Vissza
a kezdőlapraMagyarország reneszánsza a 3. évezredben dr. Kraft PéterA turizmus reneszánsza Magyarországon
Én annyira igyekeztem a reneszánszra készülni, hogy egy új öltönyt is csináltattam, hogy valójában reneszánsz legyen. E mellett megkértem Vörös Szabolcs kollegámat, aki segített erre az előadásra felkészülnöm, hogy nézzen utána, tulajdonképpen mi is az a reneszánsz. Én csak egy szóra emlékszem, arra, hogy "újjászületés", és megtaláltam az idegen szavak és kifejezések szótárát, ami azt mondja, hogy a reneszánsz az valaminek az újjászületése, hosszú szünet után bekövetkezett fellendülése. Hát erre a kérdésre próbálok válaszolni az előadás folyamán.
Gondoltam, tegyük be egy kicsit perspektívába a dolgokat; majd kb. 6-8 fóliát bemutatok, hogy milyen ágazatban is dolgozunk; mi, akik a turizmusban dolgozunk. A GDP tíz százalékát adja a turizmus, Molnár Gabriella kilenc százalékot említett, valaki tizenkettőről beszélt, valahol ott a közelében vagyunk. 300 ezer embernek ad tartós munkalehetőségét, s nagyon fontos, hogy növekedési dinamikája a kétszerese a magyar gazdaságénak, márpedig tavaly a magyar gazdaság nem növekedett keveset. Jelentős deviza-kitermelő szektor, fizetési mérleg-deficitjét nagymértékben fedezi. Miért fontos fizetési mérleg? Egész egyszerűen azért, mert ha a turizmus nem lenne ilyen erős, ilyen izmos, akkor a forintot le kéne értékelni, és egész egyszerűen nem lenne arra lehetőség, hogy mi külföldi autót és külföldi szappant vásároljunk, arról nem is beszélve, hogy vissza kéne térni ahhoz a rendszerhez, amelyben, háromévenként egyszer utazhatnánk külföldre. Gondoltam, bemutatom, hogy alakult a dollár-márka keresztárfolyam, '95-'99-ig. Ez azért fontos, mert egészen '99-ig a magyar turizmus dollár-márka keresztárfolyam bevételét dollárban mértük, ami egy abszurdum volt, a magyar turizmus bevétele elsősorban márkához és shillinghez van kötve. Hetven, nyolcvan százalékban a shilling és márka turizmus dominált. És ezzel azt szeretném bemutatni, hogy 1 dollár 1,43 márka volt még '95-ben, ez a kulcsárfolyam megváltozott, 1,88-ra.
Ez azért fontos, most, amikor átnézzük később a turisztikai bevételeket dollárban és márkában, teljesen más konklúzióra jutunk. Ha megnézzük, 96-tól 99-ig, mintha stagnált volna a turisztikai bevételünk, és kiderül, hogy nem stagnál, mert ha valójában márkában mérjük- ahogyan ez a gazdasági realitás-, akkor láthatjuk, hogy ez valójában nagyon szépen alakul. A különbség annak az eredménye, hogy a keresztárfolyam hogyan alakult közben. Szerencsére a Magyar Nemzeti Bank átvizsgálta a számítási technikát, és 2000 januárjától kezdve euróban méri, pontosabban millió euróban. Ha márkába mérjük, láthatjuk, hogyan alakult a beutazók fajlagos költése, hogy a "húzós" öt év alatt gyakorlatilag megduplázódott, vagy több mint megduplázódott, ami azt jelenti, hogy igenis egyre jobban építik a minőségi turizmust. Ez a jó hír. A rossz hír az, hogy ha megnézzük ezeket a számokat, még mindig nagyon alacsony bázisból indulunk ki. Én januárban Izraelben voltam, és alkalmam volt találkozni az ottani turisztikai miniszterrel. Annak ellenére, hogy ez egy privát látogatás volt, ő eldicsekedett, hogy egy turista, aki Izraelbe látogat, 1,200-1400 dollárt költ utanként. Mi még nagyon távol vagyunk ettől. Ez azt jelenti, hogy Izraelnek 2,5 millió turistája van, de akkora a turisztikai bevétele, mint a miénk. Én szívesen kérnék kölcsön százezer látogatót vagy százezer turistát az izraeli látogatókból. De itt van a turisztikai egyenleg, mert van turisztikai bevétel, amit a külföldiek elköltenek Magyarországon, van turisztikai kiadás, amit a magyar lakosság költ, amikor utazik, és van turisztikai egyenleg, ami ennek a nettó értéke. A turisztikai egyenleg pozitív, már hosszú évek óta.
