mtcsusztatasok

A Munka Törvénykönyv
módosításával kapcsolatos csúsztatások, hazugságok

Olvasói levél

A törvényjavaslatba foglalt változtatások zömében a szociális partnerek (= munkaadók és munkavállalók) között már tavaly nyár óta a legtöbb kérdésben létrejött a megegyezés, a baloldali ellenzék a majdnem kész háromoldalú megállapodást meg akarja hiusítani.
Ezt néhány probléma felnagyításával, illetve a változtatások tudatos félremagyarázásával akarják elérni. Kicsit olyan ez, mint a nyugdíjkorhatár kérdése volt 1993-ban. A kormány akkor olyan rendelkezést hozott, amelynek hatására, aki el akart menni nyugdíjba, továbbra is elmehetett. Ennek ellenére aláírásgyűjtést rendeztek a korhatár emelés ellen. Az eredményt ismerjük. Ne nézzük le tehát ezt a mostani akciót sem! S.I.-nek, aki a levélben fordult hozzánk, tökéletesen igaza van.
Bárkinek, aki erre a törvénymódosításra panaszkodik, megmondhatjuk: szerintünk feltétlenül szavazzon majd a szocialista pártra mindenki, aki eddig szabad szombatos munkarendben heti 40 órát dolgozott, s a törvény hatályba lépése után elveszti a szabad szombatját. A Fidesz-MKDSZ csak a többiek szavazatát kéri...
Változatlan marad a törvényes munkaidő: 40 óra. Ezentúl is heti két pihenőnap jár, melyből - az általános munkarendben foglalkoztatottaknál - az egyiknek vasárnapra kell esnie.
A hamisítás másik típusa: az egyes - a lakosság által kevéssé ismert rendelkezéseket - mint valami katasztrofális szigorítást állítanak be, miközben vagy nincs is változás, vagy nő a munkavállaló védelme. Máskor van ugyan lehetőség a szigorításra, de csak a kollektív szerződés keretein belül, azaz szakszervezeti hozzájárulással.
Esetenként lehetnek kedvezőtlen lépések is. A piacgazdaság rugalmasságot követel. Az Európai Unió jogrendszere ezeket - bár korlátozva - lehetővé teszi. Most nekünk is érdekünk ezek átvétele, hiszen a tapasztalat azt mutatja, hogy a munkaadónak adott, több rugalmasságot megengedő lehetőség nem borította fel a társadalmi békét a tagállamokban, viszont hozzájárult versenyképességük megőrzéséhez. Ezek az intézkedések a mi számunka is fontosak, a mi fejlődésünket, iparunk, kereskedelmünk növekedését - tehát mindanyiunk javát szolgálják.
A félretájékoztatások, csúsztatások, hazugságok cáfolatára az alábbiakban néhány példát mutatunk be (A dőlt, piros betűs szöveg az ellenzék által hirdetett valótlanság):

Jelenlegi előírás Módosítás Megjegyzés

“A munkavállaló beleegyezése nélkül is átirányítható a munkaadó más telephelyére"
Cáfolat: eddig is így volt, de az új törvény feltételeket és korlátokat szab meg.

105. § (1) A munkavállaló - különösen indokolt esetben - munkakörébe nem tartozó munkát is köteles végezni, illetve állandó munkahelyén kívüli munkavégzésre is kötelezhető. 105. § (1) A munkáltató gazdasági érdekből ideiglenesen, a szokásos munkavégzési helyén kívüli munkavégzésre kötelezheti a munkavállalót (kiküldetés). Ennek feltétele, hogy a munkavállaló ezen időtartam alatt is a munkáltató irányítása és utasításai alapján végezze a munkáját. Nem minősül kiküldetésnek, ha a munkavállaló a munkáját - a munka természetéből eredően - szokásosan telephelyen kívül végzi. Eddig is átirányítható volt, tehát ebben nincs változás. A további módosítások viszont épp a munkavállaló védelmét szolgálják azzal, hogy az ilyen munkavégzés időtartamát az egyéb hasonló intézkedések időtartamával össze kell számítani, és együttesen kerülnek korlátozásra. Ezzel a jelenleg hatályos korláthoz képest mintegy 1 hónappal csökken a maximális időtartam.

Idénymunka esetén az eddigieknél sokkal hosszabb időtartamra, akár fél évre vonható össze a heti pihenőidő.
Cáfolat: eddig nem volt korlátozás. Most összevonni csak a kollektív szerződés keretei között és csak fél évre lehet.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően a pihenőidő - az egészségre ártalmas munkakört kivéve - kéthetente, kollektív szerződés rendelkezése esetén havonta összevontan is kiadható, de egy pihenőnap vasárnap történő kiadása kötelező.
(4) A (3) bekezdésben foglaltaktól - az egészségre ártalmas munkakört kivéve - az idényjellegű munkáltatók, illetőleg munkakörök tekintetében el lehet térni.
122. § Ha a beosztás szerinti napi munkaidő, vagy a rendkívüli munkavégzés időtartama a hat órát meghaladja, valamint minden további három óra munkavégzés után a munkavállaló részére - a munkavégzés megszakításával - legalább húsz perc munkaközi szünetet kell biztosítani.
d) az idénymunkát végző munkavállaló esetében kollektív szerződés rendelkezése alapján a pihenőnap legfeljebb hat havonta - részben vagy egészben - összevontan is kiadható.
Az új szabályozás szerint a pihenőidő egyáltalán nem vonható össze, a pihenőnapok összevonását pedig a módosítás fél évre maximalizálja, mivel jelenleg nem korlátozott. Az aláhúzott szavaknak semmi valóságtartalmuk nincs.

