Vissza
a kezdőlapraLasztovicza JenőKereskedelem és idegenforgalom
(A turizmus prioritása a magyar gazdaságban, a parlamenti és a kormányzati munkában)Előadásom témája a turizmus prioritása a magyar gazdaságban, a parlamenti és a kormányzati munkában –ezeket a területeket szeretném érinteni. Mielőtt azonban erre rátérnék, szeretnék egy rövid kitekintést adni a nemzetközi tendenciákról.
A turizmus a világ számos országában úgynevezett húzóágazatként működik. Ez a turizmus gazdasági jelentőségét is bizonyítja. 1998-ban a világon 625 millió turista vett részt a nemzetközi idegenforgalomban, ez 2,4 százalékos növekedést jelentett az előző évhez képest. A turizmusból származó bevételek is 2 százalékkal nőttek, becslések szerint kb. 445 milliárd amerikai dollár volt a végösszeg. Ez meglehetősen nagy szám, s a becslések a nemzetközi összforgalomnak durván a 10 százalékát jelenti. Az idegenforgalom ezen adatok szerint a világ gazdasági ágazatai között a hatodik helyen szerepelt, megelőzve olyan iparágakat, mint az autógyártás, a vegyipar stb. A tendenciák alapján azt jósolják a nemzetközi szakértők, hogy a következő 10 vagy 15 évben akár meg is duplázódhat az idegenforgalom bevétele illetve az utazók száma is. Én most a turizmusnak nemcsak a gazdasági jelentőségére térnék ki, egy gondolat erejéig, hanem arra is, hogy milyen komoly szerepe lehet a turizmusnak a világbéke megőrzésében is. Hiszen mindannyian tudjuk, hogy a világon egyre több pénz halmozódik fel, egyre szélesebb rétegeknél, s a világ egyre inkább átutazható, hiszen szinte egy nap alatt meg lehet kerülni a Földet. Különösen a fejlett országokban a szabadidő mennyisége is nő, és ez mind arra enged következtetni, hogy a turizmusnak még komolyabb jelentősége lehet. A magam részéről azért vetettem fel a világbéke kérdését, mert ha megismerjük egymás kultúráját, egymás gondolkodásmódját, múltját, akkor könnyebben megérthetjük más nemzeteknek a gondolkodását, ami, azt hiszem, hozzásegíthet ahhoz, hogy azok a nagy háborúk, amik az elmúlt évszázadban voltak, lehetőleg ne ismétlődjenek meg.
Magyarország a látogatók számát tekintve a világon a 11-dik helyen áll, viszont a bevételeket tekintve a 38-dik helyen van a világranglistán. Ez azért érdekes szám, mert ahhoz viszonyítva, hogy mi milyen kis ország vagyunk, jelentős a Magyarországra látogatók száma, viszont minősíti is az idegenforgalmi szolgáltatásainkat, hogy az itt elköltött jövedelmek terén viszont csak a világ középmezőnyéhez tartozunk. Szóval nagyon sok javítani - és fejlesztenivaló van még kis hazánkban.
A magyar gazdasági adatokat tekintve azt lehet mondani, hogy az össznemzeti termék 9-10 százalékát adja az idegenforgalom. Ez magában hordozza azt is, hogy Magyarországon az egyik legkomolyabb gazdasági erővé vált. Ha összehasonlítjuk egy másik gazdasági ággal, mondjuk a mezőgazdasággal, akkor kiderül, hogy a mezőgazdaság csak kb. 6 százalékkal részesedik. Érdekes felvetés, hogy ha az idegenforgalom például a 2000. gazdasági évben – 10 milliárdos támogatást kap, amiből 4 milliárd forint az idegenforgalmi vállalkozások befizetése, tehát az állam kb. 6 milliárd forint támogatást nyújt a turizmusnak, és eközben a mezőgazdaság 260 milliárd forintot kapott, akkor mit is jelenthet ez. Tehát Én azt látom, hogy ha nekünk parlamenti képviselőknek, és mindazoknak akik az idegenforgalom vezetésében valamilyen szinten benne vagyunk, nagyon komoly feladatunk, hogy minél erősebben lobbyzzunk a mindenkori kormányzatnál, hogy, a támogatásokban igenis helyezze az idegenforgalmat a megfelelő helyre, mert akkor várhatóan még komolyabban tudunk teljesíteni.