Érdekesség, hogy 99-ben 2,2 milliárd dollár volt a turisztikai egyenleg, és ha megnézzük a fizetési mérleg deficitjét, a 2,5 milliárd. Ez azt jelenti, hogy ha nem lett volna turisztikai egyenleg, akkor a fizetési mérleg deficitje nem 2,5 lett volna, hanem 4,8. Kérdés, hogy miért fontos a fizetési mérleg. Egyszerűen azért, mert az Európai Unióhoz való csatlakozásnál a gazdaság egészét, többek között az határozza meg, hogy a fizetési mérlegnek hány százaléka ez az össz. GDP-éből. Ami megint csak azt mutatja, hogy azt, hogy a mi gazdasági mutatónk jók, nagymértékben befolyásolják a turizmus kitűnő bevételei. Most megosztok egy-két adatot 2000 januárjából és februárjából: ami a bevételt illeti, 2000. január-februárja a mindenkori magyar turizmus történetében a legjobb január és február volt. 390 millió euro volt a bevétel, s láthatjuk, hogy ez 23 százalékkal jobb, mint '99-ben. Ha visszavetítjük az utolsó hat évre, a legeslegjobb. Menjünk tovább: ha megnézzük, ez a bevétel, ahogy említettem, tavalyhoz képest 24 százalékkal több, s ha az egyenleget nézzük, ez 233 millió euro, ami negyven százalékkal volt magasabb, mint a tavalyi összeg. De térjünk csak vissza az alapkérdésünkre, a reneszánsz fogalmára, amire Önök, gondolom, választ várnak. Én úgy tettem föl a kérdést, úgy tettük föl a kérdést, hogy valójában újjászületik-e napjainkban a turizmus Magyarországon? Igen vagy sem? Remélem, az előadás végén Önök egy konklúzióra jutnak.
És akkor boncolgassuk ezt a kérdést tovább, és arra a konklúzióra juthatunk, hogy a reneszánsznak két legfontosabb előfeltétele szokott lenni: az egyik a külső hatások és a második belső indíttatások sora. Nézzük meg, melyek is voltak azok a külső hatások: az egyik külső hatás az, hogy a turizmus a világ első számú iparágává nőtte ki magát. Nem biztos, hogy ezt mindenki szereti hallani. Hadd térjünk ki erre akkor pontról pontra. Mit értünk azon, hogy a turizmus a világ első számú iparágává növi ki magát? A World Travel Organisation azt mondja, hogy a világgazdaságban '98-ban a turizmusból több mint 500 milliárd dollár volt a bevétel. Már most azt senki sem vitatja, hogy a telekommunikáció fontos- 270 milliárd a telekommunikáció- a ruházat 300 milliárd, a számítástechnika 400 milliárd, de még a gyógyszeripar is lemarad mögöttünk. Szóval gyakorlatilag az utolsó tíz esztendőben a turizmus lett a világ legnagyobb iparága. Ez komoly hatással lesz Magyarországra is, amit majd később bemutatok. Megyünk tovább. A rendszerváltás után Magyarország az érdeklődés középpontjába kerül. Miért is mondjuk ezt? Megnéztük a statisztikákat, hogy hogyan is alakult ez folyamatában. 1960-ban, ha hisszük, ha nem, 525 ezer külföldi kereste föl Magyarországot, 525 ezer külföldi. Ez a szám a '70-es évekre hatmillióra, a '80-as évekre körülbelül 10 és 15 millióra növekedett, és gyakorlatilag a rendszerváltás előtt 20 millió alatt maradt, vagyis 17-18 millió volt a csúcs. S amint megtörténik a rendszerváltás, mondhatnám egy fantasztikus bummnak nézünk elébe, így az utolsó szál, amit láttunk az 17 millió, 24, 37, majd 93-ban 40 millió látogatónk van.
