amelyek nagy pénzintézeti ügyfelekkel, tehát magam is innen jöttem és most az IBM banki értékesítési területének vezetője vagyok. Területem Közép- és Kelet-Európa, Közel-Kelet és Afrika, összesen 86 ország. Magyarország ezek egyike, ezért kaptam ezt a meghívást, amelyet örömmel fogadtam el.
Amint mondtam ez a fél óra elég rövid idő, tehát először bemutatom az előadásom összefoglalóját. Itt látható négy pont, az első az e-forradalom, az elektronikai forradalom a pénzügyi szolgáltatások területén, amely a ma valósága. Naponta jönnek létre új pénzintézetek és hoznak létre új vállalkozásokat és új üzleti megoldásokat. Ne gondolják, hogy ez Magyarországon nem történik így és azt se, hogy nem a jelenben.
A második fontos tényező a változás drámai sebessége. Változnak a pénzintézetek piacai, változnak az ügyfelek, a viselkedésük. A technológia olyan sebességgel változik, hogy mi, a technológia gyártói sem tudunk lépést tartani vele. Hogyan is várhatnánk mi, a gyártók, hogy az ügyfeleink, azaz önök, lépést tarthassanak vele. E miatt a szédületes sebesség miatt a piacon a régi gazdasági szabályok immár nem érvényesek. Már nem igaz, hogy a nagy hal megeszi a kis halat, hogy a Deutsche Bank felfalja a lengyel bankot. Ez történt a közelmúltban, de most a helyzet az, hogy a gyors falja fel a lassút. Pl. a commerce.com egy website az Egyesült Államokban, ahol összehasonlítják az összes elektronikus virtuális bankot. Az IBM két évvel ezelőtt megnyert egy projektet az Egyesült Államokban, ahol létrehoztunk egy virtuális bankot a Bank One részére. A bank neve Wingspan.com. Ez egy virtuális bank, két évvel ezelőtt hoztuk létre 150 nap alatt, ma összesített pontszáma alapján ez az egyik legjobb virtuális bank.
Ha megnézzük az összesített pontszámot, akkor, micsoda meglepetés, láthatjuk, hogy a Wingspan az Egyesült Államok piacán ma a második helyen áll, nem az elsőn. Hogy rövidre fogjam tehát, a cél nem az, hogy valaki nagy legyen, hanem az, hogy gyors. A sebesség a siker fő tényezője, amikor a technológia, a pénzügyi és tőkepiacok összekapcsolódásáról van szó. A Wingspan bank tehát a második helyen áll összesen 71 ponttal, itt sok részletet tárgyalhatnánk, de ezeket most kihagyjuk.
Minden szakács csak vízzel főz. Vagyis jelenleg nincs olyan bank, vagy pénzintézet, amely rendelkezne a változás sebességét kezelni képes információtechnológiai infrastruktúrával. Egyesek megkezdték, egyesek rendelkeznek szakácskönyvvel, vannak hozzávalóik, de ténylegesen senki sem kész. Úgy gondoljuk, ha valaki részt akar venni, be akar lépni erre a piacra, ha részese akar lenni ennek a gyors változásnak, akkor egyfajta struktúrára, egyfajta tervre van szüksége, keretre, amelyen belül döntéseket hozhat az információtechnológia szempontjából. Ezt nevezzük szakácskönyvnek és a címe Hálózati Pénzintézeti Keretek (Network Financial Institution Framework). Ezt használjuk az IT infrastruktúra nagy pénzintézetek részére történő kialakításához.
A számokat most nem veszem sorra. Az ábra üzenete az, hogy ezen a piacon minden, ami a technológiával kapcsolatos, hatalmas mértékű növekedésben van. Nézzük például a web használóinak számát, az első sorban az on-line ügyfelek láthatók, utána, ha a pénzügyi piacokon vagyunk, akkor az utolsó három sor érdekes, tehát például az elektronikus eredetű on-line biztosítási díjak a világhálón 1998-ban 0,1 milliárd dollár, 2002-re 1,8 milliárdra növekszik. És például nézzük a jobb felső sarokban, .XY. Ez az on-line brókercég, ez volt a leggyorsabb, emlékeznek a szabályra, gyorsnak kell lenni, ez volt az első on-line brókercég, most az USA on-line kereskedési piacának 35 százalékát uralja. Ők voltak az elsők. A másodiknak már csak egészen kis részesedése van.
