Foglalkoztatás, szociálpolitika
dr. Kovács Imre
A tegnapi nap eseményeit figyelembe véve nagyon helyes döntésnek bizonyult az, hogy a foglalkoztatás- és szociálpolitikát önálló szekcióba szerveztük. A szekcióülés keretén belül mintegy 11 előadó volt, belföldi, illetve határon túli elméleti és gyakorlati szakemberek, egyházak képviselői, civilszervezetek képviselői. Én nem vállalkoznék egy átfogó értékelésre, ehelyett engedjék meg nekem azt, hogy egyes előadások legfontosabb, lényegi részét csokorként átnyújtsam Önöknek.
A szekció munkáját Harrach Péter miniszter úr nyitotta meg Széchenyi István gondolataival: "A munka, s csak a munka, de egyedül a szabad mozgású, maga magát jutalmazó és ésszel irányított munka emel népet nemzetté." Amikor a konferencia keretén belül végiggondoljuk azt az utat, amely hazánk reneszánszához vezet, illetve vezethet, az előbbi gondolatot valóban komolyan kell vennünk. Annál is inkább, mert amikor hazánk az Európai Unióba igyekszik tudnunk kell, hogy ott a szociálpolitika fogalma sokkal szélesebb kört ölel fel, mint jelenleg nálunk. A foglalkoztatás területén az Európai Unió törekvése a tagországok magas szintű koordinációjának fejlesztésére irányul. Így, amennyiben sikeres gazdaságpolitikát szeretnénk végrehajtani, ezen a területen is utol kell érnünk a fejlettebb államokat. És természetesen ebben a folyamatban továbbra is számítanunk kell az egyházak, illetve civilszervezetek aktív közreműködésére, hiszen ezek nélkül szociálpolitika ma már elképzelhetetlen. Szerencsére van a hazai szociálpolitikának egy olyan részterülete, amelyen, büszkén állíthatjuk, picivel jobbak vagyunk, mint az Európai Unió tagállamai, ez pedig a családpolitika. Ez egy olyan érték, amelyet büszkén mutathatunk fel az Európai Unió tagállamainak.
Dr. Surján László képviselő úr, volt népjóléti miniszter kifejtette, hogy léteznek jogok, de csak a jog önmagában megkérdőjelezhető. Amennyiben ez automatikusan érvényesülne, úgy a jóléti államokban sem lennének szegény emberek. Egyre nagyobb mértékben jelentkezik az Európai Unióban is a társadalmi kirekesztődés. Ez megnyilvánul abban, hogy egyre több ott is a hajléktalan, akiknek az átlagéletkora jelentősen csökken. De megnyilvánul abban is, hogy a munkanélküliség is jelentősen nő, nőtt ezekben az államokban a 80-as évektől kezdve. Az Európai Unió olyan aktív szociálpolitikai eszközöket kíván igénybe venni, mint például a segélyezés és a munkaerkölcs javítása, a minimális jövedelem biztosítása és a munkalehetőségek megteremtése. Surján úr elmondta, hogy Magyarországon is bekövetkezett egy szellemi, erkölcsi és gazdaságossági krízis a 90-es években, de van esélyünk ezeknek a feloldására, amennyiben nem másoljuk szolgai módon a nyugati modelleket. Melyek azok a lehetőségek, amelyek hazánkban megoldást kínálnak. Elsősorban – és ezt többször hangsúlyozta - a család funkciójának a visszaállítása, majd a megfelelő szintű bérezés megvalósítása. Itt elmondott néhány gondolatot a minimálbér emelésével kapcsolatos kormányzati szándékokról is. És természetesen amennyiben a rászorultság fennáll, akkor a megfelelő segélyezés kialakítása.
A következő előadó Sinkó Ottó úr volt, a Videoton Holding vezérigazgató helyettese. Előadásában elmondta, hogy a nagymértékű tőkebeáramlás ellenére, a szomszéd országok komoly versenytársakat jelentenek számunkra. Véleménye szerint nem csupán a bérköltség a meghatározó a tőkebeáramlásnál. A magyarországi ipartelepítés elsősorban Budapest környékére, illetve a Dunántúlra koncentrálódik, főként az ipari parkok megléte miatt. Ezek létesítése egy igen sikeres folyamat volt az utóbbi időben, ezért van az, hogy ma már szinte az egész országban mindenütt megtalálhatóak. Érdekes, hogy a gyakorlati szakember Sinkó úr a minimálbér kérdésében nem értett egyet a kormányzati szándékokkal. Erre reflektált Surján úr, akinek véleménye szerint az alacsony minimálbér konzerválná az ipar technológiai elmaradottságát, tehát mindenképpen helyesli annak az emelését.