Magyarországon az előző évben 3,4 milliárd amerikai dollár volt a bevétel. Ezt azért említem, mert szerintem nagyon kevés ország van a világon, amely viszonylag nagyon rövid idő alatt meg tudta sokszorozni a nemzetközi turizmusból származó bevételét. Hiszen ha a 90-es évek elején, úgy emlékszem 91 - 92-ben csak 800 millió dollár volt ez az összeg. Tehát 8-9 év alatt az idegenforgalom a négyszeresére tudta növelni a nemzetközi bevételeit. Ennek azért van nagyon komoly jelentősége, mert a tavalyi évben az idegenforgalmi mérleg egyenlege 2,2 milliárd dollár volt, ami a folyó fizetési mérlegnek a 80 százalékát tudta fedezni. Azt hiszem, hogy ezek a számok, amiket itt röviden érintettem, késztették az új kormányt, a 98-ban választott új kormányt arra, hogy igenis, az idegenforgalomnak találja meg a helyét, és jelölje meg a fejlesztési irányait. Az elmúlt két évben mi valóban nagyon sokat beszéltünk arról, hogy az idegenforgalommal komolyan kellene foglalkozni, mivel ezt a gazdasági súlya is indokolja. De én azt hiszem, hogy az a kormányprogram, amely elkészült '98-ban, szintén nagyon sok olyan területet említ meg, amely, ha komolyan nézzük, valóban az idegenforgalomhoz kötött. Ilyen például a munkanélküliség csökkentése. Ha az idegenforgalom fejlesztéséhez komolyabb támogatásokat adunk, a szolgáltatások színvonalának, számának emelésével együtt komoly munkaerőigény keletkezik, hiszen az idegenforgalmi ágazat köztudottan nagyon komoly munkaerőigénnyel bír. A kormányprogram másik kiemelt területe a vidékfejlesztés és a vidék lakosságának a megtartása. Magyarországon senki sem vitathatja, hogy a turizmus fő célpontja Budapest, és ha Magyarországról beszélnek a világon, Budapestet az emberek nagy része ismeri, tudja, milyen történelmi múltja, kultúrája van. De igazából a vidék fejlesztése az, ami számunkra komoly kihívást jelent, hiszen Magyarország lakóinak 80 százaléka vidéken él. Vidéken is nagyon komoly turisztikai jelentőségű területek vannak, csak ezekre fel kell építeni a megfelelő infrastruktúrát és a megfelelő szolgáltatásokat.
Az infrastruktúra fejlesztésben szintén kiemelkedő szerepe lehet a turizmusnak. Hiszen ahol nincs megfelelő minőségű infrastrukturális háttér, oda nem nagyon lehet idegenforgalmat tervezni.
Hogy az állam jelen pillanatban milyen támogatásokat és lehetőségeket biztosít a magyar idegenforgalom fejlesztésére, azt a következők szemléltetik: Az alapvető támogatási forma a turisztikai célelőirányzat, amely az elmúlt 6-7 évben komolyan nőtt, tehát a kormányok, az előző kormány is látott fantáziát az idegenforgalom fejlesztésében. De 1998-ban is még csak 6 milliárd dollár volt a turisztikai célelőirányzat, s ennek az elosztása gyakorlatilag történt, hogy a Magyar Turizmus Részvénytársaság kapott ebből körülbelül 40 százalékot a nemzeti marketingre, s a támogatás többi részét a különféle pályázatok útján elnyerhető programokra, vagy beruházásokra fordították. Azt hiszem, ez az összeg nagyon kevés volt. 2000-re jutottunk el oda, hogy a turisztikai célelőirányzat mértéke elérte a 10 milliárd forintot, ami szintén nagyon kevés, de ha százalékosan nézzük, akkor ez nagy előrelépést az eltelt két év alatt.
