Külföldi körkép az MTI hírek alapján
  • Szlovákia - Tiso-évforduló demonstrációkkal
  • Macedónia - a nemzetbiztonsági tanács rendkívüli ülése
  • Oroszország - változatlan ellenségkép
  • EU - Bulgária vízummentes, Románia feltételesen
  • Jugoszlávia - a bombázás emléknapja



    • Tiso-évforduló demonstrációkkal Szlovákiában

    Pozsonyban és Zsolnán szerdán több százan emlékeztek meg a Hitler jóváhagyásával 1939-ben létrejött szlovák fasiszta állam megalakulásának 62. évfordulójáról. A bőrfejűeknek a köztársasági elnök pozsonyi palotája előtt tartott felvonulásával egy időben a demokratikus ifjúsági szervezetek is demonstrációt rendeztek, amelynek résztvevői hangot adtak a szlovák fasiszta állammal szembeni ellenérzésüknek és tolerancia iránti elkötelezettségüknek. A Jozef Tiso vezette fasiszta szlovák államra nosztalgiával emlékező szélsőjobboldaliak, a "Szlovák Nemzeti Egység" (SNJ) és "Jozef Tiso Társaság" hívei Tiso sírjának megkoszorúzása után a demonstráció helyszínén Tiso beszédeinek kihangosított hangfelvételeivel, hazafias indulók éneklésével hívták fel magukra a járókelők figyelmét. Eközben több száz fiatal "tolerancia-menete" is átvonult a téren, ahol volt ugyan némi szóváltás a két tábor hívei között, de a jelentős rendőri jelenlétnek köszönhetően incidens nem történt. A "Mindenki más, de mindnyájan egyenlőek vagyunk" jelszóval vonuló fiatalok a koronázási dóm mellett álló holokauszt-emlékműhöz vonultak, ahol Jozef Migas parlamenti házelnök és Milan Ftácnik oktatási miniszter is csatlakozott hozzájuk. A házelnök arról beszélt, hogy a NATO-és az EU felé tartó országok törekvéseivel összeegyeztethetetlen a nacionalizmus, az idegengyűlölet támogatása, nem is beszélve a fasizmus eszméjének kultiválásáról. Jozef Tiso emlékének adóztak a magyarellenes kirohanásairól elhíresült Ján Slota, zsolnai (Zilina) polgármester városában is, ahol Slota, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) exelnöke és jelenlegi parlamenti képviselője kétszáz szélsőjobboldali előtt magasztalta Tiso fasiszta államát, és azzal vádolta a jelenlegi szlovák kormányt, hogy az "lassan közelebb áll a magyarokhoz, mint az államalkotó szlovák nemzethez."

    Macedónia - a nemzetbiztonsági tanács rendkívüli ülése

    Rendkívüli ülést tartott szerdán késő este a macedón biztonsági kabinet az albán szélsőségesek észak-macedóniai fegyveres fellépése nyomán. Az albán lázadók és a macedóniai rendőrség közötti szerdai összecsapásokban Tetovo város külkerületeiben egy helyi albán meghalt, és 15 rendőr megsebesült - közölte a macedón belügyminisztérium csütörtökre virradóra. Az albán férfi a támadó szélsőségesek golyózáporában sebesült meg halálosan. Az gerillák áldozatairól egyelőre nincs adat. Az összecsapások délelőtt törtek ki a többségében albánok lakta település környékén, nem sokkal a város központjában a szélsőségesek támogatására rendezett, több ezres albán tüntetés előtt. Ljubco Georgievski macedón miniszterelnök szerda este bejelentette, hogy a kormány rendkívüli intézkedések bevezetését mérlegeli a helyzet orvoslására. Ljuben Paunovski macedón védelmi miniszter a koszovói határ mentén kirobbant viszály kiterjedésétől óvott. A nemzetbiztonsági tanács ülése után azt mondta, hogy a macedón rendőrök elleni támadás Tetovónál háborús provokáció, méghozzá az utolsó a sorban. Mint fogalmazott, ha a macedóniai feszültség máshová is átterjed, akkor tényleges veszedelembe kerül Európa.
     