Következő előadónk Bara Gyula államtitkár volt, a román miniszterelnök főtanácsadója. Arra keresett választ, hogyan illeszthető a romániai magyarság helyzete a magyarság általános felemelkedéséhez. Ez azért fontos kérdés többek között, mert az előző romániai kormány gazdaság- és szociálpolitikája következtében a jelenlegi reálkeresetek, a 90-es évek reálkeresetének mintegy 56%-át teszik ki. Romániában a jelenlegi minimálbér 35 dollár és ugyanakkor hasonló terhek járulnak a munkabérhez, mint nálunk, 43%-osak. Bara úr megemlítette, hogy jelentős a kereslet a magyar nyelvű felsőbb iskolákra. Beszámolt két szerződésről: a gyakornokok cseréjéről, illetve az idénymunkások foglalkoztatásáról szóló egyezményről és jelezte a kárpát-medencei szabad munkavállalás fontosságát. Egy konkrét javaslatot is tett Bara úr, nevezetesen, hogy a jelen konferencia anyagát tegyük Internetre, tegyük hozzáférhetővé a világ bármely részén lévő magyarok részére, hogy ők is értesülhessenek ezekről a törekvésekről, illetve kiegészítő, jobbító gondolataikat ők is megtehessék.
Következő előadónk dr. Talyigás Katalin volt, a Magyarországi Zsidó Szociális Segélyalapítvány főtitkára, aki elmondta, hogy a konferencián való részvétel lehetősége szabadságélményt ad a magyarországi zsidóságnak. Elismeréssel szólt azokról a szociálpolitikai törvényekről, amelyeket Surján úr minisztersége alatt fogadtak el és amelyek egyedülállóak jelenleg is ebben a térségben. Idézte a Világbank jelmondatát, amely így szól: "Szegénység nélküli világot!" és úgy aposztrofálta, hogy ez nem egyéb, mint a 21. század kihívása. Sajnos a szegénység újratermelődik. 90-ben a lakosság 10%-a volt szegény, ugyanez 2000-ben jelentősen megnövekedett, mintegy 30-35%. Az abszolút szegények elvesztették a felzárkózási esélyt, illetve elég csekélyek az integrálódás lehetőségei. Ők nem önhibájukból jutottak ide, a társadalmi átalakulás hozta létre ezt a helyzetet. Változtatás csak külső segítséggel történhet és ennek módjaiként a főtitkár asszony két dolgot említett. Új típusú szociálpolitikai rendszert kell létrehozni, illetve az egyéni jogokat kell figyelembe venni. Fontosnak tartotta továbbá, hogy olyan formákat kell létrehozni, ahol teret nyerhetnek a non-profit szervezetek, illetve konkrét feladatai lesznek a helyi önkormányzatoknak is.
Dr. Lakatos Judit, a KSH főosztályvezetője elmondta, hogy a 92-es, 93-as éveket jellemző magas munkanélküliség után a mai 7% körüli ráta a jelenlegi nyugati értékekkel összehasonlítva kedvező. Ezen túlmenően néhány folyamatot ismertetett a számok nyelvén, ha megengedik egy-két érdekesebb számadatot én is megemlítenék. Sokatmondó a munkáktól távolmaradók száma. 1990-ben a 15-59 év közötti férfiak és a 14-54 év közötti nők 76%-a dolgozott, míg 1999-ben ez az arány már csak 61,3% volt. Lehet vizsgálni az okokat. A munkanélküliség 1993 első negyedévében érte el a csúcspontját. A nyilvántartott létszám 705 ezer fő volt. Általánossá vált a korai nyugdíjazás lehetősége, amelynek része volt az úgynevezett szociális alapú, tehát részben indokolatlan rokkant nyugdíjazás is. A munkanélküliség Lakatos Judit szerint elsősorban a fiatalokat sújtja. 1999-ben mintegy 46 ezer 20-27 év közötti férfi és 40 ezer ugyanilyen korú nő volt munkavállalási korú eltartott. Bebizonyosodott, hogy az alacsony iskolai végzettség alapvetően rontja a munkavállalási esélyeket. Előadásának további részében sok számadattal mutatta be a munkanélküliség jellemzőit. Ezeket már nem sorolom fel.
A következő előadónk Farkas Flórián úr volt, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke. Előadásában elmondta, hogy az országos felemelkedés csak a cigánypopuláció felzárkóztatásával képzelhető el. Megítélése szerint ez a feladat nem csupán a kormányzatra hárul. Az életminőség javításában a cigányságnak is kell éreznie a saját felelősségét. Elengedhetetlennek tartotta a cigányság bevonását a felzárkóztatási folyamatba egy erős állami kontroll mellett. Javasolta, hogy a közmunka ne legyen állandó eleme a képzetlen munkaerő foglalkoztatásának, mert ez csak konzerválná a jelenlegi állapotot. Néhány további ismertetése volt, néhány sikeres akciót említett, amelynek során különböző önkormányzatokkal tudtak megfelelően együtt dolgozni.