Itt láthatnak megint egy sárga pont, megmutatom, hogy hány használója van a világhálónak, van egy website amelyik a világ összes felhasználóját nyilvántartja. Jelenleg azt hiszem 304,36 millió, és itt lejjebb látható, hogy Európában jelenleg 83,4 millió felhasználó van on-line, de ami még szintén érdekes, az a számok alakulása. Látható, milyen gyorsan emelkedett. Magyarország tekintetében az első becslés 1997-ből származik, százezer felhasználó volt, az a lakosság 1 százaléka, a Meridián felmérése szerint. A legutóbbi becslés 2000. márciusából, 650 ezer, a lakosság 6.4 százaléka, ez a Budapest Business Journal adata. Ez tehát egy website ahol láthatjuk, hogy mi történik a hálón.
Tehát sokan úgy gondolják, hogy a háló jó, szép dolog, hazajönnek a gyerekeim az iskolából,és levelezhetnek egymással, jó kis játék. Azért tettem föl ezt az ábrát, hogy bemutassam, ez nem csak egy jó kis játék, mert alapvető hatással lehet a legnagyobb vállalatokra. És mert a bankok általában nem adják meg a tényleges számokat, a számot az IBM-től vettem, hogy milyen hatást gyakorolt a technológia a vállalatunkra. Az első, a távtanulás, 100 millió dollár megtakarítást tett lehetővé, mert a tanulókat már nem kell tanterembe küldeni, hanem belépnek a hálóra, ott, ahol akarnak, akár az irodában, akár otthon, akár reggel, este, ebédidőben, éjszaka, és megkeresik a hálón a tananyagukat. Mindig a legjobb oktatót kapják, mert a legjobb oktató előadását rögzítették, és akkor kezdik és fejezik be az órát, amikor akarják. És ha végeztek, akkor vizsgát tesznek, és ha sikeres, akkor megjelenik a nyilvántartásukban. Százmilliós megtakarítás.
Elektronikus kereskedelem, az IBM már most 12 milliárd dolláros értékben vásárol és értékesít és a beszerzésen már 250-240 millió dollárt már megtakarítottunk, a teljes beszerzési tevékenységünk a Lotus Notes használatán alapul, ezt a megoldást értékesítjük az ügyfeleinknek is, meglehetős sikerrel.
Sok kérdést kapunk újságíróktól, a sajtótól, és létrehoztunk egy website-ot kizárólag a sajtó számára, és ezt eddig több mint 2 millióan keresték meg. Újságírók, sajtósok, akik érdeklődnek az IBM iránt.
Ez az ábra egyszerűnek tűnik, ez az előadás három legfontosabb ábrájának egyike. Tehát kérem, nézzék meg figyelmesen. Azt mutatja be, hogy mit gondolunk, hol tartunk a vállalkozásunk elektronikus átalakításában. És azt is, hogy ténylegesen hol tartunk. A kettő között sok esetben különbség van. Ha egy ügyféllel az e-businessről beszélek, azt mondja, hogy már mindent megtettünk, készen vagyunk, van egy weboldalunk, az ügyfeleink felhívhatnak, elektronikus ügyleteket köthetünk, vagyis azt hiszik, hogy mindent megvalósítottak. Pedig csak annyit tettek, hogy fogták a terméküket, a folyamatukat és rátették a hálóra, tettek rá egy kis csillogást, és akkor azt mondják, hogy helyben vagyunk. Ha mint ügyfél bemegyek oda és így próbálom elérni a bankomat, akkor mást tapasztalok, ha a hálón keresztül megyek, vagy a hívásközponton keresztül, postai úton, vagy egyenesen a bankfiókba. Nem mindig kapom ugyanazt az információt. Ha tehát a hálón keresztül teszem mindezt, akkor nem látom a részvényeimet. Ha bemegyek a fiókba, akkor se látom, mert a banktisztviselő nem tud róla. Tehát a dolog nem integrált. Csak ha elkezdik integrálni, amikor ténylegesen megkezdenek erre az e-vonalra lépni, és amikor azt átlépik, amikor itt vannak a jobb felső sarokban, akkor új vállalkozást hoztak létre elektronikus úton. Mondanék néhány példát.
Itt a hálón született, meglehetősen sikeres vállalatok felsorolása látható. Elektronikus születés. A kérdés az, hogy miért sikeresek. Azért sikeresek, mert mindegyikük rendelkezett erősséggel a jelzett öt terület valamelyikén. Vegyük őket sorra. Kezdjük az Insweb vállalattal. Ez egy olyan vállalat, ahol biztosítási kötvényt vehetünk, de nem egy biztosítótól, hanem bemegyünk ide, azt mondjuk, hogy 27 évesek vagyunk, ilyen kockázataim vannak, ezt és ezt szeretnénk elérni, és a rendszer ad 3-4 ajánlatot, egyikre rákattintunk és megvan a kötvényünk, az Insweb pedig megkapja a jutalékát. Az, hogy kinél kötöttünk biztosítást, őket nem érdekli.