Ha nagyon kritikus akarok lenni, mondhatnám, hogy természetesen nem voltunk fölkészülve arra, hogy ennyi látogatót fogadjunk, vagyis ez azt jelenti, hogy egész egyszerűen nem volt meg az infrastruktúránk, amivel kiaknázhattuk volna ennek a lehetőségeit. Miért hangsúlyozom ezt? Elsősorban azért, mert mihelyt az Európai Unió tagjai leszünk- márpedig a következő 36- 48- 60 hónapban leszünk- elképzelhető, hogy hasonlóan "le leszünk rohanva", és most azért dolgozunk nagyon keményen, hogy meg legyen ehhez az az infrastruktúránk, hogy ezzel a lehetőséggel tudjunk élni. Mindnyájan nagyon szeretünk csámcsogni azon, hogy csökken a látogatók száma, csődben van a turizmus. Hadd mondjam azt, hogy, ha a szívem szerint lenne, akkor az ország ne 28 millió eurós legyen, hanem csak 15. És ne legyünk átjáróház, és ne legyünk az az ország, ahol bejönnek, és kimennek, és így tovább, hanem azt szeretnénk, hogy a turizmus szempontjából igazi turisták legyenek. Olyan turisták, akik nem 3,3 napot töltenek itt, hanem egy hetet, két hetet, három hetet, és olyanok, akik nagyon, de nagyon sok pénzt elköltenek. És a kollegáim időnként csóválják a fejüket, hogy én miért inszinyálok, hogy nagyon sok pénzt elköltsenek, hát egész egyszerűen azért, mert az a 300 ezer ember, aki a magyar turizmusban dolgozik, szeretne nagyon jól élni. Ez az egyetlen, fő szempont. És hogy mi milyen jól fogunk élni, az annak a függvénye, hogy milyen típusú, minőségű turistát fogunk szerezni.
Ejtenék egy-két szót a kedvezően alakuló trendekről is, amelyek növekvő keresletet eredményeztek. Melyek is a turizmus várható tendenciái? Megint csak idézem a VPO-t. Pillanatnyilag Európa a világ turizmusának a 60 százalékát, a világ turizmuspiacának a 60 százalékát képviseli. Az az Európa, amely itt van tőlünk néhány kilométerre. Itt elsősorban a fejlett Európára gondolok. Európa csökkenő arányban, de továbbra is megőrzi vezető szerepét, s keletről várható a turisták számának növekedése. A 140 milliós Japánból 16-17 millióan utaznak, ebből 2,5 millió jön Európába. A versenyben a minőség válik kulcstényezővé, minőség, minőség és minőség, és ezért nagyon nagy öröm, hogy ezt a konferenciát éppen ebben a szállodában rendezik és ilyen keretek között, mert ez azt jelenti, hogy igenis a minőség felé haladunk. A belföldi turizmus ösztönzése kerül előtérbe (erre majd kitérek, hogy hogyan alakul a belföldi turizmus Magyarországon). Fontosabb, hogy mi az oktatás és a továbbképzés szerepe, szóval sokkal, de sokkal felkészültebbeknek, műveltebbeknek kell lennünk. A városlátogató utak népszerűsége is növekszik. Tovább a tendenciákról: a motivációk változása, a hangsúly az egyedi, s a speciális termékekre kerül, tehát nem a nagy mennyiségű turizmusra, nem a nászturizmusra, hanem igenis a személyesre. A demográfiai változások, az idősebb korosztály kérdése is fontos. Igen, sajnos Magyarországon az idősebb korosztálynak, ahelyett, hogy több pénze lenne, egyre kevesebb a pénze, és mondhatnám, hogy ők a rendszerváltás legnagyobb áldozatai.
Érdekes formában került elő ez a múlt héten, mikor Göncz Árpáddal voltam Japánban egyhetes látogatáson. Fölkerestem az egyik régi osztálytársamat, aki azt mesélte, hogy a 75 éves édesapja a feleségével évente hatszor utazik Japánon kívül, és most például Párizsba mennek két hónapra. Sajnos, még nem hallottak Magyarországról, hát most már hallanak, és jönnek majd Budapestre is. De például vannak olyan nemzetek, ahol elsősorban az idősebbek utazhatnak. Na most, ha az idősebbek utazása a piac, akkor nekünk azzal kell foglalkozni, hogy őket hogy tudjuk idecsábítani, és hogy tudjuk kiszolgálni. A természeti környezet fenntartható fejlődésének is nagy a fontossága, itt a turizmusnak fantasztikus lehetőségei vannak, a Tisza-tó javára, és nem utolsó sorban említettem a kulturális turizmus jelentőségét. Amiben Magyarországnak fantasztikus erősségei vannak. Mit mond erről a Nemzetközi Utazási és Turisztikai Tanács? Tavaly júliusban voltam egy konferencián Nizzában és ott kaptam ezeket az adatokat. Ők már akkorra azt saccolták '99 elején, hogy 3,3 milliárd dollár lesz a magyar turisztikai bevétel. Egészen véletlenül február 18-án a Nemzeti Bank arra a konklúzióra jutott, hogy ez 3,380 millió dollár. A hozzájárulást a GDP-hez ők 10,6 százalékra saccolták, de nem ez az érdekes, hanem az az érdekes, hogy hogyan látják 2010-re. 2010-re úgy látják, hogy a magyar turisztikai nemzetközi bevétel a 3,3 milliárdról 7,7-re fog alakulni, vagyis több mint a kétszeresére emelkedik és a turizmus a magyar gazdaság súlyában, magyar gazdaságban nem 10 százalékot fog képviselni, hanem 12,1 százalékot. Egy olyan gazdaságban, ami ettől kezdve idáig valószínűleg 4-5 százalékkal növekszik havonta, vagyis évente. Ami azt jelenti, hogy a turizmus sokkal többet fog növekedni, mint 4 vagy 5 százalékot.