Sajnos a legtöbb önkormányzat nem veszi komolyan az idegenforgalmi adót. Holott ez szintén jelentős fejlesztési lehetőségeket tud biztosítani az adott településeken, s az adott régiókban, hiszen az állam minden egyes idegenforgalmi adóforint után 2 forint támogatást nyújt. Mondanék egy pozitív példát: Balatonfüreden a tavalyi évben 90 millió forint idegenforgalmi adót szedett be a város, a 2000-res évre 120 millió forintot terveznek, ami más szóval annyit jelent, hogy ebben az évben Balatonfüred körülbelül 360 millió forintos idegenforgalmi fejlesztéseket tud csak ebből az adófajtából végrehajtani. A másik támogatási forma a különféle adókedvezményekből áll, de ezek azt hiszem, csak nagyobb beruházásoknál hasznosíthatóak. Ezért ezt főleg a vidéki kisebb települések veszik igénybe.
Ami az állami irányítást, a turizmus irányításának állami intézményrendszerét illeti: ha megnézzük, a világ sok országában az idegenforgalom irányítása általában a különféle tárcáknak van alárendelve. Sok helyen a gazdasági minisztériumhoz tartozik, ilyen pl. Németország, Ausztria, Svájc, Dánia. Csehországban a területfejlesztési, Szlovéniában a kis- és közepes vállalkozások és turizmus minisztériumának része. Magyarországon, az elmúlt időszakban az Ipari Kereskedelmi Minisztériumhoz rendelték, amelynek a neve a későbbiekben kiegészült Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztériumra. A '98-as kormányváltás után a minisztérium neve Gazdasági Minisztériumra változott. Ennek a minisztériumnak a keretein belül zajlik az idegenforgalom központi irányítása.
A turisztikai helyettes államtitkárságnak négy főosztálya van: a Turizmus stratégiai és befektetési főosztály, a Szakmai kapcsolatok főosztálya, a Turisztikai együttműködés főosztálya és a Nemzetközi turisztikai kapcsolatok főosztálya. 1996 februárja óta működik az Országos Idegenforgalmi Bizottság, amely a gazdasági miniszternek, vagyis a turizmust irányító miniszternek a tanácsadó szerve. De mi is ennek a szervezetnek a feladata? A mindenkori miniszter felhatalmazása alapján és kérésére javaslatokat tesz az idegenforgalom politikai és fejlesztési stratégiai elveire, az idegenforgalmi marketing stratégiára és a nemzeti marketingterv fő elemeire vonatkozóan, illetve javaslatot tesz a turisztikai célelőirányzat fő felhasználási irányaira, és meghatározza azokat a forrásokat, amiket emellé rendel. A miniszter kérésére közreműködik a turizmussal kapcsolatos közigazgatási és jogi szabályozás kialakításában, a turizmuspolitikai ágazati, ágazatközi feladatainak koordinálásában. Az ágazatközi koordináció azért jelentős terület, mert az idegenforgalom nagyon sok egyéb minisztériumhoz, tárcához is szervesen kötődik. Hogy csak egy-két példát mondjunk: az önkormányzatok a Belügyminisztérium kezelése alatt állnak, illetve itt van még a sokat emlegetett határátlépések helyzete: Magyarországon sok esetben négy-öt órát kell várni a határátkelőhelyen, vagy akár a közbiztonság. Szeretném itt kiemelni a közbiztonságot, mert az elmúlt években nagyon sok kritika érte Magyarországon a biztonság helyzetét, de azért azt el kell mondanunk, hogy ha az Interpol statisztikáit és adatai nézzük, akkor lényegesen jobb a helyzet Magyarországon, a legtöbb területen, mint Európa bármely legtöbb nagyvárosában. Ezek az adatok is hamarosan napvilágra kerülnek majd a médián keresztül. Szerintem nekünk nincs okunk elkeseredésre, hogyha a belbiztonságot nézzük.