Akkor vegyünk egy portált. American on-line. A portál fontos hely, mert ügyfélként itt döntjük el, hogy először mindig ide akarunk lépni. Ha tehát tárcsázzuk a hálót, akkor, ha American On-line felhasználók vagyunk, először mindig az American On-line portálra jutunk. A portál erőssége, hogy ténylegesen irányítani tud minket. És ha belépünk az American On-line-ra, beírjuk a bankot, más eredményt kapunk, mint, ha a T on-line-ra vagy más portálra léptünk volna. Tehát manipulálnak bennünket, hogy miképpen mutatják a válaszokat, és mindig követik, hogy mit csináltunk, a kattintásainkat, és pontosan tudják, hogy mit teszünk, és a következő alkalommal már eleve azt kínálják, amit szerintük akarunk.
E-markets. Ez is nagyon érdekes. Néhány nagy bank a Reuters hálózaton keresztül irányította nagy összegű kifizetéseit. Ez önöknek bizonyára ismerős. Tehát ilyenkor komoly összegeket kell fizetni, ha a teljesítéseket a Reutersen keresztül irányítjuk. Tehát azt tették, hogy az e-markets segítségével létrehoztak egy piacot, és ezek a bankok a piaci pozícióikat először egyenlegezik, és a végén csak a nettó pozíciókat utalják át, és a nettó pozíció után fizetik a Reuters díját. És így sok pénzt megtakarítanak.
Mi van még? E-közösségek, ez egy természetes igény, vagy természetes magatartás: az ember közösséghez akar tartozni. Az ember szeret valakihez tartozni. Ezért vannak a hálón virtuális városok, vagy virtuális focicsapatok meg egyebek. Ha jók vagyunk a közösség kialakításában, akkor a hálón előnyt élvezünk. Itt van például a Rugby Heaven, az Egyesült Államokban a rögbi rajongói erre a website-ra lépnek be. Van itt egy bank, a Bank Boston, meg is mutatom, tehát üdvözöljük a Bank Bostonnál, ténylegesen így van, ez egy virtuális bank, ezt az emberek nem látják, tehát sok időt, pénzt és munkaerőt fektetnek karitatív munka végzésébe. Most ez nem működik, tehát kénytelenek lesznek elhinni, amit mondok, tehát karitatív munkát végeznek, és ha belépünk a weblapra, akkor látható a pénzügyi anyag az egyik oldalon, és a másik oldalra kattintva látható, hogy ezt és ezt a karitatív csoportot támogatjuk, és az embert jó érzéssel tölti el, ha náluk intézi a pénzügyeit, mert sok jót tesznek ezekért a közösségekért.
Már rá is kattintottam a másodikra, Maxrate, ez egy valódi bank, nem is bank, hanem egy piac, itt kétféle szereplő jelenik meg, a bank és az ügyfél, például az ügyfél belép, és azt mondja, hogy van 10,000 dollárom, és ezt három hónapra 3,8 százalékos kamattal szeretném lekötni. És ha egy bank is van a piacon ilyen feltételekkel, akkor azt mondhatja, hogy jó, értem, átveszi a pénzt, és nála van a letét. Fordítva is működik, belép a bank, és azt mondja, hogy 5 millió dollárra van szüksége, egy évre és 4 százalékot fizet. Nekem csak 10,000 dollárom van, ezt beszámítják, és amikor összejött az ötmillió, akkor a bank igénye teljesült, és az ügyfelek is elhelyezték a pénzüket.
Aztán van az e-rate Németországban. Valamelyik takarékbank támogatja, már nem emlékszem melyik.
A meglévő vállalkozásokat összekötik a technológiával, de végül ténylegesen új vállalkozások jönnek létre. Mi és más tanácsadók is úgy gondolják, ha nem ezen az alapon játszanak, akkor alul nem lehet fennmaradni, és ha nem jutnak el ide, akkor nem lehet túlélni.