Így látta ezt a londoni székhelyű intézmény. A WTO pedig úgy látja, hogy a növekedési ütem Kelet-Közép-Európában 4,5 százalékos lesz, 2020-ra pillanatnyilag Kelet-Közép-Európa a harmadik legfontosabb turisztikai destináció, első turisztikai destináció lesz. Rendben van, de mi kell ehhez? Elsősorban színvonalas termékkínálat, promóció, és nagyon-nagyon hangsúlyossá válik a marketing, a marketing, és a marketing. Szóval nem elég, hogy nekünk van egy fantasztikus kínálatunk, hanem az is fontos, hogy hogyan tálaljuk, hogyan adjuk el. Miért is jönnek Magyarországra, akik jönnek, a pillanatnyi látogatók? Láthatjuk, hogy elsősorban bevásárlási célokból, 23 százalék üdülés, a klasszikus turizmus mindössze 19 százalék, és kiemelném a konferenciaturizmust, ami körülbelül 4 százalék, valamint a rokonlátogatást, ami 16 százalék. Ha ugyanezt az összeállítást megcsináljuk 2005-re vagy 2010-re, meggyőződésem, hogy a bevásárlás le fog csökkenni, valahol 10 és 15 százalék környékén lesz, egész egyszerűen azért, mert a környező országok is föl fognak nőni, gazdaságilag ott lesznek, az árkülönbség Ausztria, a fejlett Európa és közöttünk nem lesz olyan jelentős. Reméljük, hogy ha jól végezzük a munkánkat, akkor az üdülés nem 19 százalékos lesz, hanem 30 vagy 35, és egyértelműen a konferenciaturizmus arányán szeretnénk változtatni, hogy ne 4, hanem 8 vagy 12 százalékos legyen. Ezért építjük a konferenciaközpontokat, elsősorban Budapesten, és vidéken hármat.
Eddig tehát beszéltünk a külső hatásokról, és most nézzük meg a belső indíttatást. Mi történt Magyarországon? Azt mondhatjuk, hogy a 10 éve elindult folyamatok kezdenek beérni. Természetesen meg kellett, történnie a privatizációnak, meg kellett, történnie, hogy az utazási irodákat engedték működni, ahol 5-ből lett 3 ezer, utána lett ismét ezer. Változott a turizmus intézményi struktúrája, növekedett a jelentősége az állami pénzügyi szerepvállalásban, és ami rettentő fontos az az, hogy a jelenlegi állami vezetés tudatában van a turizmus jelentőségének. Tudatában van. Most már igenis nem az acél országa szeretnénk lenni, ha most látjuk, hogy egy szolgáltatásnak, s a szolgáltatáson belül a turizmusnak rettentő nagy szerepe van. Szükségessé vált Magyarország turisztikai kínálatának újjápozícionálása és nem utolsó sorban az, hogy beinduljon a belföldi turizmus. De lássuk ezeket a pontokat, pontról pontra. Milyen változások voltak a turizmus intézményi struktúrájában? Ennyire egyszerű, vagy ennyire bonyolult ma Magyarországon a turizmus intézményi struktúrája? Miért mondom, hogy ennyire egyszerű vagy ennyire komplikált? Mert jómagam, 12 hónapja lévén ebben a pozícióban, időnként még mindig nem tudom, hogy ki a főnököm vagy ki nem a főnököm, vagy kinek is dolgozom. De mi is történt az utolsó 12 hónapban? Az egy is nagyon fontos dolog, hogy a Magyar Országgyűlésnek alakult egy idegenforgalmi bizottsága.