Az Országos Idegenforgalmi Bizottság javaslatot tesz még a miniszternek a turizmus irányítási és szervezeti rendszerének korszerűsítésére, összhangban az EU normákkal, illetve különféle, egyéb szakmai kérdésekben is állást foglal a miniszter felkérésére.
A kormány, azt hiszem, nagyon komolyan felismerte az idegenforgalom jelentőségét, hiszen a parlament 1998. június 26-án létrehozta az Országgyűlés Idegenforgalmi Bizottságot, amely eddig a magyar parlamentnek még nem volt része. Nézzük mi is a fő feladata az Országgyűlés Idegenforgalmi Bizottságának. Javaslatokat tesz, elmondja észrevételeit az idegenforgalmat felügyelő miniszterek meghallgatása, kinevezése előtt, egyáltalán megmutatja azt az irányt, amit az akkori politika az idegenforgalomról eltervezett. Ezt azért mondom el, mert úgy érzem, hosszú idő után talán most van egy olyan gazdasági miniszterünk, aki kifejezetten idegenforgalom-barát, hiszen januárban, miután letette a miniszteri esküt, rögtön 2 milliárd forinttal megemelte a turisztikai célelőirányzatot. S ez már egy jelzés volt az idegenforgalmi szakma számára: végre van egy olyan miniszter, aki nem legyint egyet, vagy nem fordul el, ha az idegenforgalom szót hallja, hanem kézbe is veszi annak irányítását. A másik nagyon fontos dolog, amiről az utóbbi hetekben sokat hallhattunk, a Széchenyi-terv, amelynek egy főfejezete és egy alfejezete kifejezetten a turizmussal foglalkozik. Van ebben egy általános turisztikai fejlesztési rész, és kiemelten, alfejezetként a gyógy- és termálturizmusnak fejlesztésével foglalkozó rész. Azért is jelentős ez a terv, mert azt hiszem, hogy középtávon nagyban meg fogja határozni Magyarország gazdasági fejlődésének irányvonalát.
Nézzük, milyen feladatai vannak még a parlamenti bizottságnak? Ilyen az idegenforgalmi vonatkozású törvények előkészítése, parlamenten belüli gondozása, az idegenforgalom állami irányításának felügyelete, ellenőrzése, együttműködés a regionális bizottságokkal, és a szakmai szervezetekkel.
Ami nagyon lényeges: megalakultak a turizmus irányításának regionális szervezetei is, a regionális idegenforgalmi bizottságok. Ennek azért van jelentősége, mert az elmúlt ősszel fogadták el Magyarország régióinak, statisztikai és tervezési régióinak a határait. A regionális idegenforgalmi bizottságokat megpróbáltuk területileg is összehozni ezekkel a statisztikai és tervezési régiókkal. Ezenkívül az idegenforgalomban van még két kiemelt turisztikai régió: a balatoni régió és a Tisza-tó. Úgy éreztük, hogy ezekre külön figyelmet kellett fordítani.
A regionális idegenforgalmi bizottságok feladata a nemzeti turizmuspolitikával összhangban a régió turizmuspolitikájának és fejlesztési koncepciójának kialakítása, együttműködés a megyei önkormányzatokkal, kamarákkal, szakmai szervezetekkel. Nagyon lényeges dolog, hogy a regionális idegenforgalmi bizottságok elnöke illetve egy-egy tagja testületi tag a területfejlesztési tanácsokban. Ez azért fontos, mert a területfejlesztésbe is szervesen kell integrálni azokat az idegenforgalmi programokat, terveket, amelyek gyakorlatilag minden régiót érintettek, de eddig problémát jelentett, hogy a területfejlesztési tanácsok döntöttek az infrastrukturális fejlesztésekről, vagy az egyéb fejlesztésekről, s lehet, hogy azok abszolút nem voltak szinkronban az idegenforgalmi célokkal. Így most biztosítottnak látjuk, hogy az idegenforgalmi szakemberek régiós és megyei szinten egyaránt elmondhatják a véleményüket, észrevételüket a fejlesztések során, és ezeket figyelembe veszik.