A délutáni szekcióülés első előadója Bauer Edit államtitkár asszony volt, aki a Szlovák Köztársaságot képviselte. Elmondta, hogy az Európai Unió lisszaboni döntése szerint a szociális Európa jövőképhez feltétlenül kell egy szociális védőháló. Ennek alapján új modellekben kell gondolkodni az európai ellátórendszereknél. A szlovákiai helyzetre is kitért. Megtudtuk, hogy '98-tól jelentős mértékben nőtt a munkanélküliek száma. Ennek oka főleg az, hogy a külföldi nagy beruházókkal szemben eleddig ellenséges politikát folytatott Szlovákia kormánya. Szomorú tény, ami bennünket is érint, hogy a magyar lakosság iskolázottsága alacsony színvonalú, alacsony mértékű és emiatt a munkanélküliek között nagyobb a magyarok részaránya. Feltette a kérdést, hogy a szlovákiai munkaerő, ezeken belül a magyar kisebbség hogyan tud megfelelni a kihívásoknak, hogyan lehet fenntartani a magyar kohéziót. Megtaláljuk-e magyar-magyar viszonylatban a megfelelő válaszokat ezekre a kérdésekre.
Dr. Szabó Ákosné, az ELTE Váczi Gusztáv gyógypedagógiai karának főigazgató helyettese azt elemezte, hogyan segíthet, mi a feladata az oktatásnak a fogyatékosok felkészítésében. Köztudott, hogy ezeknek az embereknek a beilleszkedése jóval nehezebb, mégis meg kell találni azokat a lehetőségeket, amelyekkel valamilyen szinten be tudnak épülni a társadalomba. Mindenképpen szemléletváltozásnak kell bekövetkezni ehhez és a szociálpolitikai intézményrendszerek feladata, hogy megtalálják a segítés lehetőségeit és konkrét formáit.
Tempfli József, nagyváradi megyéspüspök úr előadását az egyház szociális tanításának szentelte. Megemlítette milyen nagy hatást gyakoroltak az ebben a témakörben született pápai enciklikák a szociálpolitika fejlődésére. Hogyan lehetett ezek révén az evangéliumi tanítást a gyakorlatba átültetni. A jogok mellett természetesen beszélt a kötelezettségekről is. Ismertette az egyház álláspontját a sztrájkokkal, illetve a jogtalan munkabér követelésekről is. Felhívta a gazdagok figyelmét az egyház elvárására, hogy jövedelmüket, gazdagságukat igyekezzenek vállalkozásokba fektetni, ezáltal másokat is megélhetéshez juttatni. Meghatottan köszönte meg az alapítványnak a konferencia létrehozását, amelyet a magyarság szempontjából fontos eseménynek nevezett.
Az előadások sorát Mohos László, államtitkár úr zárta, aki a munkaerő-piaci folyamatokról beszélt. Ismertette, hogy a képzési idő folyamatosan nő, egyre nehezebb bekerülni ezekbe a folyamatokba. Egyre nehezebbé válik a munkahelyek számának növelése és véleménye szerint ez lesz a menedzserek számára a következő időszak egyik legfontosabb kihívása. Megemlítette azt a tényt is, hogy az Európai Unió fél a magyar munkaerőtől. Ő ezt indokolatlannak tartja, hiszen a magyar munkaerőt még a belső mobilitás sem jellemzi. Fontos tényezőként említette a határmenti munkaerőcserét Szlovákiával. Jelenleg 800 fő foglalkoztatása enyhíti a győr-sopron megyei munkaerőhiányt és enyhíti a kinti munkanélküliséget. Megemlítette, hogy jelentős megszigorítások léptek életbe a munkanélküliek ellátásban, melyektől a munkaerő gyorsabb munkába való visszatérését várják. Az új jogszabályok jelentős szerepet szánnak a továbbképzésnek és ezek révén kedvezményeket is lehet majd igénybe venni.
Amint az előadások ismertetéséből megállapítható, Tisztelt Előadóink más-más oldalról ugyan, de igen alaposan körbejárták a foglalkoztatás- és szociálpolitika témáját. A kitűnő előadások révén alaposan megismerhettük a folyamatokat, azok elemzését, és az elemzések alapján kidolgozott koncepciókat. Megállapítható, hogy jelenleg van foglalkoztatáspolitikai és szociálpolitikai koncepciója jelenlegi kormányunknak. Nagyon fontos, hogy ezt lehetőleg maradéktalanul valósítsuk meg!
2000. áprilisában Budapesten rendezte meg a Magyarország Felemelkedéséért közhasznú Alapítvány azt a konferenciát, amelyen kíváló előadók nagyszerű előadásokkal járultak hozzá a címben jelzett célok megvalósulásához. Most Karácsonyra az Alapítvány az anyagot cd-n is megjelentette. A MHL megkapta a lehetőséget, hogy az előadsok anyagát az interneten is megjelentesse. A következőkben tehát gyakran találnak majd tisztelt olvasóink ilyen anyagot honlapunkon. Javasoljuk, folytassuk a konferenciát! További hozzászólásoknak is teret biztosítunk. Az e-mailon beküldött hozzászólásokat az egyes előadások után helyezzük majd el.