Tehát hol is tartunk ma? Egy bank, vagy ha ezen az oldalon vagyunk, tehát ügynökök, bankok, brókercégek, biztosítás. Ez a pénzügyi piac mai szerkezete. Aki itt van, két oldalról áll nagy nyomás alatt. Az egyik oldal a versenytársak, ez az ábra alsó része. Új szállítók. Tehát a légitársaságok, viszonteladók, mindenki belép a pénzpiacra. A gyártók is. Biztos feltűnt, hogy német vagyok. Egy rendes német Mercédesszel jár, én is azzal járok. De emellett kölcsönt vettem föl a Mercedes lízingcégtől, ingyenes hitelkártyát kaptam tőlük, nincs kezelési költség arra, amit vásárolok. Azt persze ki kell fizetnem, de a kártyahasználat díjmentes, és sokmindent tudnak rólam, mert a kártya azzal kapcsolatos, hogy én elmondom nekik, hogy ki vagyok, mi a hobbim, mit szeretek, és akkor havonta-másfél havonta kedves meghívásokat kapok tőlük, például most a magyarországi Forma 1-re. Tehát ez a nyomás egyik oldala. A másik oldal az új csatornák nyomása. Nem telik el hét vagy hónap úgy, hogy ne jelenne meg új eszköz, amely hozzáférést ad az embernek a pénzintézetéhez. És látható, hogy ez már létezik. Vannak persze a fiókok, ügynökök, ezt ismerjük, de E-mail, telefon is, és itt vannak a pénzkiadó automaták, ez a telefonos szolgálat, az ember felhívja őket, de nem egy személlyel, hanem egy géppel beszél. Ez létezik a tévén keresztül is. Jó példa az Egyesült Királyságban a Hong Kong Shanghai Bank, ténylegesen működtetnek egy homebanking alkalmazást a tévén, egy létező webtévét. A második példa itt, ami már működik, és nagyon gyorsan fejlődik, a wap bank - Wireless Application Protocol - vagy Wireless Access Protocol - már nem is tudom. Ne gondolják hogy ezzel vége, ennél sokkal több eszköz van, de az idő rövidsége miatt ezeket átugrom, vegyük inkább szóban. Crosspen, híres tollgyártó. Valaki a vállalatnál okos volt és végiggondolta, hogy mi történik a tollakkal az elektronikus korszakban. Létrehoztak egy tollat egy alátéttel, ahol az alátétre lehet írni, és az felismeri, amit írtunk. Így kézzel megírhatjuk az E-mailjeinket vagy bármi mást, aztán otthon a számítógéphez csatlakoztatjuk a készüléket és küldhetjük a leveleinket. Az Olympus régimódi irodaszer ellátó. Feltaláltak egy készüléket, amely felismeri a beszédet, és megint csak, hazamegyünk, rákapcsoljuk a készüléket a számítógépre, és küldhetjük az E-maileket. És akkor az utolsót hajtsuk végre a valóságban.
Az IBM PC, ahol a számítógéppel megy az ember szombaton bevásárolni, és a boltban on-line ellenőrizhetjük, hol vannak kedvezőbb árak. Ez létezik, a prototípus már megvan, de napi használatra még nem gyártják.
Ha a baloldalon vagyunk, az a fontos, hogy alulról nagy a nyomás, nem akarunk azzal foglalkozni, hogy minden második héten vagy hónapban új hozzáférési eszköz jelenik meg a jobboldalon, vagyis olyan megoldást akarunk, amely lehetővé teszi a technológia egyszeri megvalósítását, és azután akármi jön a későbbiekben csak csatlakoztatni kell.
Ez tehát az előadás legfontosabb ábrája. Ez az ábra a piac változásának sebességét mutatja. A jobboldalon van három fő terület, azután itt vannak a piaci változások. a baloldalon látható, hogyan változik az ügyfelek magatartása, hogyan viselkednek a pénzintézetükkel szemben, és itt hátul és körben látható a technológia, amely szintén változik és a technológiák változásának a sebessége.
Mindhármon gyorsan végigmegyünk, aztán a következő ábra ugyanez az ábra példákkal, és azután azt hiszem, világosabbá válik.
Piaci változások, a pénzügyi piac konszolidációs folyamaton megy keresztül, egyes bankok megvásárolnak más bankokat vagy biztosítókat, vagy egyesülnek, tehát konszolidációt látunk, és ennek az az oka, hogy csökkenteni akarják a költségeiket. És ezek a nagy szervezetek a piacon meglehetősen erős versenytársak, mert már alapos szerkezetátalakítást hajtottak végre, vagy a szerkezetátalakítás a vállalati kultúrájukká vált.