Miért mondom, hogy ez nagyon fontos? Mert 10 éve ezen dolgoztunk, hogy legyen a Magyar Országgyűlésnek egy Turisztikai Idegenforgalmi Bizottsága, s az előző kormányzati ciklusban elértük, hogy legyen egy albizottsága, amely a környezetvédelmi bizottságnak volt egy albizottsága, s ez esetben elértük, hogy legyen egy külön bizottsága, aminek van két albizottsága: az egyik a kastély-, a másik a gyógyturizmus bizottság. A másik fontos dolog, hogy az önkormányzatok is kezdenek fölébredni, s látják, hogy milyen fantasztikus lehetőségek vannak a turizmusban. Néhány héttel ezelőtt, az utazás kiállításon, a polgármestereknek (220 polgármesternek) tartottunk egy előadást, ahol fölhívtuk a figyelmet, hogy ha akarnak fejlődni, akkor igenis indulás a turizmus felé. Az Országos Idegenforgalmi Bizottság is erősödik, mint lobbicsoport, egyre erősödik, a tárcák bekerültek a bizottságba, és mondhatom, hogy nagyon sok vívmányt, amit elérünk, azt az Országos Idegenforgalmi Bizottságon keresztül sikerült elérnünk. A Gazdasági minisztériumon belül a turisztikai helyettes államtitkárság, amely a legkisebb államtitkárság volt, a januári átszervezés után a létszámában egyik napról a másikra 23 főről 40 főre növekedett. 12 olyan kollégát szerződtetünk, akik 30 év alattiak. Miért? Egész egyszerűen azért, mert vállaltam, hogy segítek a miniszternek abban, hogy a fiatalok, fölkészítésében, hogy segítem azt a generációt, amelyek tagjai 2010-ben, 2015-ben vagy 2020-ban a magyar turizmust fogják vezetni.
Ez egyben egyben egy felhívás is azoknak, akik szeretnének ebben a tevékenységben részt venni. A Magyar Turizmus Részvénytársaság- Molnár Gabriella méltatta már- az utolsó tíz évben megerősödött, komoly képviseleti struktúránk van, vannak brosúráink, az információ, a marketing jól működik, ugyanúgy a belföldi Tourinformhálózat is. Tavaly a 101-dik tourinform irodát avattuk föl, s úgy gondolom, most már egyre inkább a minőségre, mint a mennyiségre kellene koncentrálnunk. Itt külön szerepet kapnak a regionális idegenforgalmi bizottságok. Miért mondom, hogy külön szerepet kapnak? Azért, mert az Európai Unióban az országok súlya csökkent, a régiók súlya pedig fölértékelődik. Ez azt jelenti, hogy ha pénzhez szeretnének jutni ott, ahol mindig a régió pályázik, akkor nagyon erős régiónk legyen. Tavaly 400 millió forintot kaptak a regionális idegenforgalmi bizottságok a központi pénzből, az idén 1200 milliót. Gyakorlatilag megháromszorozódott ez az összeg és csak azért nem adtunk többet, mert úgy gondoljuk, hogy lépésről lépésre kell őket bevezetni.
A második pont, a növekedés az állami pénzügyi szerepvállalásban. Hogy is fest, ez a szerepvállalás? E téren kigyűjtöttük azt az összeget, ami a turisztikai hozzájárulás, vagyis, amit a szakma fizet be (a táblázaton a lila oszlop azt mutatja, hogy a központi költségvetésből mennyi pénzt adott vagy ad az állam). Megnézhetjük, hogy miközben 1995-ben az állami hozzájárulás 200 millió forint volt, ez öt évvel ezelőtt, '96-ban mindössze ötszázmillió, 2000-ben 6 ezer millió forint. Láthatjuk, hogy fantasztikus változás zajlik. Tehát, eddig az volt a kulcskérdés, hogy hogyan tudunk pénzt szerezni, most mondhatnám, hogy sok esetben az a kulcskérdés, hogy hogy tudjuk ezt a pénzt okosan elkölteni. Mindezt természetesen szeretnénk továbbvinni a Széchenyi tervben, 16 milliárd figurál, ami azt jelenti, hogy évente 8 milliárd. Tehát még tovább és tovább haladunk evvel. Természetesen Montecuccoli is megmondta, hogy a háborúhoz pénz, pénz és pénz kell, és tudjuk, hogy amikor az egyénről vagy az intézményről van szó, egy a biztos: hogy a pénz, az nem elegendő. Én mondanám, hogy jó lenne már olyan összegekhez jutni, amiket ha okosan, ügyesen költünk el, akkor abból komoly eredményeket lehet fölmutatni.