    Oroszország - változatlan ellenségkép
    Oroszországban változatlanul az Egyesült Államokat tekintik leginkább lehetséges ellenségnek, legalábbis a lakosság 34 százaléka vélekedik így egy felmérés szerint. A monitoring.ru internetes közvélemény-kutató intézet országos felmérése - amelynek adatait csütörtökön ismertették Moszkvában - azt mutatja, hogy az ellenségkép nem sokat változott az utóbbi egy évben (némileg növekedett is - igaz, a hibahatáron belül). A megkérdezett orosz állampolgárok öt százaléka ugyanakkor Kínát nevezte meg potenciális ellenségként, három százaléka pedig Japánt tekintette annak Oroszország szempontjából.

    EU - Bulgária vízummentes, Románia feltételesen
    Az Európai Unió csütörtökön hivatalosan is levette Bulgáriát azoknak az országoknak a listájáról, amelyekkel szemben tagországai vízumkényszert alkalmaznak; hasonló döntés született Románia esetében is, de ennek végrehajtását egy későbbi értékelő jelentéstől tették függővé. A döntést az uniós bel- és igazságügyi miniszterek csütörtöki tanácsülésükön vita nélkül hagyták jóvá, miután az ezzel kapcsolatos politikai megállapodás már decemberben megszületett. A közép- és kelet-európai EU-tagjelöltek közül az uniós tagállamok már csak e két országgal szemben tartottak érvényben vízumkötelezettséget, elsősorban az illegális bevándorlással kapcsolatos gondok miatt. Ezt mindkét érintett régóta sérelmezte, különösen Bulgária, amely úgy véli, hogy már korábban is megfelelt a vízumkényszer feloldásához szükséges minden feltételnek. Mostantól Bulgária azoknak az országoknak az úgynevezett "fehér listáján" szerepel, amelyek állampolgárai három hónapot nem meghaladó tartózkodás esetén vízum nélkül utazhatnak be az EU-tagországokba. Ugyanerre a listára Romániát is felvették, neve mellett azonban egyelőre még egy csillag szerepel, ami azt jelzi, hogy esetében a hivatalos döntést csak később, egy értékelő jelentés függvényében hozzák meg. Az Európai Bizottságnak legkésőbb június végéig kell a miniszteri tanács elé terjesztenie a jelentést arról, milyen előrehaladást ért el Románia az illegális bevándorlás megfékezésében és a határellenőrzés EU-konformmá tételében.

    Jugoszlávia - a bombázás emléknapja

    A jugoszláv kormány a nemzeti megemlékezés napjának nyilvánította március 24-ét, a két évvel ezelőtti NATO-bombázások kezdetét.Mint arról a Tanjug hírügynökség beszámolt, a döntést a kabinet azután hozta, hogy Vojislav Kostunica jugoszláv elnök nyílt levelet intézett Zoran Zizic szövetségi miniszterelnökhöz: legyen március 24 az emléknapja "azoknak, akiket megöltek a NATO 1999-es, Jugoszlávia elleni agressziója idején." "Nem szabad elfelejtenünk, ami történt - írta levelében Kostunica - emlékeznünk kell a rosszra, amit nekünk okoztak mások, és arra a rosszra is, amit mi tettünk másokkal, hogy elkerüljük ennek megismétlődését".

    Ugyancsak csütörtökön jelentette be Slobodan Milosevic Szerbiai Szocialista Pártja (SPS), hogy nemzetközi konferenciát szerveznek a bombázások évfordulóján az eseményekről, valamint egy tüntetést Belgrád központjában. Branko Ruzic, a párt egyik vezetője szerint nagyszabású tömeggyűlés várható az évfordulón, és úgy vélekedett: nem lenne meglepve, ha az új kormány betiltaná a megmozdulást. A NATO-haderők 1999 március 24. és június 12. között bombázták Jugoszláviát, hogy a koszovói albánok elleni jugoszláv katonai akciókat megállítsák. A légitámadásokat követően megállapodás született a jugoszláv biztonsági erők Koszovóból való kivonulásáról. A tartományt, bár hivatalosan ma is Jugoszlávia része, jelenleg NATO-csapatok és ENSZ-tisztviselők igazgatják.

    MTI
    Vissza a kezdőlapra