Az általános munkaidő-beosztásban nyolc órával (48-ról 40-re) a kivételes munkaidő-beosztásban két órával (42-ről 40-re) csökken a heti pihenőidő.
Nem a kötelező heti pihenőnek időtartamáról, hanem annak minimális hosszáról van szó. A 40 óra a nyolc órával való oszthatóság szempontjából hasznos, nem érdemi változás.

124. § (1) A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg, ezek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérő munkarendben foglalkoztatott munkavállalónak hetenként legalább negyvenkét órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő jár. Ebbe a vasárnapnak, illetve, ha a munka rendeltetése folytán vasárnap is folyik, egy másik teljes naptári napnak bele kell esnie.
124. § (1) A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott pihenőnapok helyett a munkaidő-beosztás alapján a munkavállalónak hetenként legalább negyven órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő is biztosítható, amibe egy teljes naptári napnak bele kell esnie.
Az általános munkaidő-beosztásban nem csökken a pihenőnapok száma. Továbbra is heti két pihenőnap illeti meg a dolgozót.
Az általánostól eltérő munkarend esetén valóban csökken a minimális pihenőidő száma 42-ről 40-re, de a gyakorlatban ez eddig is így volt, mert a több műszakos munkarendben dolgozók eddig is 40, 48, 56, 64 vagy 72 óra múlva álltak ismét munkába. (a 42 óra nem osztható 8-cal, csak a 40) Így a törvénymódosítás csak az alkalmazhatóságot javítja.

Eddig táblázatos felsorolásunk. A fenti durva ferdítések hirdetőivel nem lehet sem tárgyalni, sem megegyezni. Sokszor halljuk, amikor a koalíciós partnerek hibái kerülnek elő, hogy miért nem foglalkozik a Fidesz a nagykoalíció gondolatával. Nos, bármi ügyetlenséget, hibát, esetleg a hatalommal való visszaélést lehet például a kisgazdák munkájában felfedezni, ilyen típusú szemérmetlen hazudozást náluk nem tapasztalni. A becstelenség nem jó ajánlólevél.

Olvasói levél :
"A kormány újra be akarja vezetni a 48 órás munkahetet - ez több évtizedes visszalépést jelent..."
Ez biztosan ordas hazugság, melyet sajnos nem most hallok először, az MSZP úton-útfélen ezt mondogatja, s a 'Kárthágónak el kell vesznie' igazsága alapján működik is a dolog. A munkaüggyel, bérelszámolással foglalkozó kollégáim is beveszik a maszlagot és ijedeznek! És ha ők kezdik terjeszteni a dolgozók körében, akkor azt hitelesnek veszik a dolgozók. Ez nagyon veszélyes, mert nagy körben terjed a tévhit és így képesek az emberek önérdekük ellen szavazni majd 2002-ben...
Ugyanis tudomásom szerint a régi szabályozás 40 órában maximalizálta a munkaórák heti számát, mely túlórával sem haladhatja meg a 48 órát, s négy egymást követő napon elhasznált túlórák száma nem haladhatja meg a 8 órát.
A hétvégi túlmunkára nem vonatkozott a megkötés.
A munkáltatók - méretüktől függetlenül - nyugodt lelkiismerettel az éves 144, ill. KSz. szerinti esetleges 200 óra túlórakeret is túllépték és - más jogcímen persze, de - kifizették... (a kifizetéssel nincs is bajom, de a törvény megkerülése aggasztó).
Az új tervezet tudomásom szerint továbbra is meghagyná a heti munkaidő keretet (40 óra), munkavállaló ill. szakszervezet és a munkáltató közös megállapodása tárgyává tenné a napi 12 órás munkarendet. Jól tudom, vagy vannak további megszorítások ill. védelmek a tervezetben az alkalmazhatóság tekintetében?
Mi van a viták mögött? Tényleg arról vitatkoznak a Parlamentben, mint amiről a sajtó tudósít? Melyik álláspont mögött melyik érdekcsoport (munkavállalók, munkáltatók, kormány) áll?
Miért nem hangsúlyozza a kormány, hogy a tervezet igen tetemes többi része mennyivel több jogot, kedvezményt ad ill. egyértelműbben szabályoz, mint a régi (egyáltalán így van-e, mert a tervezetet még nem tudtam elolvasni, olyan hosszú)? Mi van az EU-val? Ott mi érvényesül e tekintetben, mire kötelez(het) minket a csatlakozás?
Kérem, tájékoztassátok a közvéleményt is, nem csak a honlapon!
Megint csak az Aktuális lenne egy jó platform... Ez a kérdés ugyanis foglalkoztatja az embereket, érzékenyen reagálnak rá, melyet az ellenzék sunyi része felismert és gátlástalanul ki is használ!!!
Üdvözlettel további eredményes munkát kívánva:
S. I.