A jelenlegi állami vezetés tudatában van a turizmus jelentőségének. És hadd mutassak csak be két idézetet. Az egyik akkor hangzott el, amikor dr. Matolcsy György Országgyűlés Gazdasági bizottsága előtt volt, és velük tárgyalt a gazdasági prioritásokról. A turizmus a gazdasági minisztérium stratégiájának egyik legfontosabb eleme- mondta a miniszter. De nemcsak ezt mondta, hanem de facto azt csinálta, hogy amikor megkezdte a működését, megduplázta a turisztikai államtitkárság stábját és adott még hozzá 2 milliárd forintot, a központi költségvetésből. És hadd idézzem a miniszterelnök urat, október 13-áról, amikor a parlamenti nyílt nap van. Akkor mi úgy tudtuk, hogy a turisztikai bevételeink összege 2,5 milliárd dollár, és ő azt mondta hogy “Uraim, kihívom Önöket, hogy a 2,5 milliárdból csináljanak 5 milliárd dollárt.” Nos, úgy gondoljuk, hogy a miniszterelnök tudta is, hogy ez mit jelent, és hogy ez nemcsak kijelenteni kell, hanem meg is kell valósítani, és ehhez alá is kell rendelni pénzt, struktúrát és így tovább. De ez lépésről lépésre, október óta történik. Akkor most hadd mondjam azt, hogy én az utolsó tíz évben követem az eseményeket Magyarországon, s nem emlékszem, hogy egy miniszterelnök sem ilyen kategorikusan, elkötelezetten nyilatkozott volna a turizmus fontosságáról. Mindez azt teszi, hogy egy valószínűleg nagyon speciális, mondhatnám, történelmi időket élünk. Szükségessé vált Magyarország jelenlegi turisztikai kínálatának az újrapozícionálása, ezért, amikor mi a belső indíttatásokról beszélünk, arról, hogy szükségessé válik az újrapozícionálásunk, azt szoktuk mondani, hogy mindez elsősorban a fejekben történik meg először.
Ha mi másképp látjuk magunkat, akkor másképp fogjuk tudni prezentálni magunkat. Ez azt jelenti, hogy mi nem lerombolni szeretnénk az idei képet, nem lerombolni a csikós gulyás egzotikus Magyarországot, hanem emellé állítani valami mást. És hadd idézzek két példát; az egyik Ausztria, amely fölfedezte, hogy a síelésben milyen fantasztikus lehetőségek vannak, ezután azt mondta, hogy hoppá, van itt egy kis gond: a síelés az a télhez kötődik. Hát akkor ki kéne találni valami újat. Nem találtak ki valami újat, hanem elkezdtek hangoztatni egy bácsikát. Egy olyan bácsikát, akinek ilyen nagy pajesza van, ez, tudjátok, Ferenc Jóska. És ennek a bácsikának volt egy felesége, Sissi. Manapság Bécsben, és egész Ausztriában nem lehet három lépést úgy megtenni, hogy ne találkozzunk a szakállas bácsikával. És úgy adódik, hogy a világban van nagyon sok ember, aki ezért még hatalmas mennyiségű pénzt is fizet, hogy ebben az osztrák-magyar romanticizmusban találja magát. Ugyanez történt Spanyolországgal, ahol 20-30 évvel ezelőtt még a napot adták el. Mit adott el Spanyolország: a Napot. Meg lehet nézni a régi hirdetéseket. És mit ad el Spanyolország ma? A kultúrát. Azt mondják: jöjjön Goyával találkozni Spanyolországba. Jöjjön Cervantesszel találkozni, jöjjön a spanyol kastélyokba. Nekünk is át kell gondolnunk, hogy az egzotikus csikós-gulyás Magyarország mellé milyen más pozicionálást teszünk.