Nagyon fontos a régióknál a kistérségi együttműködések kialakítása, a turisztikai infrastruktúra fejlesztésének segítése. Ezek a régiók, idegenforgalmi bizottságok saját forrással is rendelkeznek és tavaly úgy döntöttünk, hogy a 2000-es esztendőben megduplázzuk a régiók saját forrásait, ami végül is úgy sikerült, hogy több mint a dupláját kapták a régiók. Volt olyan régió, amely már 130 vagy 140 százalékkal nagyobb saját felhasználású forrással bír, mint az előző esztendőben. Ezzel is azt szeretnénk jelezni, hogy nemcsak Budapestről szeretnénk központilag irányítani az idegenforgalom fejlesztését, hanem azt szeretnénk, ha a régiós szakemberek a maguk önálló elgondolásai, döntései alapján is tudnák irányítani a turisztikai fejlesztéseket.
Nagyon fontos, hogy tavaly második alkalommal megrendeztük a parlamenti nyílt napot. Ennek abban látjuk a jelentőségét, hogy ezen a nyílt napon a miniszterelnök, és több tárcának a minisztere és államtitkára is részt vett. A szakmai szervezetek köreiből 600 meghívottja volt ennek a rendezvénynek. Itt nagyon sok kritikát kaptunk, nagyon sok problémát vetettek fel a szakmai előadók, és ennek azért volt jelentősége, mert a gazdaságnak azon irányítói, akik államtitkári vagy miniszteri szinten ott voltak, szembesülhettek azzal, hogy milyen gondok nyomják Magyarországon az idegenforgalmi szakmát. Így közös gondolkodással, valószínűleg közös akarattal is hatékonyabban és rövidebb idő alatt tudunk a fejlesztésekben előrelépni. A rendezvénynek az volt az érdekessége, amikor miniszterelnök úr kijelentette, hogy Magyarországon milyen területek vannak, amelyek fejlesztésre alkalmasak. Ha belegondolunk, hogy Magyarországon milyen adottságokkal bír ez a pici ország, azt hamar kideríthettük – meg már egyszer az ország ki is próbálta – hogy a vas és acél országává nem válhatunk. Úgy fogalmazott a miniszterelnök úr, hogy a mezőgazdasághoz vannak adottságaink, az oktatásunk mindig világszínvonalú volt, kutatás-fejlesztés szintén, és mindamellett az idegenforgalom. Ez, az a négy terület, amely kifejezetten fejlesztésre érdemes ahhoz, hogy a magyar gazdaság mihamarabb esetleg a fejlett országok sarkába érhessen. Még egy-két célkitűzés elhangzott, pl. hogy szeretné, ha az idegenforgalom mihamarabb elérné az 5 milliárd dolláros bevételt. Hát, azt hiszem erre még kell várnunk egy-két évet, de én úgy érzem, hogy ez már belátható közelségbe került.
Magyarországon a turizmus stratégiája szakmai egyeztetés alatt áll. Az elmúlt években, évtizedeken az idegenforgalom spontán fejlődésen ment keresztül, és mi úgy éreztük, amikor képviselők lettünk és az idegenforgalommal kezdtünk foglalkozni, hogy stratégia nélkül nem lehet egy ágazatot a megfelelő fejlesztési pályára irányítani vagy elindítani. Most úgy néz ki, hogy talán a nyár derekára mindez olyan elfogadható állapotba kerül, hogy a kormány elé is lehet terjeszteni és ez a stratégia, ez a 7-8 évre meg fogja határozni Magyarország idegenforgalmi fejlesztésének a vonalát.