Vissza a kezdőlapra

Jelenlegi előírás	Módosítás	Megjegyzés
“A munkavállaló beleegyezése nélkül is átirányítható a munkaadó más telephelyére" Cáfolat: eddig is így volt, de az új törvény feltételeket és korlátokat szab meg.
105. § (1) A munkavállaló - különösen indokolt esetben - munkakörébe nem tartozó munkát is köteles végezni, illetve állandó munkahelyén kívüli munkavégzésre is kötelezhető.	105. § (1) A munkáltató gazdasági érdekből ideiglenesen, a szokásos munkavégzési helyén kívüli munkavégzésre kötelezheti a munkavállalót (kiküldetés). Ennek feltétele, hogy a munkavállaló ezen időtartam alatt is a munkáltató irányítása és utasításai alapján végezze a munkáját. Nem minősül kiküldetésnek, ha a munkavállaló a munkáját - a munka természetéből eredően - szokásosan telephelyen kívül végzi.	Eddig is átirányítható volt, tehát ebben nincs változás. A további módosítások viszont épp a munkavállaló védelmét szolgálják azzal, hogy az ilyen munkavégzés időtartamát az egyéb hasonló intézkedések időtartamával össze kell számítani, és együttesen kerülnek korlátozásra. Ezzel a jelenleg hatályos korláthoz képest mintegy 1 hónappal csökken a maximális időtartam.
Idénymunka esetén az eddigieknél sokkal hosszabb időtartamra, akár fél évre vonható össze a heti pihenőidő. Cáfolat: eddig nem volt korlátozás. Most összevonni csak a kollektív szerződés keretei között és csak fél évre lehet.
(3) A (2) bekezdéstől eltérően a pihenőidő - az egészségre ártalmas munkakört kivéve - kéthetente, kollektív szerződés rendelkezése esetén havonta összevontan is kiadható, de egy pihenőnap vasárnap történő kiadása kötelező. (4) A (3) bekezdésben foglaltaktól - az egészségre ártalmas munkakört kivéve - az idényjellegű munkáltatók, illetőleg munkakörök tekintetében el lehet térni.	122. § Ha a beosztás szerinti napi munkaidő, vagy a rendkívüli munkavégzés időtartama a hat órát meghaladja, valamint minden további három óra munkavégzés után a munkavállaló részére - a munkavégzés megszakításával - legalább húsz perc munkaközi szünetet kell biztosítani. d) az idénymunkát végző munkavállaló esetében kollektív szerződés rendelkezése alapján a pihenőnap legfeljebb hat havonta - részben vagy egészben - összevontan is kiadható.	Az új szabályozás szerint a pihenőidő egyáltalán nem vonható össze, a pihenőnapok összevonását pedig a módosítás fél évre maximalizálja, mivel jelenleg nem korlátozott. Az aláhúzott szavaknak semmi valóságtartalmuk nincs.
Az általános munkaidő-beosztásban nyolc órával (48-ról 40-re) a kivételes munkaidő-beosztásban két órával (42-ről 40-re) csökken a heti pihenőidő. Nem a kötelező heti pihenőnek időtartamáról, hanem annak minimális hosszáról van szó. A 40 óra a nyolc órával való oszthatóság szempontjából hasznos, nem érdemi változás.
124. § (1) A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg, ezek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie. (2) Az (1) bekezdéstől eltérő munkarendben foglalkoztatott munkavállalónak hetenként legalább negyvenkét órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő jár. Ebbe a vasárnapnak, illetve, ha a munka rendeltetése folytán vasárnap is folyik, egy másik teljes naptári napnak bele kell esnie.	124. § (1) A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott pihenőnapok helyett a munkaidő-beosztás alapján a munkavállalónak hetenként legalább negyven órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő is biztosítható, amibe egy teljes naptári napnak bele kell esnie.	Az általános munkaidő-beosztásban nem csökken a pihenőnapok száma. Továbbra is heti két pihenőnap illeti meg a dolgozót. Az általánostól eltérő munkarend esetén valóban csökken a minimális pihenőidő száma 42-ről 40-re, de a gyakorlatban ez eddig is így volt, mert a több műszakos munkarendben dolgozók eddig is 40, 48, 56, 64 vagy 72 óra múlva álltak ismét munkába. (a 42 óra nem osztható 8-cal, csak a 40) Így a törvénymódosítás csak az alkalmazhatóságot javítja.