Az országimázs újrafogalmazásával kapcsolatban csak néhány pontot, gondolatébresztőnek: hangsúlyozni kell a biztonságot, a stabilitást, a gazdasági növekedés. Merőben más a turista, látogató, hozzáállása, ha egy sikeres országba akar menni, vagy egy szürke, semmitmondó, "futottak még" néphez. Mi nem vagyunk "futottak" nép, mi a sikeres országokhoz tartozunk. Szeretném kiemelkedni a kulturális életet, a piackutatás éppen azt bizonyítja, hogy azért jönnek a turisták, és azért jönnek az igazán sokat fizető turisták, mert szeretnék látni Budapestet, Budapest látványosságai, Budapest kulturális értékei. Vitatkozhatunk azon, hogy Budapest a világ harmadik legszebb városa vagy az ötödik, de hogy az első tízben benne van, az teljesen biztos. Igenis szeretnénk hangsúlyozni az ezerévi államiságainkat, igenis az is, hogy mi nem Európába közeledünk, hanem Európában voltunk. És az Európa azért lett Európa, mert mi ezer éven keresztül hozzájárultunk ehhez. Budapest, mint a világörökség része, elérhető, természeti és építészeti értékeket kínál. Világviszonylatban gazdag gyógyforráskészleteink vannak, de a 350 gyógyforrásból pillanatnyilag mindössze 50-et aknáztak ki kereskedelmileg. Gasztronómiai és borkultúránkat, általában a különlegességeinket és az egyedi vonzerőinket kell hangsúlyozni.
A belső indíttatáshoz tartozik még a belföldi turizmus, hogy beindul a belföldi turizmus. Hogyan is alakult ez '99-ben? A belföldi kereslet, a vendégek száma egy picivel emelkedett, mindössze 3,5 százalékkal. A vendégéjszakák száma ismét csak emelkedett, de ennek eredményeként a szállásdíj-bevétel 29 százalékkal növekedett. Most milliárd forintokról beszélünk, 15 milliárd forintról, s természetesen ebben nagyon nagy szerepe volt a vendéglátásnak is, amelyen belül az összes szállásdíj-bevétel 21 százalék. Szóval, akkor, amikor az infláció 9-10 százalékos volt, körülbelül háromszor annyi pénzt költöttek magyar állampolgárok Magyarországon. Már most nagyon sokszor halljuk azt, hogy azért nem alakult több, mert a magyar turistának nincs pénze. Valójában a magyar turistának nincs pénze, de egy-két adatot szeretnék kiemelni, ami nincs a fólián. Az egyik, hogy a magyar lakosság minden 24 órában 800 millió forintot költ utazásra. Persze, a 800 millió forintot nem csak Magyarországon, hanem külföldön költi. 800 millió forint-most van délután 5 óra, vasárnap délután 5 óra között és hétfő délután 5 óra között 800 millió forintot elköltött a lakosság. Ez elég sok pénz. Nekem az a kötelességem, hogy elérjem: ennek a 800 millió forintnak minél több részét Magyarországon költsék el. Én nem a görög turisztikai miniszter vagyok, sem az osztrák turisztikai államtitkár, hanem a magyarországi turisztikai helyettes államtitkár. A másik, hogy a hatmillió vendégéjszakából, amit a magyar lakosság Magyarországon töltött, én kívül töltök 4 millió vendégéjszakát külföldön. Ebből a 4 millió vendégéjszakából, egymilliót töltött a magyar lakosság Görögországban, 800 ezret töltött Spanyolországban, és ez egyebek közt azért is van, mert a magyar szolgáltató nem fedezi föl, mint potenciális piacot, a másik magyart. És akkor mit csinál a magyar lakos? Azt mondja, hogy engem szívesebben fogadnak Görögországban, akkor megyek Görögországba. Hogy ha mi fölfedezzük, mint potenciális piacot, a másik magyar honfitársunkat, akkor majd itt fog maradni.