Foglalkozunk a turizmustörvény elkészítésével is. Több országban bevezetett gyakorlat a turizmustörvény, a kerettörvények szintjén, s én azt hiszem, hogy Magyarországon is komolyan kellene foglalkozni ezzel a gondolattal. Tudom, hogy vannak ellenzői is, de vannak nagyon sokan, akik pártfogolnák, ha egy ilyen kerettörvény a parlament elé kerülne, és a parlament elfogadná.
Utaltam már arra, hogy nagyon fontos a Széchenyi-terv, a Széchenyi Nemzeti Fejlesztési Terv elkészítése. Azt hiszem, ezzel is egy olyan gondolatot lehet sugallni a Magyarországon élőknek, hogy nemcsak egy-két évben gondolkodik egy kormány, hanem, hogy 98 óta elindultunk egy úton, nem egészen olyan úton, mint az előző kormány. Gyakorlatilag a gazdaság erőteljesen fejlődik, annak ellenére, hogy sok negatív hang volt, és annak ellenére, hogy az elmúlt évben a határaink mellett háború volt, hatalmas telünk volt, árvizek voltak, idén szintén az árvíz sújt minket, ami a nemzetgazdaságot nagyon komolyan érinti, most mégis egy olyan középtávú fejlesztési programot indít el ez a nemzeti fejlesztési terv, amely meghatározza 7-8 évre Magyarország gazdasági fejlődését. És ezért ez nagyon pozitív, mert ez a terv, amelynek hét fő pontja van, melyekből az egyik az a turizmusról szól, azt hiszem, hogy az idegenforgalomban érdekeltek számára egy nagyon komoly üzenet a következőkben.
Röviden ennyit szerettem volna elmondani a turizmus prioritásairól a magyar gazdaságban, és a parlament, illetve a kormányzat hozzáállásáról az ágazathoz. Egy cél vezeti a kormányt és a gazdaság irányítóit: hogy ezek a fejlesztések lehetőleg olyan irányban menjenek, hogy minél többet költő turistákat tudjunk megnyerni, és amiről nem szabad elfeledkeznünk, az a belföldi turizmus élénkítése. Itt is vannak komoly kísérleteink és jó kezdeményezéseink. Van egy pozitív tendencia is, hiszen hosszú idő óta először a tavalyi évben mértek növekedést Magyarország belföldi turisztikai piacán. Reméljük, hogy azok az erőfeszítések, amelyeket az elmúlt évben és években tettünk, a trend folytatását jelentik majd, és hamarosan elérhetjük azt a szintet, amelyen a nálunk fejlettebb idegenforgalommal bíró országok állnak, ahol az idegenforgalom 70 százaléka belföldi turizmus. Hiszen nálunk a jelen pillanatban fordított a helyzet, a belföldi turizmus sajnos kb. 30 százalék körül mozog. S nagyon remélem, hogy hamarosan az ország eléri az 5 milliárd dolláros nemzetközi bevételt, amiről a miniszterelnök úr beszélt, hiszen ezzel a nemzetgazdaság nagyon komoly erőforrásokhoz juthatna, és gyakorlatilag nemcsak az adósságaink törlesztésében játszana fontos szerepet, hanem Magyarország más területeinek, az oktatás, egészségügy stb. fejlesztésében is.
2000. áprilisában Budapesten rendezte meg a Magyarország Felemelkedéséért közhasznú Alapítvány azt a konferenciát, amelyen kíváló előadók nagyszerű előadásokkal járultak hozzá a címben jelzett célok megvalósulásához. Most Karácsonyra az Alapítvány az anyagot cd-n is megjelentette. A MHL megkapta a lehetőséget, hogy az előadsok anyagát az interneten is megjelentesse. A következőkben tehát gyakran találnak majd tisztelt olvasóink ilyen anyagot honlapunkon. Javasoljuk, folytassuk a konferenciát! További hozzászólásoknak is teret biztosítunk. Az e-mailon beküldött hozzászólásokat az egyes előadások után helyezzük majd el.A hozzászólók IDE kattintsanak!