Ez már a második téma, a vállalatok szerkezetátalakítása. Globalizáció, a bankok bevásárló körúton vannak, a Deutsche Bank megvett egy lengyel bankot, a Citicorp két hete, vagy nem tudom, a sajtóban jelent meg, de megvesz egy másik lengyel bankot, és itt Magyarországon is úgy tudom, a nagy pénzintézetekben vannak külföldi befektetők. A szabályozási környezet, vagyis, hogy ezek az országok szeretnének az EU-hoz csatlakozni, néhány állami bank még privatizáció előtt áll, ezeket mind jogi keretek közé kell helyezni, és ez természetesen befolyásolja a pénzintézeteket is. És van teljesen új üzleti modell, ahogy a bankok a piacon tevékenykednek, épp az imént beszéltem a Maxrate-ről.
Nézzük meg a baloldalon először is fontos a márka, a fogyasztó szereti a márkát, én például szeretek Mercédesszel járni, Coca-Colát inni, Armani farmert hordani, és ha virtuális környezetben vagyunk, és virtuális környezetben működtetünk pénzintézetet, márkára van szükségünk. Az embereknek ismerniük kell bennünket, és nem csupán ismerniük kell, hanem kötődniük is kell hozzánk. Emlékezzünk a közösségi példára, az amerikai bankra és a karitatív tevékenységére. Ha az emberek arra a bankra gondolnak, a karitatív tevékenységre gondolnak, és ez jó érzés.
A fogyasztókban kialakult az igény az új termékek iránt, ha van valami új, akkor kipróbálják, én is jegyeztem T-on-line részvényeket, és most nem tudom, hogy örüljek-e neki, vagy nem. Valósidejű üzleti szolgáltatások, ez fontos, és ez összefügg azzal, hogy miképpen működik egy pénzintézet. Ha küldök levelet, akkor a banktól elvárom, hogy 3-4 napon belül válaszoljon. Az elektronikus korban a telefonon, vagy az Interneten, tulajdonképpen azonnal, de legalábbis néhány órán belül választ várunk. Differenciált szolgáltatásminőség. A mi országainkban a fogyasztók a külföldi bankok megjelenésével tapasztalták, hogy mit jelent a másfajta szolgáltatás, a jobb szolgáltatás. Nyilvánvalóan értékelik a jobb szolgáltatást, és így járnak el, így viselkednek, és egyértelműen a jobb szolgáltatásokat nyújtó bankot részesítik előnyben. Ez a többiek számára, a korábbi piacvezetők számára annyit jelent, hogy nekik is e szerint kell cselekedni.
A 24/7 azt jelenti, hogy az ügyfél számára fontos, hogy akkor kommunikálhasson a bankkal, amikor akar, akár vasárnap, akár ünnepnap, karácsonykor vagy szilveszter éjszaka. Beszéltem a válaszkészségről, és ma már nem várhat hűséget a bank az ügyféltől, öt évvel ezelőtt egy banknál intéztem az ügyeimet, most nem tudom, öt, hat vagy hét bankkal állok üzleti kapcsolatban, lojalitás nincs, megvesszük a szolgáltatást a banktól, és ha az egyiktől nem lehet, akkor keresünk másikat.
Összességében, ez a technológia vezeti és hajtja a változást? A technológia a pénzintézeten belül már nem csupán egyfajta infrastruktúra. A technológia az üzletfejlesztés eszközévé vált, és így a technológia képviselője megjelent a legnagyobb pénzintézetek igazgatóságában is, annyira fontossá vált az információtechnológia a bankok számára.
Vegyünk néhány példát. Ez a világoskék TV már szóba került, a PC szóba került, egy szót a Linuxról, itt a jobb felső sarokban. Ez egy operációs rendszer, amelyet valami norvég vagy finn fickó fejlesztett ki, pontosan nem tudom, és föltette forráskódban a hálóra, és a háló felhasználói továbbfejlesztették. A mai napig is a Linux ingyenesen elérhető a hálón forráskódban. És ha azt kérdezik: mit érdekel ez engem? Még számomra is, aki az IT iparágban dolgozik, meglepő volt, hogy az összes szerver 22 százalékát ezzel az operációs rendszerrel szállítják. Ez tehát hatalmas siker a piacon.
boa.com ez a Bank of America, vezető szerepet tölt be a biometrikának, az ügyfelek azonosításában való egyre nagyobb mértékű felhasználásában. A bankok a szivárványhártya, a kézírás alapján azonosítják az ügyfeleket, a Bank of America az ujjlenyomatot használja. Ez itt a bejelentés, a Bank of America bejelentése, hogy mire készülnek, ez egy évvel ezelőtt volt.