További lépések a reneszánsz kiteljesedésének érdekében, a befektetések, az információ és marketing fejlesztése. Piaccélunk a következő hat évre: 3.400 millió dollár volt a bevétel '99-ben, s a miniszterelnök azt kérte, hogy a 2.500-ból csináljunk 5.000-et. Szerencsére nem adott időintervallumot, ha adott volna, akkor én már nem aludnék. Így azután mi számoltuk ki, és azt mondtuk, hogy úgy gondoljuk, 2006-ra az 5.000 millió dollár bevétel megvalósítható. Befektetések a turizmusban: szállodai befektetések, termál-kastélyturizmus, víziturizmus, világörökség, egyéb. Valamikor a '70-es '80-as években kaptunk az osztrákoktól egy államközi hitelt, 300 millió dollár volt. Pillanatnyilag több mint 600 millió dollárért folynak beruházások. Ami duplája jelenti annak, amivel meg építették az összes szállodát-a Gellért szálló kivételével-és a vidéki szállodák, gyógyszállodák legnagyobb részét. Mit hoz ez az 600 millió dolláros beruházás? Az ötcsillagos kategóriában 54 százalékos növekedést, a 4 csillagos kategóriákban 37 százalékos szobanövekedést. Miért fontos ez a kettő? Mert ha megnézzük a statisztikákat, akkor valójában ezek hozzák a pénz legnagyobb részét, mert egy szoba egy öt csillagos vagy egy négy csillagos kategóriában annyit jelent, mint négy vagy öt vagy tíz szoba az egy csillagosban vagy a két csillagosban vagy a kempingnél. Fejlesztések alapelvei, helyi lakosság életminősége, hosszú távú értékek megőrzése, helyi erők, munkahely-teremtés és így tovább: ezen a téren a közönségszolgálati iroda, hálózat Tourinform Iroda fejlesztése nagyon-nagyon fontos. Nem elég, hogy nekünk mi van, hanem az is kell, hogy tudatosítsuk, eladjunk. Én azt a példát szoktam említeni, hogy tavaly húsvétkor volt egy német házaspár vendégünk. Valami nagyon vad ötletük támadt: húsvét hétfőn szerettek volna el menni egy klasszikus koncertre. Mondtam, semmi gond, hívják fel a Tourinform Irodát. Azt ugyan hívhatták, a Tourinform iroda nem dolgozott, miért is dolgozott volna. Tele van a város turistával, de a Tourinform Iroda be van zárva. Nem mentek el a klasszikus koncertre, nem mentek el utána vacsorára, az a 15-20-25 ezer forint, amit elkölthettek volna, soha nem került be a magyar gazdaságba. A Tourinform Iroda a Sütő utcában augusztus 1-je óta az év 360 napjában működik.
Továbbá bevezettünk a belföldi zöldszámokat - ezeket lehet hívni, magyar, angol és német nyelven, lehet különböző információt kapni, promóciós stratégiát, információt. Beszélünk a marketingről, az ismeretség növeléséről, a turisztikai tevékenység befolyásolásáról, közvetett promócióról, de, nem elég hogy a gyönyörű tájainkat mutassuk, ajánlom mindenkinek az aktív turizmusról szóló propaganda-anyagot, brosúrát, amit a Magyar Turizmus Rt. adott ki, vagy hogy él a Tisza. Nem biztos, hogy azzalkéne foglalkoznunk, vagy azon sopánkodnunk, hogy milyen borzalmasak a tiszai emberek körülményei. Menjünk oda kirándulni, menjünk oda nyaralni, akkor igazán fogunk tudni segíteni rajtuk. Promóciós segítő eszközök, kutatás, irodák, kiállítások, kézikönyvek, szakirodalom, szakmai szervezetek: minden-minden mozdulásban adjunk el, adjunk el, adjunk el, pozicionáljunk, mutassuk be az értékeinket. Befejezésképpen visszatérnék az eredeti kérdésre, hogy reneszánsz igen vagy nem. Van-e Magyarországon a turizmusban reneszánsz, vagy nincs. Én azt mondanám, hogy az előadásomat akkor tekinteném sikeresnek, ha Önök is ugyanarra a konklúzióra jutnak, mint jómagam. Mi ez a konklúzió? Meggyőződésem, hogy igenis fantasztikus reneszánsz van ma a magyar turizmusban, és kérem az Önök támogatását, hogy ez tovább folytatódjék.
2000. áprilisában Budapesten rendezte meg a Magyarország Felemelkedéséért közhasznú Alapítvány azt a konferenciát, amelyen kíváló előadók nagyszerű előadásokkal járultak hozzá a címben jelzett célok megvalósulásához. Most Karácsonyra az Alapítvány az anyagot cd-n is megjelentette. A MHL megkapta a lehetőséget, hogy az előadsok anyagát az interneten is megjelentesse. A következőkben tehát gyakran találnak majd tisztelt olvasóink ilyen anyagot honlapunkon. Javasoljuk, folytassuk a konferenciát! További hozzászólásoknak is teret biztosítunk. Az e-mailon beküldött hozzászólásokat az egyes előadások után helyezzük majd el.A hozzászólók IDE kattintsanak!