Bank of America bejelenti az ujjlenyomat alapú programot. Nem én találtam fel, tényleg, és ez egy évvel ezelőtt volt.
Nézzünk egy másik példát, föntről lefelé, jobbra. A p&cbank.com ezek azt teszik, hogy kifejlesztenek egy aukciós modellt. Van egy piacuk, mint a Maxrate-nek, és azt mondják, hogy betéteket gyűjtünk, most három hónapra és 15 vagy 20 százalékos kamatot adunk. Mesés számok. És úgy működik a dolog, hogy az ügyfél belép a honlapra, és azt mondja, hogy 10 vagy 20 ezer dollárt hajlandó vagyok elhelyezni kisebb kamatért is. Hajlandó vagyok 20 ezer dollárt elhelyezni 3 hónapra 14 százalékért. És a következő azt mondja, hogy 50 ezret 11 százalékért. Szépen lealkudják, és a végén a pénzt alulról fölfelé kezdik beszedni, vagyis aki a legkevesebbért elhelyezi a pénzét, mondjuk 50 ezret 3 százalékért, attól átveszik, azután egy szinttel följebb mennek, és így tovább, amíg meg nem lesz a kellő összeg, és akkor lezárják az ügyletet.
Sealand.com. A Sealand egyfajta tanácsadó és hírközlési társaság. Folyamatosan tájékoztatást nyújtanak a bankok informatikai vezérigazgató helyettesei (CIO) számára fontos kérdésekről, és mi a CIO legfőbb gondja. A számösszegzők és a képernyők adatgyűjtögetői (count aggregator és screen scraper). Tudja valaki, hogy mik ezek? Tehát banki ügyfél vagyok, fogyasztó, három bankkal állok kapcsolatban, van útlevelem, számlaszámom stb. És mint ügyfél, fogyasztó, szeretnék egy helyet, ahol minden adatot megtudhatok a számláimról, a részvényeimről, értékpapírjaimról, biztosításomról és minden egyébről. Ezek a vállalatok azt teszik, hogy elkérik az útlevelemet, a felhasználói azonosítóimat, és létrehoznak nekem egy weboldalt, ahol összeszedik nekem az összes rám vonatkozó információt. Tehát leveszik a többi bank képernyőiről. És el lehet képzelni, hogy mit érez a bank, ha van valaki, aki az összes képernyőjéről elektronikus úton leveheti ezeket az adatokat. Nem biztos, hogy örül neki.
A nagy kérdés tehát: eszénél van ez az ember? Csak azt szeretném megmutatni, hogy van egy bank, amelyik már csinálja ezt. Van egy bank, amelyik az Egyesült Államokban ingyenesen kínálja ezt a szolgáltatást az ügyfeleinek. A neve Secure First Network Bank. Itt a bejelentés. És február elseje óta ténylegesen végzik ezt a tevékenységet. Képzeljük el, hogy mi nem ez a bank vagyunk, nem ez a vállalat, hanem amelyiket mások kifosztanak.
Beszéltünk az e-rate-ről és a Maxrate-ről, a Secure First Network Bankról, és itt van az ing.com. Az ING bank igen érdekes stratégiát követ, amikor belép egy új piacra, például Kanadában. Létrehoz egy kisebb céget, ez megkezdi a tevékenységet, és amikor sikeressé válik, terjeszkedni kezd az országban. Aztán Kanadában komoly gondjuk akadt.
Az volt a baj, hogy Kanadában senki nem tudta, hogy ki is lehet az az ING bank. Így tehát hiányzott a bizalom. Az emberek nem hittek egy banknak, amely nem is volt ott. Ezért aztán nagyarányú bizalomépítési tevékenységekbe kezdtek. Például, megjelentettek egy képet a bank központi épületével, azzal a felirattal, hogy “Ha minket hív, a hívása ide érkezik.”. Mert az emberek számára gondot okozott, hogy nem tudják, hogy ki az az ING bank, hol található, hogy néz ki, és hogy hitelképes-e, ezért a hálón is sokat serénykedtek, és látható, hogy a weboldalukon rengeteg bizalomépítő információ található.
És ugyanerre a weblapra föltettek egy webcam kamerát is, amely a hívásközpontjukat mutatja, és ha valaki rákattint erre a lapra, akkor láthatja, hogy mi történik a hívásközpontjukban, igazi emberek igazi hívásokat fogadnak. Ez is bizalomépítő tevékenység.
usabank.com. Ez is nagyon érdekes. Korábban említettem a válaszkészséget. Ez a bank azonnali üzenetközvetítő technológiát alkalmaz, vagyis az ügyfél a hálón keresztül kommunikál a bankkal, vagyis ahelyett, hogy a bank hívásközpontját hívná, egy interaktív párbeszédet folytat vele. Ez a valódi életszerű hatás.
Az ügyféltámogatás, élő, folyamatos. Ha idekattintok, akkor a rendszer felkér, hogy válasszak nevet a párbeszédhez, beírom, hogy én vagyok ez a Kis Andreas, és a rendszer megkérdezi, hogy helló Andreas, hogy van? Érdekes, ugye? De ez is egy igen érdekes technológia, ezen a website-on most találtam rá először.
Most már csak egy-két dolog maradt: a smartmoney.com, newhomes.com, waphypes.com. Az utóbbival nem foglalkozom, ez csak egy olyan website, ahova belépve megtudhatjuk, hogy mi újság a wap területén, láthatjuk a fejlesztő eszközeiket, portáljaikat, wap-működtetésű weblapokon kereshetünk dolgokat, erről ennyit. Ezt kihagyjuk. A másik kettő nagyon érdekes, mert arra példa, hogy miképpen változtatja meg az információtechnológia az információ bemutatásának módját. Az új otthon példák megmutatják, hogyan lehet virtuális sétákat tenni az érdekesnek tűnő lakásokban, ha valaki lakást keres, ezt egy ingatlanügynökség tette föl. A smartmoney.com ez a részvénypiac alakulásának teljesen új módon való bemutatása, eléggé bonyolult, úgyhogy remélem, hogy a rendszer letöltötte, amit most megmutatnék. Sajnos a piac most eléggé gyenge, sok pirosat látunk. Általában sokkal több a zöld. A piros a részvényárak csökkenését mutatja. Láthatjuk, hogy iparágak szerint osztályoz. Van egy nagy technológiai halmaz, pénzügyi halmaz, itt a jelek értelmezése, ha világos piros, akkor a részvényár 6 százalékkal esett, ha világos zöld, akkor 6 százalékkal emelkedett. És végig lehet menni rajta, látjuk, hogy múlt pénteken a Microsoft részvényára 6 százalékot esett. Ezek most nincsenek nyitva. Itt van egy kis zöld tartomány, Newmont Mining +4,7 ez itt Converse Technology +2,2. Ez a száraz adatok bemutatásának egy teljesen újszerű módja. Azért szeretem ezt a lapot, mert egészen más, mintha hosszú árlistákat kell átnézni, vagy itt egy képen látszik, hogyan alakul a részvénypiac. Most elég rosszul.
Végül, de nem utolsósorban, megmutatnám ezt a példát egy lakásban.
Tehát gondoljunk a bankunkra, és itt megjelennek ezek kérdések a baloldalon, ezeken szeretnék gyorsan végigmenni, tehát költségszerkezet, disztribúciós stratégia, milyen csatornákra van szükség, mi a helyzet az ügyfeleimmel, mennyire hűségesek, hogyan tarthatom meg őket, mennyire nyereségesek, ügyfelenként, természetesen az egyes tranzakciók nyereségessége, és erről az ábráról két dolgot jegyezzenek meg. Az egyik az, hogy amikor a vezérigazgató problémáit nézzük, ez üzletág-vezetési kérdésekben jelenik meg. És ezek kezelésére van technológia. Ezeket most nem veszem sorra. Tehát az egyik üzenet az, hogy a vezérigazgató problémáira van technológia, a másik az, hogy nem elég ismerni az összetevőket, hanem (mint egy szakácskönyv) azt is tudni kell, hogy mikor kell ezt vagy azt beletenni, meddig főzzem, vagy csak melegítsem, tehát egy főzési terv kell. Az IT tekintetében ez azt jelenti, hogy egy információtechnológiai tervre van szükségünk, hogy mindezeket a kérdéseket megoldhassuk. És ez az a keret, a terv, amely biztosíthatja, hogy az információtechnológiai beruházásaink egy hosszú távú küldetéshez kapcsolódnak, hogy a beruházások illeszkednek egymáshoz, hogy nem elszigetelt megoldásokat vásárolunk, amelyeket két-három év után kidobhatunk. Itt a jobb és a baloldalon öt nagy blokkot láthatnak, egyénre szabott csatorna, back-office, az egyénre szabott csatorna az, ahogy prezentáljuk az ügyfélnek, a back-office az, ahol a tranzakciók megvalósulnak. Az IBM-nél úgy gondoljuk, hogy ezen a két területen nem nagyon lehet versenyelőnyt elérni. Csatornák és back-office. Ezt várja az ügyfél tőlünk, mint pénzintézettől. Az ügyfél akkor akar hozzáférni a bankjához, amikor szüksége van rá és úgy, ahogy neki megfelel. És az ügyfél úgy gondolja, hogy a back-office képes kezelni az ügyleteket. Itt tehát nincs túl nagy versenyelőny. Csak egy nem egészen fejlett piacon, ahol nem minden bank rendelkezik ezzel, ott lehet előny a megvalósítás sebességében.
Ez ugyanaz a kép, kicsit részletesebben. A mondanivalóm itt a középső kategóriában található. Ahol a kockázatkezelés, marketing, ügyfél szegmentáció és a profitmenedzsment van. Erről szól egy bank. Ha meghatározzuk a bankunk számára a szabályokat, hogy miképpen akarunk kereskedni ezen az alapon, akkor tulajdonképpen azt akarjuk tudni, hogyan vezessük a bankunkat. Akkor ez a másik kettő, a szolgáltatásmenedzsment is nagyon fontos, hogyan teljesítjük a banki szolgáltatásainkat, technológiai szempontból, és ha vesszük ezeket a vállalatokat, ha ezek két órára leállnak, azt megírja a Financial Times. Az elérhetőség, szolgáltatás teljesítése, fontosak. Utána struktúrák, kultúrák. Egy bürokratikus vállalat, ahol egy döntés meghozatala három hónapig tart, nemigen válik az ország vezető elektronikus bankjává, aztán sokat kell változtatni.
Ez egy példa, hogy miképpen bántunk egy ügyféllel. Valójában két évig tartott. Beléptünk, megindítottuk és az első évben a vörös, a második évben a kék ponttal jelzetteket csináltuk. Ez egy kétéves keret. Most megint nem bocsátkozom részletekbe, csak azt szeretném mondani, hogy ez nem egy logikai keret. Technológia és termékek vannak mögötte. Természetesen nem mindegyik az IBM-től származik de ez a struktúrája, hogy a dolgok képesek együttműködni és a beruházások védettek a jövőre tekintve.
Hogyan indítunk. Nem egy 2-3 éves projekttel, mert ennyi idő alatt minden megváltozik, és a ma helyes döntés érvényét veszíti. Tehát veszünk egy üzleti folyamatot, technológiává alakítjuk át, új alkalmazásokat építünk ezen a területen, bevezetjük, teszteljük, futtatjuk, tanulunk, és előny lesz belőle. A nagy információtechnológiai projektek helyett számos kisebb ciklust valósítunk meg, nagy sebességgel, tanulásra képes szervezettel, hogy megértsük, mit csinálunk és minden hibából tanulni kell, hogy a következő körben jobban menjen. Ne kezdjünk 2-3 éves projekteket, mert ebben a környezetben azok nem működnek.
Már sok tapasztalat halmozódott föl, erről a képről csak a végső következtetés fontos, ne kezdjünk nagyban, kezdjünk egyszerű, könnyű dolgokkal, de tudni kell, hogy hova igyekszünk, gondoljunk vissza, ismét a sebesség a siker titka.
A pénzügyi piacok elektronikai forradalma elérkezett, a piacon hatalmas sebességű változás folyik, ügyfelek, és technológia egyaránt változik, ha részt akarunk venni, akkor nem kell nagynak lenni, hanem gyorsnak, a sebesség minden, az utolsó pont pedig az, hogy nem csak úgy beleugrani, hanem szükség van erre a szakácskönyvre, tudni kell, hogy milyen technológiát akarunk használni a jövőben a pénzintézeten belül, és akkor indulhatunk.
2000. áprilisában Budapesten rendezte meg a Magyarország Felemelkedéséért közhasznú Alapítvány azt a konferenciát, amelyen kíváló előadók nagyszerű előadásokkal járultak hozzá a címben jelzett célok megvalósulásához. Most Karácsonyra az Alapítvány az anyagot cd-n is megjelentette. A MHL megkapta a lehetőséget, hogy az előadsok anyagát az interneten is megjelentesse. A következőkben tehát gyakran találnak majd tisztelt olvasóink ilyen anyagot honlapunkon. Javasoljuk, folytassuk a konferenciát! További hozzászólásoknak is teret biztosítunk. Az e-mailon beküldött hozzászólásokat az egyes előadások után helyezzük majd el.A hozzászólók IDE kattintsanak!